Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-301

236 301. országos ülés 1908 márczius 30-án, hétfőn. összbirodalmi törekvés. Ezzel szemben kell védekezni, ezzel szemben nem szabad feladni a harczot. Már most a Nagy Emil-féle javaslat ugy, a mint előttünk fekszik, épen e tekintetben nem nyújt semmiféle biztositékot. Nem vétettek ki belőle a katonai kérdések. Ezért ón a javaslatnak első részét a 16 órás ülésekkel a legnagyobb mértékben aggályosnak tartom és azzal szemben a következő elleninditványt vagyok bátor benyújtani (olvassa) : Elleninditvány a 723. számú inditványhoz. ( Elnök : Nem akarok prejudikálni az indítvány benyújtásának, de figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy a javaslat alkalmazhatósága az indítvány harmadik részében van tárgyalva és az alkalmazhatóság kérdése, mint olyan itt most, az első rész tárgyalásával kapcsolatban nem vitatható. Az alkalmazhatóság kérdésének az indítványban foglalt kritikája tehát csak a harmadik rész tárgyalásakor tehető megvitatás tárgyává. Lengyel Zoltán : En csak az első részre vonatkozólag adok be elleninditványt és azt ugy szövegezhetem, a mint nekem tetszik.A t. ház bölcsesége fogja azonban megítélni, hogy azt elfogadhatja-e vagy sem. Elleninditványom így szól (olvassa : »A 723. számú indítvány első részével szemben (Halljuk ! Halljuk!) a következő szöveget indítványozom :« Kétszáz jelenlévő képviselőnek az elnökhöz Írásban benyújtott kérelmére, a mennyiben a napirenden lévő javaslat tárgyalása közben az elnök arról győződött meg, hogy az obstrukczió esete forog fenn, a ház az elnök indítványára névszerint való szavazás után a katonai javaslatok és a más államokkal vonatkozásban lévő gazdasági javaslatok kivételével, (Helyeslés balfelől.) a melyekre nézve a sürgősség kimondása nem is kérelmezhető, elrendelheti a tárgyalás alatt lévő javaslatnak sürgős tárgyalását. A mennyiben pedig a sürgősség kimondása után az elnök arról győződött meg, hogy az obstrukczió tovább tart, 200 jelenlévő képviselőnek az elnökhöz írásban benyújtott kérelmére a ház az elnök indítványára a névszerint való szavazás utján a tanácskozási időnek . . . (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : ... a sürgősnek kimondott javaslat tárgyalására való meghosszabbítását elrendelheti. A tanácskozás ideje megszakítható, s a megszakítást nem számítva, ülésenként tíz órára terjedhet. A meghosszabbított ülések egyszer megszakíthatok, a megszakítás két óránál kevesebb nem lehet. Ezen indítványok a tanácskozás ideje alatt bármikor előterjeszthetők. Az ezek felett való határozathozatal érvényességéhez legalább kétszáz képviselő jelenléte és elfogadásukhoz a beadott szavazatok kétharmad része szükséges. Az indítványok bármelyike felett a ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. Az indítványok bármelyikéhez legföljebb négy képviselő szólhat: kettő mellette, kettő ellene, — miért is az ülés addig nem oszlatható el, mig a határozat meg nincs hozva, ez okból az e tárgyban való szavazás másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető. A sürgősségre és az ülések meghosszabbítására vonatkozó határozatok a határozat hozatalát követő üléstől kezdve lépnek hatályba.« Az elleninditvány, ugy a mint meg van szövegezve, magában foglalja mindkét konkrét föltételt . . . (Mozgás. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : . . . magában foglalja tehát egyrészről a közösügyes kérdéseknek a sürgősség alól való kivételét, nem abban az értelemben, a hogy a harmadik rész kívánja, hogy t. i. nem alkalmazható ezekre vonatkozólag a sürgősségi szabály, hanem abban az értelemben, hogy nem is kérelmezhető a sürgősség kimondása. (Helyeslések balfelől.) Bennefoglalja továbbá egyesítve azon garancziális pontokat is a feltételekben, a melyek lehetővé teszik, hogy a mennyiben a katonai kérdések mégsem kapcsoltatnának ki, abban az esetben sem, ha a magyar képviselőház berendezése, a magyarság itteni számaránya és a függetlenségi politika akárhogyan álljon is : ezen javaslat az itteni képviselők számaránya szempontjából ilyen kérdésekhez igénybe vehető ne legyen. (Élénk helyeslés balfelől.) Miről van szó ? Ugyebár arról, hogy a választási reformmal kapcsolatban a magyarság akarata megnyilatkozhassék és érvényesülhessen. Ez a kormány részéről a vezető szempont, az ellenzék részéről pedig az a főszempont, hogy a magyar országgyűlésnek mindaddig, a mig az osztrák hadsereg ugy áll előttünk, a mint azt most látjuk, soha sincsen szükség arra, hogy a létszámemelés sürgősnek legyen kimondható ; hogy a véradó felemelhető legyen, hogy a közös vámterület, a közös bank, a közös hadsereg kérdésében rendkívüli szabályokat áUitsunk fel és hogy lemondjunk a magunk ellentállási képességéről, erejéről és a nemzet ezen fegyveréről. Az az okoskodás, a mely mumusként odaállítja azt a kevés számú nemzetiségi képviselőt és a mely azokról azt mondja, hogy majd többen lesznek, nem állhat meg, mert hiszen a horvát obstrukczióval szemben mindig lesz olyan 200 képviselő, a ki kéri majd a sürgősség kimondását, mert ők ebben a kérdésben inkább mellette, mint ellene lesznek. Ellenben a létszámemelés kérdésében ez lehetetlen és ez az, hogy ebben a házban 200 képviselő akadjon, a ki a sürgősség kimondását kéri, és akadjon kétharmad többség, a mely azt elfogadni kész. Azonban ebben az elleninditványban a 16 órás ülések gondolata tiszta telhetetlenség, mert lej aratja a parlamentarizmust és mert ez egy drasztikus eszköz, a mely a kisebbséget és a többséget oly éles ellentétbe hozza, hogy azután nincsen belőle kibontakozás. A melyik többség 10 órás ülések alatt nem tud egy kisebbséggel szemben győzni, az a 16 órás ülésekben sem tud. Meggyőződésem, hogy a 16 órás ülés inkább a többséget teszi tönkre, mint a kisebbséget. Nem is ebből a szempontból,