Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-303

274 303. országos ülés 1908 április 1-én, szerdán. meghagytam az elnök hozzájárulását korrektivumként egyes képviselőkkel szemben, de nem helyeselhető ez 150 képviselővel szemben. Ezen indítványom tehát vonatkozik az első mondatnak első felére. Miután én a junktimot meg kívánom szüntetni, ezért ezen első ponthoz más indítványt vagyok bátor előterjeszteni. Indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle indítvány első mondatának második része következőleg módosittassék : »Ugyancsak az igazolt képviselők bármelyikének Írásban vagy szóval előterjesztett indítványára, ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a ház elhatározhatja a sürgősnek kimondott tárgy tárgyalásának tartamára az ülések tartamának meghosszabbítását*. 1 Ebből kifolyólag indítványozom, hogy az indítvány második mondata, a mely így szól: »A sürgős tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványnak a tanácskozási idő tartamára is ki kell terjeszkednie*, teljesen kihagyassék. Az indítvány első mondatának harmadik pontja következőleg szól: »Az indítvány akár a tanácskozás. előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető.« Eddig e tekintetben több rendbeli módosítást indítványoztak, oly értelemben, hogy a tanácskozás előtt ne lehessen ilyen indítványt előterjeszteni. A magam részéről ezt nem kifogásolom, mert tényleg megtörténhetik, hogy valamely tárgy vagy törvényjavaslat tárgyalásának a sürgőssége már kezdetben, a tanácskozás előtt megnyilvánul. Mindazonáltal álláspontomból kifolyólag másképen kérem ezt szövegeztetni. Indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle indítvány első pontjának harmadik mondata uj bekezdéskép következőleg módosittassék : »Ugy a sürgősség kimondására, mint az ülések tartamának meghosszabbítására vonatkozó indítvány, akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt terjeszthető elő.« Az indítványnak negyedik mondata következőleg szól: »Az inditványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható el, a mig a határozat meg nem hozatott, miért is e szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető.* T. ház ! Vagyok bátor ezen mondat első részéhez módosítást benyújtani, a mely következőleg szól : (A szónok némi szünetet tart.) Elnök '. Kérem, méltóztassék folytatni! Petrovics István : Bocsánatot kérek (olvassa) : »Inditványozom, hogy minden inditványhoz minden pártból legfeljebb két szónok szólalhasson fel. .. Posgay Miklós : Hát a melyik pártban csak egv ember van ? Abból hogy szólaljon fel kettő ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Petrovics István: ... és az ülés addig nem oszlatható el, a mig a határozat meg nem hozatott, miért is e szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető« teljesen hagyassék ki, azért, mert végeredményképen ez odavezetne, hogy az ülések nem érhetnének véget. A dolog ugyanis ugy áll, t. ház, hogy ha ezen indítvány elfogadtatnék, akkor megeshetnék az, hogy a ház nem volna határozatképes, esetleg még tanácskozásképes sem, és mégis együtt kellene a képviselő uraknak maradniok, egészen addig, mig a képviselők határozatképes számban nem jönnek össze. Mivel ez teljes képtelenségre vezethetne, indítványozom, hogy mellőztessék. T. ház ! Az indítványnak hatodik mondata a következőleg szól (olvassa) : »A határozat hozatalához legalább 150 képviselő jelenléte szükséges.« Ehhez sem járulhatok hozzá, mert abban az esetben, ha csak 150 képviselő jelenléte kívántatik meg, a sürgősség abban a pillanatban van elhatározva, a mint ez az indítvány 150 tag nevében előterjesztetik, fölösleges tehát azt mondani, hogy a határozathozatalhoz 150 tag jelenléte szükséges. Különben az emiitett szöveg nem is kívánja azt, hogy az a 150 tag az indítványra szavazzon, a sürgősség mellett foglaljon állást, hanem csak azt, hogy jelen legyen. Ez nem észszerű, ennek nincsen semmi rácziója, mert érthetetlen dolog az, hogy kevesebben legyenek jelen, mint a mennyien indítványozták. Zakariás János: Ennek a beszédnek sincs rácziója ! Petrovics István : Én tehát, t. ház, indítványozom, hogy tétessék oda ehhez a ponthoz az, hogy 200 képviselőnek kell jelen lennie. Másik indítványom kapcsolatos ezzel a kérdéssel és odairányul, hogyha a tárgyalás folyamán valaki megállapittatni kívánja a 200 tag jelenlétét és az elnök, a házszabályok szerint járván el, konstatálja, hogy nincs jelen 200 képviselő : nyomban mondassék ki, hogy a sürgősség megszűnt. (Zaj.) Az én indítványom tehát az, hogy a tárgyaláshoz 200, a határozathozatalhoz pedig 250 képviselő jelenléte legyen szükséges. Ezt azért kérem, mert elvégre is megeshetik az az abszurdum, hogy valaki az ülés elején aláírja az ivet, a melynek alapján a sürgősség elhatároztatik és az ülések meghosszabbíttatnak, s azután szépen hazamegy, s az ő javaslatára is sürgősnek kimondott tárgy tárgyalásánál nem vesz részt, hanem résztvesznek a képviselők közül talán csak ötvenen, hatvanan, avagy százan, olyanok a kik esetleg a sürgősség ellen szavaztak. (Zaj.) Én szükségesnek tartanám, hogy ki a sürgősséget indítványozta, mutassa Id már jelenlétével is azt, hogy a tárgyat tényleg sürgősnek tartja és vegyen részt annak megvitatásánál, mert ha ezt nem teszi, ezzel eo ipso kimutatta, dokumentálta, hogy a tárgyat nem tartja sürgősen tárgyalandónak, a minek alapján következik a sürgősség megszüntetése is. (Zaj.) A hetedik mondat első része a következőleg szól (olvassa) : >>A tanácskozás ideje megszakítható, s a megszakítást nem számítva, ülésenkint 10 órára terjedhet*. T. ház ! Én ezzel szemben más indítványt teszek. Azt tartom, hogy a 10 órai tanácskozás