Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-302

264 302. országos ülés 1908 márczius 31-én, kedden. A kisebbség arra van Ítélve, hogy saját elvei mellett a parlamentben agitáljon, hogy saját elveinek hiveket kivánván szerezni, programmját a parlament ülésein fejtegesse, esetleg meggyőzze az országot vagy a többséget vagy annak egyes tagjait abból a ezélból, hogy annak idején a kisebbségből többség lehessen. Ez a parlamenti váltógazdaságnak legeslegelső feltétele. Azonban, kérdem, a tizenhatórás ülés alkalmas lesz-e egyáltalában csak arra is, hogy a parlamentben bizonyos nivón álló vita kifejlődhessék ? Alkalmas lesz-e arra a 16 órás ülés, hogy nyugodtan, higgadtan adassanak elő érvek és ellenérvek ? Alkalmas lesz-e tehát a tizenhatórás ülés csak arra is, hogy a parlamentarizmus első elvének, t. i. a pártok vitatkozásának megfeleljen? A tizenhatórás ülés, t. képviselőház, nem tanácskozás, nem vitatkozás lesz; a tizenhatórás ülések veszekedéssé, verekedéssé fognak fajulni. A parlamentarizmus követelményei egészen mások. Vannak parlamentek, a melyeknek még sokkal több a teendőjük, mint nekünk. Vannak parlamentek, a melyeknek hatásköre kivétel nélkül az állami élet egész területére kiterjed, a hol nincsenek delegácziók, a hol tehát sokkal több a munka és a hol mégis tizenhatórás ülések olyan módon, mint a hogyan itt kontemplálva van, nincsenek. (Felkiáltások halfelól: Ott permanens 'ülések vannak !) T. képviselőház ! Midőn a kormány a tizenhatórás ülések ügyéből még kabinetkérdést is csinál, akkor mégis csak megkövetelhetjük, hogy adjon hát felvilágosítást, hogy főképen ezen tizenhatórás ülések milyen törvényhozási teendőkre való tekintettel terveztetnek, milyen természetűek lesznek majd azok a törvényjavaslatok, a melyeket majd a tizenhatórás üléseken fogunk tárgyalni. E tekintetben csatlakozom Pop Cs. képviselőtársam inditványához, a ki azt hozta javaslatba, hogy a meghosszabbitott ülések kettős ülések legyenek és hogy az ülések egyike a délutáni órákban, másika pedig az esti órákban tartassék. Elvégre, ho^ • ha nincs egyéb czélunk a házszabályrevízióval, mint az időnyerés a tanácskozás folytatására, akkor, azt hiszem, ugyanazon czélt szolgálja az a javaslat is, a mely a kettős ülések behozataláról szól. így kikerülhető lenne az odiózus 10 vagy 16 órás ülés, azonban épen abból, hogy az indítványozó és azok, a kik mögötte állanak, nem a kettős ülések behozatala utján akarják a tanácskozási rendet megváltoztatni, azt hiszem teljes joggal következtethetem, hogy ezen 16 órás ülések nemcsak a tanácskozás idejének meghoszszabbitása czéljából hozatnak javaslatba, hanem voltaképen előhírnökét képezik a klotürnek, sőt bizonyos esetekben már ezen indítvány alapján is épen olyan eljárásra jogosítják fel a többséget, a mely végeredményében a klotürrel teljesen egyenlő. Tudom, hogy a klotür itt kifejezetten kimondva nincs, azonban attól tartok, hogy ezen indítvány alapján a többségi pártok bizonyos eljárása következtében, bizonyos sürgősitett sürgősségi eljárás következtében eredményeiben épen olyan lesz ezen uj házszabály alkalmazása, mint hogy ha a klotürt hoznák be. Azonban még más szempontból is veszedelmesnek tartom a 16 órás üléseket. Számolnunk kell azzal a körülménynyel, hogy a jövő parlamentjében épen az ellenzéken kisebb szocziális és nemzetiségi csoportok foglalnak majd helyet, a mely csoportoknak érdekében fog állni, hogy a szólásszabadság rájuk nézve a legliberálisabban alkalmaztassák. De ha behozzuk a 16 órás üléseket, vájjon érvényesülhet-e egyáltalán egy kis párt ? Hiszen egy 16 órás ülésen egy kis pártot még csak hallani sem lehet. Ehhez hozzávéve még azt is, a mi ezen indítvány többi pontjaiban foglaltatik, teljesen ki van zárva, hogy a kisebb ellenzéki pártok olyan esetekben, midőn tényleg veszélyeztetve látják nemcsak politikai, hanem társadalmi érdekeiket is, itt a parlamentben bármüyen eredménynyel is működhessenek. Es ennek messzebbmenő jelentősége van. Azok az ellenzéki csoportok, a melyekre való hivatkozással a 16 órás ülések javaslatbahozattak, fogják leginkább képviselni a jogegyenlőség és demokráczia elveit. Es épen ezen kisebb ellenzéki pártokkal szemben hozakodnak elő egy olyan házszabálylyal, a mely a 16, valójában 18 órás ülések alkalmazásával el fogja ezeket a kis, de annak daczára szocziálpolitikai szempontból fontos ellenzékeket hallgattatni. Előhozakodnak ezzel a javaslattal azért, hogy midőn majd ezen pártok a jövő parlamentjébe bejönnek, azzal a tudattal jöjjenek ide, hogy ebben a parlamentben egy néhány szép beszédnél egyebet véghezvinni nem lehet. (Zaj balfelől.) Ebben látom én a politikai veszedelmet, nemcsak a ház autonóm jogkörébe vágó, hanem egyenesen politikai veszedelmet, abban t. i., hogy mi az ülések üyen mértéktelen meghosszabbításával kihúzzuk a gyékényt a jövő parlament ellenzéki pártjai alól, hogy mi azoknak érvényesülését előre megakadályozzuk, annak daczára, hogy azokat voltaképen, tekintettel az általános választójogra, kötelességünk lenne mint az igazi nép képviselőit segíteni abban, hogy itt érvényesüljenek. Kifogásom volna még a kilenczedik mondat azon intézkedése eUen is, miszerint a megszakítás csak egyszer eszközölhető és két órán túl nem. terjedhet. Ezt azonban lényegileg nem érintem és itt csak egy stiláris megjegyzést, nem módosítást kívánok tenni, még pedig' azt illetőleg, hogy a jövő elnökei kénytelenek lesznek megszakításokat »eszközölni«. Engedelmet kérek, a börzén eszközlik a sluszokat; de a parlamenti szüneteket és határozatokat nem szokták »eszközölni«. A menynyire emlékszem, erre nézve is beadatott egy módosítás ; én ahhoz hozzá fogok járulni abból az indokból, hogy az indítvány, annak eredeti szövege a magyar nyelv szempontjából egyenes kigunyolása minden magyar nyelvérzéknek és a magyar grammatikának. Ha most már egybevetem azon intézkedéseket, melyek az első bekezdésben foglaltatnak, azzal,