Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-303

278 303. országos ülés 1908 április 1-én, szerdán. épen Nagy György t. képviselőtársam adott be ily tartalmú módosítást; a magam részéről ujat, mást beterjeszteni nem kivánok, hanem hozzájárulok az ő általa benyújtott módosításhoz. T. képviselőház ! Abban az esetben, ha elfogadtatnék Nagy György t. képviselőtársamnak az az indítványa, a mely a sürgősség kimondását és a tanácskozási idő tartamának meghosszabbítását a megválasztott képviselők abszolút többségének kérelmétől teszi függővé, hozzájárulnék ahhoz, hogy az e mondatban foglalt azon rész : »ha ahhoz az elnök is hozzájárul*, kihagyassék. De különben nem, különösen épen azon indokolás alapján, a melyet Mérey Lajos t. képviselőtársam a többségi párt nevében előterjesztett. Kihagyta azt a részt, a mely az elnök hozzájárulását állapit ja meg. Mérey Lajos képviselőtársam igy indokolja ezt a módositását (olvassa): »Nem fér meg az én felfogásom szerint a ház egyharmad részének parlamenti tekintélyével és súlyával, hogyha egyhangúlag valamit indítványoznak, őket a határozathozatal elől az elnöki akarat elzárhassa. Itt kénytelen vagyok foglalkozni egy sok oldalról hallott ellenvetéssel, mely szerint ez az intézkedés az én módositásom szerint veszedelmes lehet, mert ha ebben a házban akadna egy csoport, oly hazafiatlan 150 képviselő, a ki valamely hazafiatlan dolgot indítványoz, akkor már maga az elnök visszautasíthatná az ilyen hazafiatlan indítványt. A jelen esetben tessék fontolóra venni, hogy e házszabálymódositás csak erre az országgyűlésre lesz érvényes.« Mérey Lajos t. képviselőtársam tehát épen a 150-es számot oly tekintélyesnek tartja, hogy ezzel szemben még az elnöki vétót is kihagyandónak véli. Kétségkívül tekintélyes a szám, de nem állhat meg azon indokolás, a melylyel Mérey Lajos t. képviselőtársam a maga módosítását előterjesztette, nem állhat meg pedig épen a mai országgyűlés időtartama alatt, a midőn mélyen t. elnök ur is a többségi párt kebeléből választatott, vagyis a többség politikai magatartásával, politikai felfogásával és elveivel teljes mértékben azonos. Nem képzelhető el az sem, épen a mai házban — hiszen e revízió csak erre az országgyűlésre szól — hogy 150 tagú olyan kisebbség akadna, a mely valamely nemzetellenes dolgot kérne. Vagyis az elnök hozzájárulását a magam részéről, ha nem is feltétlenül szükségesnek, de mindenesetre megtartandónak vélem. Mert, fájdalom, a magyar házszabályok és szokás nem állapítják meg azt a magas tekintélyt, a pártatlanságnak nagy elvét, a melyet pl, az angol parlamenti házszabályok és szokás az elnöki állásra vonatkozólag megállapítanak. T. képviselőház! A parlamenti tárgyalások méltósága feltétlenül megköveteli, hogy a parlamenti többség tanácskozásait azzal a türelemmel folytassa, a mely türelem nélkülözhetetlen feltétele a méltóságnak is. Az elnök, a ki azonosul a mi képviselőházunkban a többség politikájával, minden esetre elfogulatlanabbul ítélheti meg azt az időpontot, mikor alkalmas a 150 képviselő által előterjesztett inditvány arra, hogy határozathozatal czéljából a képviselőháznak előterjesztessék. A t. többség ne féljen attól, hogy az elnök talán gátlója és akadályozója lesz ezen törekvésének, mert ha talán egy alkalommal meg is teszi azt, egy második és következő alkalommal feltétlenül deferálni fog a 150 képviselő kívánságának, mint a kik vele ugyanazon párthoz tartoznak. Ha pedig előfordulna az a non putarem, hogy az elnök szembe helyezkedik százötven képviselő kívánságával, Mérey Lajos magyarázata szerint a parlamenti többség óhajtásával, akkor van más módja, hogy a többség a maga kívánságát érvényesítse, többek közt a bizalmi kérdés felvetése. Én a magam részéről csak üdvözölni tudom ezt az intézkedést, a mely az elnöki hatalmat és tekintélyt növeli, mert a mi házszabályaink, sajnos, meglehetősen általánosságban és határozatlanul állapítják meg azt a nagy elvet, a mely az elnöki pártatlanságban és elnöki tekintélyben kell, hogy kifejezésre jusson. Az angol házszabályok és az angol szokás szerint olyan magas az elnöki tekintély, hogy ahhoz sem a pártszervezet, sem a politikai párteltérések hullámai nem érnek fel. Nálunk pedig a képviselőház elnöke megtartja ahhoz a politikai Idubhoz való hozzátartozását, a melynek tagja elnökké választása előtt volt. Megtartja állandóan és ha előfordulna is az az eset. hogy formailag szembehelyezkedik a vele politikailag azonos többség kívánságával, de semmiesetre sem helyezkedik szembe azon szellemmel, a mely a többségi párt programmját átlengi. Ezt az intézkedést arra az esetre, ha majd a magyar parlamentben megszűnik az abszolút többségek korszaka és csak relatív többségi pártok lesznek majd, határozottan politikai biztosítéknak is tekintem. Az első mondat második felére vonatkozólag, a mely szerint a sürgős tárgyalás elrendelése és a tárgyalási idő meghosszabbítása egy és ugyanazon kérelemben terjesztendő elő, Mérey Lajos t. képviselőtársam adott be egy módosítást, azt hiszem a harmadik számút, a melyet a magam részéről is elfogadok, mert helyeslem a bifurkácziót, hogy külön-külön legyen kérelmezhető és határozattá emelhető a sürgősség kimondása és a tanácskozási idő meghosszabbítása. Ez kétségen kívül mérsékli azt a szigort, a mely Nagy Emil egész indítványát jellemzi. Ugyanennél a mondatnál Bozóky Árpád t. képviselőtársam terjesztett be elleninditványt, melyben kimondani kéri, hogy a határozathozatal titkos szavazás utján történik. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nagyon érdekes és örvendetes Bozóky t. képviselőtársamnak az az indítványa, a melyet a többség nem honorál azzal a figyelemmel, a melyet kétségkívül megérdemel, mertjnagyon hozzájárult ahhoz, hogy erősítse a többségnek azon intenozióját, a mely szerint itt a nemzeti akarat, a magyarság politikájának érvényesítéséről van szó ; ha j>edig ez csakugyan igy van, akkor ez az inditvány alkalmas eszköz arra, hogy e szerint