Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

nárczius 28-án, szombaton. 210 300. országos ülés 1908 i Az elnök a házat megkérdezte esetről-esetre s a ház ugy döntött, hogy nem akarta elrendelni a kinyomatást. (Igaz ! ügy van !) Tehát az elnökség részéről uj prakszis nem honosíttatott meg s ez ellen kénytelen vagyok a házszabályok alapján óvást emelni. (Élénk helyeslés. Mozgás balfdől és a középen.) B. Bánffy Dezső : T. ház ! Én megmondottam, hogy nem akarok az elnökséggel polemizálni. Nem mondottam, hogy a házszabályok értelmében nincs az elnök uraknak igazuk, csak azt mondottam, hogy egy több mint tiz esztendős gyakorlatot egyszerűen csak megszüntetni, meglepetésszerűen : nem gyakorlati dolog és azt mondottam, hogy ez talán ma nekünk, a kik a kérdéshez hozzá akarunk szólni, kellemetlen, de a jövőben az egész ház érdekeivel állván szemben, természetszerűen be fog következni az az idő, a mikor a visszaállítás mellett foglal a ház többsége állást. Hát már most czélszerü-e ezért a kis kellemetlenségért ezt igy fentartani, igen vagy nem ? (Zaj.) Én sem nem támadtam az elnökséget, sem indítványt nem tettem, csak elmondtam a magam nézetét, azt a nézetet, a mely szerint az ügy érdekében az van, hogy kinyomassanak a beadott módositványok, mert hiszen, akár bíráljuk, akár helyeseljük : jobban tehetjük ezt, ha előttünk van, ha látjuk. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Bocsánatot kérek, én mint elnök vitába nem bocsátkozom, csak a t. képviselő urnak azon állításával szemben, hogy az elnökség saját önkényes elhatározásából honosított volna meg egy prakszist, — a t. képviselő ur igy,fejezte ki magát — tiltakoztam, mert a ház megkérdezésével, vita nélkül történt döntés ez ügyben. Egyedül ez a házszabályszerü eljárás. B. Bánffy Dezső: Ismerem, kérem! Elnök: Ezt méltóztassék tudomásul venni. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Pilisy István! Pilisíy István : T. képviselőház ! A házszabálymódosítást mindaddig, mig a választási törvény letárgyalva nincs, időszerűtlennek tartván, már az általános vita alkalmával kijelentettem, hogy a limine visszautasítom. Ha a részleteknél mégis felszólalok, teszem azért, hogy ha már a parlamenti szólásszabadságra vonatkozó annyira veszedelmes e házszabálymódositást mégis keresztülhajtják, legalább lehetőleg hozzá járuljunk ahhoz, hogy veszedelmei enyhittessenek. (Helyeslés balfelöl.) A Nagy Emil-féle indítvány első része ellenében a következő elleninditványt terjesztem elő (olvassa) : »Inditványozom, hogy 150 jelenlévő képviselő Írásban benyújtott indítványára elrendelheti a ház a tárgyalás alatt lévő valamely javaslatnak sürgős tárgyalását.« (Élénk helyeslés.) »Az indítvány felett a ház a benyújtástól számított második ülésnek kezdetén hoz határozatot. Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat : kettő mellette, kettő ellene és az ülés addig nem zárható be, mig a határozat meg nem hozatott. E határozat hozatalához legalább 300 képviselő jelenléte és a szavazatok legalább kétharmad többsége szükséges. A sürgős tárgyalás elrendelése után ugyancsak 150 képviselő írásban benyújtott indítványára a sürgősnek minősített javaslat tárgyalása tartamára az ülések ideje ugyanazon, vagy a legközelebbi ülés napján fenti módon meghosszabbítható. A meghosszabbított ülések ideje legfeljebb 8 órára terjedjen. Naponként az első négyórai ülésezés után négyórai szünet tartandó és a további négyórai ülés ezután veheti kezdetét. A szünet alatt a napló elkészítendő és a képviselők között szétosztandó. Az ülések tanácskozási idejére a sürgősségre vonatkozó határozatok a határozat hozatalát követő üléstől kezdve lépnek hatályba. A horvát képviselőknek inditványozási, hozzászólási és szavazati joguk csak azon javaslatoknál van, a melyek tárgyalásában a törvény szerint részt vehetnek és a szavazásnál a jelenlévő képviselők közé csak ilyenkor számithatók.« (Helyeslés balfelől.) T. képviselőház ! Megtörténhetvén, hogy ellenindítványomnak csupán egyes pontjait óhajtja a t. ház magáévá tenni, az egyes pontokhoz külön módosításaimat is előterjesztem. A Nagy Emil-féle indítvány első pontjához módosításom a következő (Halljuk I Halljuk! Olvassa) : »A 723. számú indítvány 1. pontja hagyassék ki és helyébe a következő pont tétessék : »150 jelenlévő képviselő Írásban benyújtott indítványára elrendelheti a ház a tárgyalás alatt lévő valamely javaslatnak sürgős tárgyalását*' Ezen módosításom mindössze egy szóban tér el a Mórey-féle módosítástól. A Mérey-féle módosításban az van, hogy : »a ház a tárgyalás alatt lévő valamely tárgynak sürgős tárgyalását* stb. Én a »tárgynak« szó helyett »javaslatnak« szót kívánom felvenni, még pedig azért, mert a sürgősséget tisztán a javaslatokra tartom megengedhetőnek. Elhagyandónak tartom a Nagy Emil-féle indítványnak a következő pontját (olvassa) : »ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a ház az elnök indítványára elrendelhetk. (Zaj. Elnök csenget.) E tekintetben eltérők a nézetek. Maga Nagy Emil és többen a többség soraiból azt mondották, hogy az elnök hozzájárulásának a szüksége a 150 képviselő indítványához a kisebbség védelmét képezi. Szerintem a kisebbség védelme kizárólag a házszabályokban rejlik. Ezek védhetik meg a kisebbséget a többséggel szemben, de maga az a tény, hogy az elnöknek a jogköre ugy a kisebbséggel, mint a többséggel szemben Id terjesztessék és megadassák neki az a jog, hogy 150 képviselő indítványával szemben ellenkező álláspontot foglalhasson el, s az ellen tiltakozhassék, ez már nem többé [az elnök diszkréczionális joga, hanem valósággal elnöki önkény, a miért azt magam is, épen ugy mint Mérey t. képviselőtársam, kihagyandónak tartom. Kihagyandónak tartom a Nagy Emil-féle indítványnak 2. és 3. pontját, a mely szerint,