Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

212 300. országos ülés 1908 márczius 28-án, szombaton. lesz négy órán át még kötelességét teljesíteni. Azért indítványozom, hogy a tárgyalási idő legfeljebb 8 órára terjedhessen és azt négyórai szünet szakítsa meg. Szükségesnek tartom különben a 4 órai szünetet azért is, hogy ezen idő alatt a napló elkészíttethessék, kinyomattassék és a képviselők között szétosztassék, hogy azok a képviselők, a kik a délelőtti ülésen bizonyos okok miatt jelen nem lehettek és a délutáni ülésben fel akarnak szólalni, mielőtt a lapokból még csak hozzávetőleg is meggyőződhettek volna arról, hogy mi történt a képviselőházban, a naplóból meggyőződést szerezhessenek a beszédekről és történtekről és azon szónokokkal, a kik a délelőtti ülésen felszólaltak, felvehessék a vitát, a harczot délután. A Nagy Emil-féle indítvány következő pontja igy szól (olvassa) : »Az ülések tanácskozási idejére vonatkozó határozatok a határozat hozatalát követő üléstől kezdve lépnek hatályba.« Én ebbe a pontba mindössze egy dolgot kívánok még felvétetni (olvassa) : »Az ülések tanácskozási idejére és a sürgősségre vonatkozó határozatok a határozat hozatalát követő üléstől kezdve lépnek hatályba.* T. i. hogy nemcsak a tanácskozás idejére, hanem a sürgősségre vonatkozó határozat is (Zaj. Elnök csenget.) csak a következő ülésen birjon hatálylyal. Utolsó inditványom pedig az, hogy a horvát képviselőknek inditványozási, hozzászólási és szavazati joguk csak azon javaslatoknál van, melyek nek tárgyalásában a törvény szerint részt vehetnek, és a szavazásnál a jelenlévő képviselők közé is csak ilyenkor számithatók.« Ha elleninditványom teljes szövegében elfogadtatnék, megengedem, hogy akkor ez az utolsó indítvány felesleges volna, mert az én indítványomban, valamint a Mérey Lajos t. képviselőtársam indítványában is az van, hogy a ház a tárgyalás alatt lévő valamely tárgynak sürgős tárgyalását rendelheti el, tehát ebben a mondatban már ki van fejezve az, hogy csakis azok, a kik a szőnyegen lévő tárgyalásban résztvehetnek, határozhatnak ezen sürgősség kimondásánál, és csak azok adhatják be az erre vonatkozó indítványt. Minthogy azonban a Nagy Emil-féle indítványban ez nem igy foglaltatik, hanem ott az van, hogy 150 jelenlévő képviselő Írásban benyújtott kérelmére, ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a ház az ehiök indítványára elrendelheti valamely tárgynak sürgős tárgyalását : ha tehát a Nagy Emil-féle indítvány eredeti szövegében fogadtatnék el, akkor minden tárgynak sürgős tárgyalására nézve beadhatnák az indítványt, vagyis olyan tárgyra nézve is, a mely még nincs szőnyegen, a melyiknek a tárgyalása még meg sem kezdetett. Tehát nem egészen világos, vájjon a horvát képviselőknek indítvány ozási,hozzászólási vagy szavazati joguk van-e. Előfordulhatna, a házszabályokat esetleg magyarázhatnák ugy is, hogy a horvátoknak is érdekükben van pl. sürgetni a választási törvényjavaslat tárgyalását, mert ennek letárgyalása után otyan javaslatok kerülnének a ház elé, melyek őket is nagyon érdeklik, reájuk nézve is nagyon sürgősek, tehát hogy hamarább kerüljön sor az őket is érdeklő ügyekre, ők is aláírhatják a sürgősségi indítványt. Ezért tartottam szükségesnek, hogy egész világosan kifejeztessék, hogy a horvátok csak azon indítványokat írhatják alá, és csak azon indítvány tárgyalásánál szólalhatnak fel, csak azoknál szavazhatnak, és a 300 jelenlévő képviselő számába is csak akkor vétethetnek fel, mikor oly javaslat tárgyalásáról van szó, melyhez a törvény szerint nekik hozzászólási joguk van. Ezek után kérem elleninditványaimnak és módosításaimnak kinyomatását, és kérem, méltóztassék azokat a Nagy Emil-féle házszabálymódositás első részével szemben elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A házszabályok 256. §-a alapján kérdést intézek a házhoz, kivánja-e Pilisy István képviselő ur indítványainak kinyomatását, igen vagy nem ? (Igen ! Nem, !) A kik az indítványok és módosítások kinyomatását kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások : Ellenpróbál kérünk!) Kérem, a kik nem kívánják a kinyomatást, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház nem kívánja a kinyomatást. (Zaj.) Szólásra ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Ivánka Milán ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szünetet kérünk !) Elnök : A szünet megadása tisztán az én dolgom. Tessék csendben maradni. Ivánka Milán : T. ház ! A Nagy Emil-féle javaslat első bekezdéséhez bátor leszek 17 módosítást benyújtani. (Zaj. Elnök csenget.) Azért osztottam fel módosításomat tizenhét részre, hogy a t. háznak alkalma legyen indítványaim közt választani . . . (Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek, nem értem a szónok urat; tessék várni, mig csend van. (Zaj.) Csendet kérek ; kérem Nagy Sándor képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Ivánka Milán : . . . hogyha a t. ház módosításaim közül egyiket vagy másikat elvetné, alkalma lehessen még többi módosításaim felett dönteni. Nem szedtem őket össze egy indítványba azért, mert tudom a szavazás teknikáját. Tudom azt, hogy a t. többség, a mely a Nagy Emil-féle indítványtól el van ragadtatva, észre sem venné a módosításaimban levő egyik-másik előnyt és egész indítványomat elutasítaná. A Nagy Emil-féle indítvány első mondatához a következő módosítást van szerencsém benyújtani : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány első mondatáoan ezen szó helyett »150« tétessék »250«. (Helyeslés a középen.) Ezen indítvány indokolására bátor vagyok a következőket felhozni. Ugy Nagy Emil t. képviselőtársam, mint a kormány leginkább azzal indokolja a benyújtott indítványt, bogy a többségi elvnek érvényt kell szerezni, hogy véget kell vetni annak a visszás helyzetnek, hogy egy kisebbség erőszakkal meyakadályozhassa a többséget abban, hogy vala-