Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-302

260 302. országos ülés 1908 márczius 31-én, kedden. az az ő joga, hogy hozzá kell járulnia valamely indítvány elfogadásához, illetve a kérdés feltevéséhez, igy tehát a maga erkölcsi erejével befolyásolja a háznak a határozatát. Azonban még veszedelmesebb része is van ennek az intézkedésnek, t. i„ hogy ha a Nagy Emil-féle elv és intézkedés el fog fogadtatni, akkor a képviselőház egyenesen ki lesz szolgáltatva a többségi pártoknak és pedig azért, mert a midőn 150 képviselő bizonyos kérelemmel az elnök elé járul, akkor az elnöknek is számolni kell azzal a bizonyossággal, hogy nem 150, hanem azonkivül még igen sok képviselő el is fogja fogadni azt az indítványt, tehát a képviselőház többsége bizonyos tekintetben prejudikálni fog az elnöknek. Midőn a képviselőház többsége egy kérelemmel járul az elnökhöz, nagyon természetes, hogy az a többség azután, azt az indítványt, a mely a kérelem folytán az elnök által feltétetett, meg is fogja szavazni. Itt tehát már szemben fog állani a képviselőház többségének az akarata az elnökkel. Az elnöknek számolni kell azzal, hogy ha nem honorálja ezt a kérelmet, akkor szembe helyezkedik a többséggel. Már pedig addig, a mig az elnöki intézmény annak marad, a mi eddig volt, addig épen saját erkölcsi tekintélye érdekében minden esetre tekintettel kell lennie az elnöknek arra, hogy a képviselőház többségének bizalmát rendithetleníil birja. Ha pedig konfliktusok támadnak, hogyan fogja azokat az elnök megoldani ? Megengedem, hogy egy-két izben azok a konfliktusok maguktól el fognak simulni, azonban a sürgősség kérelmezésének többszöri alkalmazása után egyenesen ki van zárva, hogy az elnök kényszerhelyzetbe ne kerüljön és hogy a többség által befolyásolva, fel ne tegye, vagy feltegye azon indítványt, a melyre nézve a kérelem hozzá intéztetett. Abban az esetben, hogy ha a Nagy Emil-féle indítvány ezen intézkedése el lesz fogadva, azzal a jogos vélelemmel állunk szemben, hogy a képviselőház elnökéből a többségi pártok alkalmazottja lesz. Másrészt, hogy ha a Nagy Emil féle indítvány nyal szemben elfogadjuk a Mérey-féle módosítást, illetve elleninditványt, akkor honoráltatik ugyan az az elv, hogy az elnöknek nem szabad beleszólni a ház határozatába, azonban a Méreyféle indítvány annyira ignorál minden elnöki ténykedést, hogy az elnöknek ilyen háttérbe szorítását a képviselőházban mégsem tarthatom helyesnek, mert igy az elnök erkölcsi és politikai súlya nem gyarapodhatik. Igy azután félreértések keletkeznek, melyek a többségi pártok és az elnökök közti viszony tekintetében folytonosan felmerülnek. Hiszen a magyar parlamentarizmus történetében voltak már esetek, hogy az elnökök az elnöki székben nem mint pártatlan vezetői a tanácskozásnak szerepeltek, hanem mint bizonyos pártok exponensei. Voltak esetek, a midőn egy pártatlan elnök, egy minden pártokon felül álló elnök semmiesetre sem vállalta volna el azkat a teendőket, a melyeket könnyű szerrel mégis vállaltak bizonyos időkben bizonyos elnökök a magyar képviselőházban. Hová vezet ez, t. ház ? Oda, hogy a képviselőházban megnyirbáltatik a szólásszabadság, nem lesz meg azoknak a faktoroknak a kellő befolyásuk, kik arra illetékesek volnának. Ki fog tehát uralkodni a képviselőházban ? Az egyes pártok; de nem azok a politikai álláspontok fognak érvényesülni, a melyeknek itt keUene érvényesülniök a parlamentben, hanem érvényesülni fog a klubpolitika, a klubtanácskozás, és a mint annakidején a Lloyd-klub uralkodott Magyarországon és nem a többség, ép ugy megeshetik, hogy ma-holnap a Royal-klub, holnapután megint a Lloyd-klub lesz a képviselőház ura Magyarországon. Eitner Zsigmond : A tót-klub ! Hodzsa Milán : Házszabályszigoritás czimén sohasem kovácsolnék fegyvert oly elnök és olyan jövőbeli többség számára, a melyek nem fognak egyéb czélt ismerni, mint a párturalom megerősítését és nem lesz más programmjuk, mint a vágy, hogy kormányon maradjanak. Ha ezek az indítványok, a melyeket összetákoltak a házszabály revíziója tekintetében, részleteikben is el lesznek fogadva, akkor arra az esetre igen nagy és indokolt aggodalmam van a jövőre nézve, és ez az, hogy a szigorított házszabályokkal megalapozzuk a jövő párturalmat. Negyven évig nyögte ez az ország egy párt ekszkluziv uralmát, négy évtizeden keresztül. Oly eszközökkel, mint ez a házszabály, mi ismét egyenesen örökéletet adunk egyes pártoknak. Ezzel nem fogunk elérni egyebet, mint azt, hogy ez a párt, vagy ennek hasonszőrű utódai megint csak mamelukrezsimet fognak alkotni a jövőben. Ezért nemcsak mert e háznak méltósága kívánja és az a körülmény, hogy a házszabály autonóm ügye a háznak, mondom, nemcsak ezért nem járulhatok hozzá semmiféle házszabályrevizióhoz, hanem főkép abból az okból, mert a házszabálynak ez idő szerint való revíziójában és oly szigorításában, a mint azt a Nagy Emil- és Mérey Lajos-féle indítvány hozza javaslatba, nagy veszedelmet látok, mert ebben a politikai pártok uralmának perpetuálását látom. (Felkiáltások: Elég hsz!) Az indítvány második mondata azt mondja, hogy a sürgős tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványnak a tanácskozási idő tartamára is ki kell terjeszkednie. A második mondatnak voltakép kiegészítő része és a benne rejlő veszedelmeknek igazi kifejezője azonban a következő mondat: »Az indítvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előtérj eszthető«. Én egyáltalában nem ismerek példát arra, hogy a sürgősség kimondása, tehát bizonyos rendkívüli intézkedések a parlamenti munkálatok rendes menete érdekében a tanácskozások kezdete előtt volnának igénybevehetők. Még az angol alsóházban is, a hol pedig parlamenti gillotin és klotür van, sincs eset arra, hogy valamely tárgynak tárgyalása, illetőleg a tanácskozás megkezdése előtt volna szabad javaslatba hozni a tanácskozás sürgősségét. Ebben én