Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-302

256 302. országos ülés 1908 márczius 31-én, kedden. féle 723. számú indítvány harmadik mondata: »Az indítvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető*, hagyassék ki és helyébe a következő mondat illesztessék be : »Az indítvány ugy a tanácskozás megkezdése előtt, mint tanácskozás közben előterjeszthető*. A következő mondat ekkép szól (olvassa) : »Az indítvány felett a ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot*. A mostani házszabályokban is lépten-nyomon találkozunk ezen helytelen kifejezéssel, a mostani házszabályokban is a ház valami felett hoz határozatot. Csupa hiba. Valamit elhatározni, valaminek ügyében határozni, valamiről határozni lehet, de valami felett határozatot hozni képtelenség. A határozathozatal a legerőszakosabb magyar kifejezés. Határozatot hozni nem lehet, hozni csak valami meglevő dolgot lehet. A magyar ember egyszerűen határoz. Azért a negyedik mondathoz szintén a következő pótinditványt terjesztem elő (olvassa) : indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány negyedik mondatából »az indítvány felett* szavak hagyassanak ki és e helyett »az indítványról* vagy »az indítvány ügyében* szavak tétessenek. Úgyszintén indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány negyedik mondatából a »hoz határozatot« szavak hagyassanak ki és helyükre »határoz« szó tétessék. Az ötödik mondat ekkép hangzik (olvassa) : »Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható el, míg a határozat meg nem hozatott, miért is e szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető*. T. ház ! Nevetséges dolog a »legfeljebb« szót használni akkor, mikor 450 képviselő közül a szóihatás joga csak négy képviselőt illet meg. Ezen intézkedés úgyis megszorítást foglal magában, a szólás jogának megszorítását, nem pedig kiterjesztését, méltóztassék tehát a megszorító »csak« szócskát alkalmazni, mert ez a helyes. Ezért a »legfeljebb« szó helyett »csak« szót tegyünk. »Áz ülés addig nem oszlatható el, míg a határozat meg nem hozatott.« T. ház ! Ennek a mondatnak nemcsak az a hibája, hogy mindkét igéje szenvedő alakban van alkalmazva, a mit a magyar nem szívesen tűr, mert ezáltal a mondatszerkezet idegenszerűvé, nehézkessé és döczögővé válik, hanem úgyszólván minden egyes szava hibás. Az ülést nem lehet eloszlatni. A gyűlést is legfeljebb feloszlatni lehet. Bár ezt se lehetne ! (Derültség.) Ülést eloszlatni semmi körülmények között sem lehet. Egyedül helyes kifejezés az ülés bezárása. Kihagyandó tehát ezen értelemzavaró kifejezés és helyette az ülés bezárása teendő. »Miért is e szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető.« Az egész mondat, eltekintve a rossz mondatszerkezettől, kihagyandó, mert felesleges. Ha t. i. az ülés határozat nélkül be nem zárható, akkor ezen mondat felesleges, mert okvetlenül aznap kell a szavazásnak megtörténni. Ennélfogva az ötödik mondathoz a következő módosítást ajánlom (olvassa) : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. sz. indítvány ötödik mondatában a »legfeljebb« szó hagyassék ki és helyébe »csak« szó tétessék. Indítványozom továbbá, hogy a Nagy Emil-féle 723. sz. indítvány ötödik mondatának következő része : »az ülés addig nem oszlatható el, a mig a határozat meg nem hozatott*, hagyassék ki és helyébe a következő szavak illesztessenek : »határozat nélkül vagy határozat előtt az ülés nem zárható be.« Indítványozom továbbá, hogy a Nagy Emil-féle 723. sz. indítvány ötödik mondatából a »miért is e szavazásnak másnajrra való elhalasztása nem kérelmezhető« szavak hagyassanak ki. A hatodik mondat így szól : »A határozat hozatalához legalább 150 képviselő jelenléte szükséges*. T. ház ! Következetesen esik a szerző a határozathozatal szó hibájába. Itt is javítani kell. Ezenkívül felesleges a »jelenléte« szó, mert 15.000 jelen nem levő képviselő sem határoz, hanem csupán a jelenlevők. Ha tehát a jelenlevő 150 képviselő határoz, ennélfogva határozathozatal esetén a 150 képviselő eo ipso jelen van. Ennélfogva indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. sz. indítvány hatodik mondatában »határozathozatak szó helyett a »határoz« szó tétessék és a »jelenlevő« szó hagyassék ki. A hetedik mondat a következő : »A tanácskozás ideje megszakítható, s a megszakítást nem számítva, ülésenként 10 órára terjedhet.« Nagy munkába fog Nagy Emil t. képviselőtársam, midőn a tanácskozási időnek megszakítását vette czélba. Időt megszakítani, t. képviselőház, még eddig ember fiának nem sikerült, és minden valószínűség szerint nem is fog sikerülni, (Derültség a középen.) lévén az idő a megszakithatatlanságnak és folytonosságnak eddig egyedüli szemléltetője. (Igaz ! Ugy van! a középen.) De a tanácskozást sem lehet megszakitani, magyarul beszélve, hanem csak félbe lehet szakítani. Magyar értelemben megszakíthatok egy papirost, de az ülést, azt nem szakítják meg, hanem félbeszakítják. (Helyeslések a középen.) Javaslom tehát, hogy (olvassa) : »A 723. számú indítvány első bekezdésének hetedik mondatában a »tanácskozási idő megszakítható*, szavak helyett »a tanácskozás félbeszakítható* szavak tétessenek«. A nyolczadik mondat, t. képviselőház, legjobban mutatja, hogy mennyire pongyola ez az egész mondatszerkezet. Méltóztassék csak meghallgatni. A mondat igy szól (olvassa) : »Ezt meghaladó, s a megszakítást nem számítva, ülésenként 16 óráig terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlévő képviselő Írásban beadott kérelmére az elnök hozzájárulásával, s ennek indítványára fenti módon hozandó ujabb határozattal és a beadott szavazatok legalább kétharmadával rendelhető el«. A mellékmondatoknak, a vonatkozásoknak, a hivatkozásoknak olyan zűrzavara ez, t. képviselőház, hogy ennek az értelmét nem az első, de még a 10-ik olvasásra is