Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-301

301. országos ülés 1908 jenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kisebbség. A többség nem kívánja. Következik Kmety Károly. Kmety Károly : T. ház ! Nem volt szándékom az indítvány első részének tárgyalása alatt felszólalni, és nem is tettem volna, ha Lengyel Zoltán t. képviselőtársam oly módosítást nem tesz, a melynek tiüajdonképeni intencziójával nem vagyok teljesen tisztában. Azt a módosítást tette t. i., hogy ez a házszabályszigoritás ne alkalmaztassák, illetőleg a sürgősség ne legyen alkalmazható a közösügyekre és a katonai javaslatokra. (Mozgás.) Elejétől fogva abban a szerény nézetben voltam, és azt hiszem, ezzel a nézetemmel ma sem állok egyedül a t. házban, hogy a közös ügyeket, a közös egyetértéssel intézendő ügyeket és semmiféle egyezményes természetű ügyet a házszabályszigorítás alá vonni nem lehet, tehát a kérelmezés is ezek tekintetében ki van zárva. (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Sőt részemről itt már most kinyilatkoztatom azt a véleményemet, hogy ezeket az ügyeket részemről a majdan megalkotandó végleges házszabályszigoritás alól is kivonandóknak tartom. (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Nem tartom elfogadhatónak és czélszerűnek Lengyel Zoltán képviselő ur módosítását itt az első résznél és pedig olyan alakban, mint a hogy ő tette, nem tartom egyszerűen azon okból, mert az inditványnak 3. szakasza értelmében — a melyről itt azonban most behatóan beszélnünk nem lehet, mert nincs napirenden és ezen szakasznak első pontja értelmében — sokkal több van kivéve az ideiglenes házszabályrevizió hatása alól, mint a mit az ő indítványa czéloz. E tekintetben tehát azt hiszem, hogy nem azon intencziót szolgálj a az ő módosítása, a melyet ő tulaj dónké j3en akar, mert lehetetlen, hogy ő megszorítsa azon ügyek számát, a mely ügyek ezen megszorítás alól ki vannak véve. Ismétlem, hogy az u. n. közös egyetértéssel intézendő ügyek is és egyáltalában az idegen államokkal egyezményes természetű ügyek is általában olyanok, hogy azokra a 3. szakasz vonatkozásánál fogva a sürgősséget kérelmezni sem lehet. Farkasházy Zsigmond: Az ujonczmegajánlás ki van-e véve, vagy nincs ? Kmety Károly: Egész határozottan ki van véve. Ezt a szigorítást, a sürgősséget az ujonczj avaslat tekintetében sem lehet kérelmezni; nem lehet a védtörvénynek módosítására vonatkozólag, nem lehet az ujonczlétszám megállapítására, nem lehet az ujonozmegajánlásra vonatkozólag. (Helyeslés balfelől.) De nem t. barátom módosítása elfogadásával éretik el az, hogy nem lehet ezeket kérelmezni, hanem el fogjuk ezt érni a 3. szakaszba foglalt azon rendelkezés következtében, hogy a sürgősséget nem lehet kimondani azon tárgyakra, a melyek nem kizárólag a magyar állam, vagy a magyar szent korona országait érdeklik. Csak ezt kívántam Lengyel Zoltán barátom módositása következtében már ma előadni ; a javasmárczius 30-án, hétfőn. 245 latnak első szakaszát Mérey Lajos t. képviselő ur módosításával fogadom el. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Lengyel Zoltán képviselő ur félreértett szavai helyreigazítása czimén kért szót. Lengyel Zoltán : T. ház ! Én azt hiszem, teljesen egy intenczióból indulunk ki Kmety Károly képviselő úrral, teljesen meg is értettük volna egymást, hogyha ez a javaslat ugy maradt volna, a mint azt először ő szövegezte, vagy ugy, a mint először szövegezve volt. A Nagy Emil-féle módosítás, a mely a magyar szent korona országait egyedül érdeklő többi ügyekben is érvényessé akarja tenni ezt a házszabályt, kétértelmű, mert a katonai kérdésekről világosan nem lehet megmondani, hogy azok ide vagy amoda értetnek-e és a mint lehet ugy magyarázni, hogy az a magyar szent korona országait egyedül érdeklő ügy, ugy Kmety Károly képviselő ur esetleg meg tudná magyarázni, de nem biztos, hogy el is fogják magyarázatát fogadni, (Igaz ! Ugy van I balfelől.) hogy az ide nem tartozik. Már most a 3. szakaszra vonatkozólag a pártközi megállapodásnál megegyeztünk a következő szövegben: Ezen szakasz intézkedései csakis a jelen országgyűlés alatt és pedig az általános választói jogról szóló törvényjavaslat tárgyalására, továbbá a költségvetési és fölhatalmazási javaslatok tárgyalására alkalmazhatók. Ebben világosan benne volt, hogy ez a javaslat csakis két dologra alkalmazható az idei országgyűlés alatt, a költségvetésre és a választói reformra, ezenkivül csupán a további házszabálymódositásra. Nagy György: Ehhez sem járultunk hozzá, a limine visszautasítottuk ! Lengyel Zoltán ; Ezt a többség nem fogadja el, benne hagyta az eredeti szöveget és éj)en azért nyíltan és világosan, nem negatíve, hanem pozitive kell belevenni az első részbe, hogy ezek a dolgok kivétetnek. Tehát nem azt jelenti az én gondolatom, hogy én a végső szakaszban nem szívesen járulok hozzá ahhoz, hogy ezek a közös ügyek kivétessenek, nem is annyit jelent, hogy kevesebbet akarok, hanem azt jelenti, hogy itt akarom a kérdést eldönteni és pedig abból a szempontból, mert a végén post festa vagyunk és ha a mostani szöveg marad, akkor az kétértelmű volna. A ki tehát azt a gondolatot táplálja, hogy a közös ügyek és a katonai kérdések nem vehetők a sürgősség alá, az legyen szives és fogadja el ezt az indítványt, mert ez nyíltan, egyenesen és minden kétértelműség kizárásával mondja Id ezt. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor : T. ház ! A házszabályok módosítására vonatkozó indítvány általános vitájánál én is azok közé tartoztam, a kik ellenezték a házszabályreviziót. Természetes tehát, hogy a részleteknél is ugyanazt az álláspontot foglalom el, és azt a javaslatot, a mely ellen általánosságban kifogásom volt, részleteiben sem fogadom el. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pető Sándor: Elsősorban is rátérek arra a