Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-301

301. országos ülés 1908 márczius 30-án, hétfőn. 231 hozzák, hogy ha a sürgősség kimondatik, és ezek az intézkedések a maguk valóságában alkalmaztatnak, a kisebbség a maga parlamentáris ellenőrzési jogát gyakorolhassa, ennek a jognak a gyakorlásában meg ne bénittassék, mert hiszen egészséges parlamenti élet nem lehet ott, a hol a többség mindent tehet és a kisebbség ellenőrzési joga úgyszólván meghiusittatik. T. képviselőház ! Itt mindjárt kifogásolom a Nagy Emil-féle inditvány első szakaszában foglalt azt az intézkedést, a mely kimondja, hogy az inditvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozások tartama alatt előterjesztendő. Ez az intézkedés túllő a czélon. Hiszen a sürgősség kimondására csak esetleges obstrukczió leküzdése végett van szükség. Már most honnan tudja az a 150 képviselő, hogy e javaslatnak útjába elháríthatatlan akadályokat fog az ellenzék gördíteni, hogy elfogadása a rendes házszabályok alkalmazásával biztosítva nincs 1 Nagyon veszedelmes volna, ha az inditvány ilyen alakban fogadtatnék el, mert akkor a többség abba a helyzetbe jutna, hogy esetleg már mielőtt egy törvényjavaslat a ház elé terjesztetik, mielőtt egy törvényjavaslat felett a vita megindul, a többség már előre biztosítja a sürgősség kimondásával a törvényjavaslat elfogadását. Ilyen eszközökkel a kormány a legveszedelmesebb javaslatot is keresztül tudja vinni a képviselőházban ; inig. ha csak akkor mondható ki a sürgősség, ha a tanácskozás a javaslat vagy az illető tárgy felett már megkezdetett, akkor, ha annak a törvényjavaslatnak veszedelmes intézkedései volnának, nem hiszem, hogy akadna többség, mely e gravaminális pontok kiküszöbölése előtt a sürgősség kimondásával a helytelen törvényjavaslat megszavazását biztosítaná. Azért nem járulhatnék hozzá ahhoz, hogy már a tárgyalás megkezdése előtt, mondjuk, mielőtt az általános vita megindult valamely tárgy felett, erre nézve a sürgősség kimondható legyen. Különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy a sürgősségre csak akkor van szükség, mikor tényleg olyan küzdelem folyik itt valamely törvényjavaslattal szemben, a mely a rendes házszabály intézkedéseinek alkalmazásával le nem küzdhető, a melynél a rendes házszabály alkalmazása nem biztosítja a többségnek azt a jogot, hogy akaratát érvényesíthesse. Addig tehát, a mig ilyen parlamenti harcz nem kezdődik valamely törvényjavaslat ellen, nem engedhető meg, hogy ilyen szubszidiárius eljárással, a sürgősség kimondásával a törvényjavaslat elfogadása biztositható legyen. Azért nagyon helyes és czélravezető volna, ha a Nagy Emil-féle indítványon oly módosítás történnék, hogy valamely inditvány, vagy törvényjavaslat általános vitájának megkezdése előtt a sürgősséget kimondani egyáltalán ne lehessen. Mert a mig egy nagy, egy széles vita meg nem indul, egyáltalán nem lehetséges következtetni arra, hogy az ellenzék csakugyan rendkívüli parlamenti fegyverekhez nyúl, és azért nem találom helyesnek, hogy, mielőtt ezt még meg lehetne állapítani, a többségnek kezében legyen a sürgősség kimondása és ezáltal lehetőség, hogy az ellenzéktől az ellenőrzés jogát megvonja. T. képviselőház ! (Halljuk !) Azért én azt hiszem, hogy túUő a czélon a Nagy Emil-féle inditvány első pontjának az az intézkedése is, a mely azt mondja, hogy a sürgősség kimondásával egyidejűleg az ülések tartamának meghosszabbítása felett is határozni kell, és a mely azt mondja, hogy az ülések tartama első ízben tíz óráig terjedhet és csak a második meghosszabbítás esetén terjedhet az ülés tartama 16 óráig. T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy ilyetén eszközökkel, ilyen drasztikus eszközök alkalmazásával egyáltalán a parlamenti ellenőrzést teszik lehetetlenné. Ha ezt ilyen alakban fogadjuk el, akkor esetleg az, a mi kisebb adagban beadva orvosság volna, méreg lehet, a mely megöli a parlamentarizmus egészséges szervezetét. T. képviselőház ! Miért kelljen mindjárt a 10 órás ülésekre áttérni ? Nem volna-e helyesebb, ha előbb csak a sürgősség mondatnék ki, és ha egy bizonyos idő múlva, mondjuk egy hét múlva látja a többség és meggyőződik arról, hogy csakis a sürgősségre vonatkozó szakaszok alkalmazásával, meghosszabbított ülések nélkül, nem tudja letörni az esetleges ellenállást, csakis akkor hosszabbíthat ja meg az ülést, de nem egyszerre hat órával ugy, hogy az ülés tartama 10 óra legyen, hanem fokozatosan minden egy heti vita után lehessen csak meghosszabbítani a tárgyalás idejét egy-egy órával. (Helyeslés a középen.) Én azt hiszem, helytelen a Nagy Emil-féle indítványnak az a szakasza is, a mely azt mondja, hogy a sürgősség kérdésében csak négy szónok meghallgatása engedhető meg, és azután a kérdés felett szavazni kell. Azt hiszem, ilyen nagyfontosságú kérdésben minden egyes parlamenti pártnak meg kell adni a jogot és a lehetőséget, hogy a maga álláspontját ezen szempontból kifejtse, T. képviselőház ! Én abban az alakban, a mint ez a Nagy Emil-féle indítvány kontemplálja a kérdés megoldását, azt a lehetőséget látom fennforogni, hogy a többség esetleg egészen megbéníthatja az ellenzék állásfoglalását ebben a kérdésben. Hiszen a többség tudja, hogy mikor lesz az az inditvány beterjesztve és igy eleve lefoglalja magának mind a négy szónokot, kirendelnek kettőt pro, kettőt kontra és igy tizperczes, vagy esetleg egyperczes felszólalások után már szavazásra bocsátják a kérdést. Én ezt sem abban az alakban, a mint a Nagy Emil-féle inditvány kontemplálja, sem abban az alakban, a mint Mérey Lajos indítványa ezen intézkedést módositani akarja, elfogadhatónak nem tartom, ellenkezőleg helytelennek, az ellenzék szempontjából veszedelmesnek és hátrányosnak tartom. T. képviselőház! Azt hiszem, mindenesetre biztosítani kell minden, a képviselőházban ülő csoportnak vagy pártnak, a mely legalább is tiz tagból áll, azt a jogot, hogy e kérdéshez hozzászólhasson. Ezért én elsősorban fölemelendőnek tartom a hozzászólók számát és kimondanám azt