Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

299. országos ülés Í90& márczius 27-én, pénteken. 193 gesztésének vagy megsértésének kérdése ilyen sürgősségi tárgyalás alá bocsáttassék ? Méltóztassék figyelembe venni, liogy vannak nehéz idők, a minőkben önöknek is volt részük, midőn az egyes képviselők politikai meggyőződésükből kifolyólag kemény üldözéseknek vannak kitéve. Nem történhetik-e meg az, hogy a többség valósággal üldözőbe veszi a képviselőháznak négy-öt, tiz vagy húsz tagját és akkor ezen indítvány értelmében joga van a háznak a sürgősséget kimondani a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában és egy éjjel kiadnak 20—30 képviselőt azért, hogy egy kormány politikai akcziója elé akadályokat ne görditsenek ? (Ugy van ! ügy van ! a középen.) T. ház! Ilyen indítványba belemenni, azt elfogadni, a parlament részéről nagymérvű könnyelműség volna ; sőt nemcsak könnyelműség, hanem teljesen figyelmen kivüí hagyása az állam és ezen parlament negyven évi múltjának. Nem tudják önök azt a saját tapasztalatukból, hogy a legközelebbi múltban is az ellenzéknek mondhatjuk legkitűnőbb férfiai ellen valóságos hajszát indítottak ? Nem tudják-e önök, a kik most többségben vannak, hogy az önök vezérlő-bizottságának tagjai ellen szó volt arról, hogy pert fognak indítani, a mentelmi jogukat fel fogják függeszteni és őket le fogják tartóztatni ? Mi az ellenzék fegyvere az ilyen esetben ? Az, hogy a parlamenti szó erejével küzd és igyekszik magának időt szerezni, hogy a politikai viszonyok változásával az üldözés elől az illetőket megmentse. (Igaz! Ugy van! a középem,. Zaj haljelöl.) Molnár Jenő : És ilyenkor üres padok vannak itt! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Maniu Gyula: Ne felejtsék el önök azt, hogy az ilyen törvényes intézkedések törvényerőre emelkedése esetleg két-három nap kérdése. Nem történhetik-e meg, hogy a többség a kormánynyal az élén, azért, hogy három-négy nap alatt megcsinálhassa a maga vészes intézkedéseit, felfüggeszti valamely ürügy alatt egyes képviselők mentelmi jogát sürgős tárgyalással, aztán lezárat húsz, esetleg harmincz képviselőt és három nap alatt meghozza a törvényét, negyedik nap pedig kibocsátja az illetőket és meg lesz hozva egy olyan törvény, a mely az ország fejlődésére és szabadságára káros. Mig ellenben, ha az indítvány nincsen hatályban, ha ez a sürgősség nem vonatkozik csak törvényjavaslatra és nem egyéb tárgyakra is, mint itt mondva van, akkor elő nem fordulhat ez és akkor, a midőn az ellenzék tagjai üldözésnek vannak kitéve, mivel a kormányhatalom arra törekszik, hogy ha máskép nem lehet, erőszakkal dugja be az illetőknek a száját, akkor nem képes azzal a passzív rezisztencziával három-négy napig az illető képviselő mentelmi jogát felfüggeszteni, megsérteni és megakadályozni abban, hogy a saját meggyőződése szerint az országnak, a nemzetnek a jogait megvédje, (Ugy van! Ugy van ! a középen.) KÉPVH. NAPLŐ 1906--1911. XVII. KÖTET. Csatlakozom azon előző indítványhoz is, hogy ezen mondat stiláris szempontból, nyelvtani szempontból kijavítandó. Tartozom azzal t. tanáraim emlékének, a kik a magyar nyelvre tanítottak, hogy ne engedjem szónélkül átmenni a kezeimen az olyan stiláris valamit, a mely miatt valóban akkor, a mikor a zilahi evangélikus református gimnázium tanulója voltam, különben igen t. és kedvelt tanáraim megbuktattak volna. Igen érdekes példáj a a szavak helytelen fűzésének : az ülések tartamának meghosszabbítása. Az üléseknek tartama nincsen. Az ülések idejének tartama az egyedül lehetséges kifejezés, és a ki magyarul tud és a magyar nyelvben jártas, az tudhatja, hogy az üléseknek tartama nincsen, hanem van az ülések idejének tartama, t. i. hogy meddig tart valamely ülés. E tekintetben csatlakozom előttem szóló indítványához. De van egy másik, ennél sokkal nagyobb és fontosabb stiláris hiba is, és ez a következő, a harmadik mondat. Méltóztassék ezt a mondatot egész elfogulatlanul meghallgatni és meg tetszik látni, hogy ez valóságos merénylet egy oly fül ellen, a mely valamikor a magyar nyelvvel foglalkozott (Tetszés a középen. Olvassa) : Az indítvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető. Az akár szónak ilykép való használata abszurdum, de a magyar ember nem is mondja ugy, hogy előterjeszthető, hanem terjeszthető elő. Oly elemi szabálya ez a magyar nyelvtannak, hogy teljesen lehetetlen felfogni azt, hogy mikép lehetett egy ily mondatot szerkeszteni. Tessék meghallgatni (olvassa) : »Az indítvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető.* Hodzsa Milán : Látszik, hogy Bécsben csinálták ! Maniu Gyula: Azt hiszem, felesleges "e mondat nyelvtani lehetetlenségével bővebben foglalkozni és azért ezzel szemben csak arra szorítkozom, hogy módosítást nyújtok be a következő szöveggel : Indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítvány harmadik mondata következőképen szövegeztessék : Az indítvány a tanácskozás megkezdése előtt, úgyszintén a tanácskozás tartama alatt terjeszthető elő. Ez teljesen kifogástalan. Természetesen ezt a stiláris módosítást csak abban az esetben kívánom figyelembe venni, ha az előttem felszólalt képviselő indítványa, hogy az intézkedés teljesen kihagyassék, nem vétetik figyelembe, mert ha teljesen kihagyják, akkor erre a módosításra nincs szükség, de ha megmarad, akkor legalább kegyeskedjenek figyelemmel lenni a saját anyanyelvükre, hogy a szövegezés megfelelő legyen. Ez a harmadik mondat érdemi szempontból is kihívja a kritikát. Azt mondja ugyanis ez a harmadik mondat: az indítvány akár a tanácskozás előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető. Ebben nincs határozottan az, hogy mennyi az az idő, a mely mégis határát képezi annak, hogy valamely sürgősségi indítvány be25