Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-302

302. országos ülés 1908 márczius 31-én, kedden. 257 alig lehet kiszedni. Belekeveri a megszakítás lehetőségének kérését. Nem kellett ezt egy mondatba beleszorítani. A félbeszakításról külön mondatban kellett volna beszélni. Mind a hét előző mondatnak az értelme ebbe az egy mondatba van erőszakkal belefoglalva. A következetlenség szembeötlő és megmagyarázhatatlan. Egy sorral előbb sokkal helyesebben használta Nagy Emil t. képviselő ur a »10 órára« terjedő kifejezést és ebben a zűrzavaros mondatban már a »16 óráig« terjedő kifejezést használja. Ez helytelen, mert a terjedelem és a terjedés sohasem tételezi fel azt, hogy meddig, hanem hogy mennyire, tehát itt is azt kellett volna mondani, hogy »16 órára terjedhető*. A tanácskozási idő szintén helytelenül van alkalmazva. A legérdekesebb pedig a következő kifejezés, a mikor Nagy Emil t. képviselőtársam beadott szavazatokról beszél. (Derültség a középen.) Hát orvosságot be lehet adni valakinek, sőt a békát is be lehet adni valakinek. (Derültség a középen.) De szavazatot beadni, t. képviselőház, magyarul képtelenség. A magyar ember mindig leszavaz és ezt az igen t. többségnek is figyelmébe ajánlom majd a szavazásnál. (Derültség a középen.) Azt mondja az indítvány, hogy a beadott szavazatoknak legalább kétharmadával rendelhető el a tanácskozási idő. Ez valóságos gallimatiasz, a szavazatok kétharmadával semmit sem lehet elrendelni, legfeljebb határozni lehet és a határozat alapján lehet azután valamit elrendelni. Ezt a mondatot nem is lehet kijavítani egyes szavak helyesbítésével, hanem az egész mondatot újból kell szerkeszteni és azért bátor vagyok ezen mondat helyett a következő szöveget ajánlani (olvassa): Indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú javaslat 8-ik mondata, a mely szerint : »Ezt meghaladó s a megszakítást nem számítva, ülésenkint 16 óráig terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlévő képviselő írásban beadott kérelmére az elnök hozzájárulásával s ennek indítványára fenti módon hozandó ujabb határozattal és a beadott szavazatok legalább kétharmadával rendelhető el.« hagyassék ki és helyébe a következő mondat tétessék : »A 10 órát meghaladó, esetleg 16 órára terjedhető tanácskozást a ház csak később, szintén 150 képviselő írásban beadott kérelme folytán az elnök indítványára a szavazatoknak legalább kétharmadával határozhatja el.« Azt mondja továbbá a Nagy Emil-féle indítvány : »a megszakítás csak egyszer eszközölhető és ez két órán tul nem terjedhet«. Ez sem nagyon fülbemászó mondat. Az »eszközölhető» kifejezés nem felel meg a czélnak ; de meg egyáltalában nem magyar szó az »eszközöl« ; ezt csak a hivatalos irásmodorban használják a magyar nyelv rovására. En tehát indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú javaslat 9. mondata helyébe a következő mondat tétessék : »a tanácskozást csak egyszer, még pedig legfeljebb két órára lehet félbeszakítani*. A 10. mondat szerint, »az ülések tanácskozási KÉPYH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. idejére vonatkozó határozatok, a határozathozatalát követő üléstől kezdve lépnek hatályba«. Felesleges bizonyítanom, hogy milyen rossz ez a mondat. Épen azért az egész kihagyandó és helyébe uj szöveget kell tenni. Tehát indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú javaslat 10. mondata hagyassék ki, és helyébe a következő mondat tétessék : »a tanácskozás idejére vonatkozó határozat a határozatot követő üléstől kezdve érvényes«. Marad végül a 11. mondat, a mely kivételképen helyes, és azért ezt változatlanul elfogadásra ajánlom. Ennyit kívántam megjegyezni és kérem, hogy módosításaimat, a melyek különösen a mondatszerkezetre és nyelvezetre nézve igen fontosak, a ház kinyomatni és szétosztatni végül, pedig elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a középen.) Elnök: A képviselő ur kéri, hogy benyújtott módosításai kinyomattassanak és szétosztassanak. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérelmet teljesíteni ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik a kinyomatást és szétosztást el kívánják rendelni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Tehát kimondom a határozatot, hogy a képviselőház nem kívánja kinyomatni a Bella Mátyás képviselő ur által beadott módosításokat. Ki következik '! Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Én ugyan abban a véleményben voltam és vagyok, hogy ennek az országgyűlésnek a házszabályokat módosítania nem lett volna szabad, de miután a képviselőház bölcsesége másképen határozott, meghajlok a kényszerűség előtt és belemegyek a részletes tárgyalásba. Egyetlen egy elleninditványt fogok beadni. Módosítást nem adok be, mert olyan rossz, olyan magyartalan a Nagy Emil-féle javaslat, hogy azon semmiféle módosítással nem lehet segíteni. Az egész javaslatot el kell vetni, részben mert tartalmilag nagyon rossz, részben mert teljesen magyartalan. Egy uj szöveget kell helyébe tenni. Elleninditványom a következő (olvassa) : »150 jelenlévő képviselő Írásban benyújtott indítványban kérheti a tárgyalás alatt lévő valamely törvényjavaslatnak sürgős tárgyalását. Az indítvány felett a ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat, kettő mellette, kettő ellene és az ülés addig be nem zárható, a mig a határozat meg nem hozatott. Sürgős tárgyalás iránt beadott indítvány felett a ház minden esetben titkos szavazással dönt. A sürgős tárgyalás csak akkor mondható ki, ha a leadott szavazatoknak többsége, de legalább 200 szavazat a sürgős tárgyalást kivánta«. T. képviselőház ! Igen rövid felszólalásomnak csak annak beigazolása a czélja, hogy ez az ellen indítvány jobb, mint akár a Nagy Emil-féle, akár a Mérey Lajos-féle. Legelőször is logikus az, hogy az első bekezdésből azok a részletek, a melyek arra 33