Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-299

194 299. országos ülés 1908 adathassék. Megtörténhetik az, hogy a kormány bizonyos politikai helyzetben, pl. ma, a siker reményében provokálja, hogy öt hónap múlva sürgősen tárgyaltassék az általános választói jog. Kimondatná a sürgősséget három-négy hónap vagy három hét múlva következő időre, még mielőtt az illető tárgy napirendre volna tűzve. Ez képtelenség. A képviselőház házszabályainak általános elve, hogy bizonyos tárgy akkor válik aktuálissá, a mikor napirendre tűzetett; tehát lehetetlen, hogy mi megadjuk a kormánynak, vagy valamely pártnak a jogot, hogy a sürgősséget kimondják hónapokkal azelőtt, mielőtt a törvényjavaslat be volna adva. Épen azért, erre való tekintettel, hogy az esetleges visszaélések megszüntethetek legyenek, hogy a prepoteneziális eljárási módoknak útja bevágassék, indítványozom a következőket: (Halljuk ! a középen. Olvassa) : »Inditványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú inditvány harmadik mondata után a következő kitétel, mint uj mondat illesztessék : »ez azonban csak a vonatkozó törvényjavaslat napirendre tűzése után történhetik.« Molnár Jenő: Ezt el is fogják fogadni. (Mozgás.) Maniu Gyula: Az inditvány negyedik mondata ekként szól : az inditvány felett a ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. E tekintetben kizárólag arra szorítkozom, hogy a magam részéről is elfogadom Nagy György képviselő ur indítványát, hogy e tekintetben tétessék ki az a meghatározás, hogy az inditvány megtétele és a sürgősség elhatározása között legalább három napi időköz legyen, hogy minden egyes embernek legyen ideje és fizikai lehetősége, hogy a tárgygyal foglalkozzék ; itt megjelenhessék és a tárgy tekintetében szavazatát leadhassa. Az "ötödik mondat nagyon fontos. Ekként szól (olvassa) : Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható el, a mig a határozat meg nem hozatott, miért is e szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető. T. ház! Mindenesetre abból az álláspontból indulok ki, a mint inditványoztatott, hogy az a mondat bizonyos részben hagyassék ki, mint elvi álláspontomnak meg nem. felelő ; de ha elfogadtatnék ezen szövegezésben ugy csatlakozom ezen előbbi indítványhoz és felfogáshoz, hogy teljesen lehetetlen állapot, hogy egy ilyen fontos kérdésben a felszólalás joga kizárólag négy képviselőnek adassék meg. Hivatkozom Mezőfi Vilmos igen helyes megjegyzésére, hogy az uj parlamentbe a pártoknak egész tömege fog bevonulni, a kisebbség számtalan csoportban fog megjelenni, valószínűleg a többség is több pártból fog összealakulni. Sümegi Vilmos: 48-as többség lesz! Maniu Gyula : Hogy kizárólag négy szónokra bizzuk, hogy a sürgősség érdemi részét tárgyalja, hogy kizárólag négy szónoknak legyen meg az a pivilegiuma, hogy a többi pártoknak a politikai márczius 27-én, pénteken. felfogását is kifejezze, az teljesen lehetetlen, és méltánytalan prejudikálása volna a jövő parlamenti helyzetnek. A sürgősség kimondása valamely törvényjavaslatnál a legfontosabb politikai kérdések egyike leend. Ezen sürgősség kimondását minden egyes párt a maga szempontjából kell, hogy vita, illetve elbírálás tárgyává tegye. Ennélfogva miként lesz megállapítható, hogy a parlamentben helyet foglaló többi pártok közül melyik négy képviselőnek lesz joga, hogy a vele ellentétes politikai állásponton lévő párt felfogását a kérdésben kifejtse ? Csatlakozom tehát azon előbbi indítványhoz, hogy legalább 20 képviselőnek legyen joga beszélni, vagy legalább is minden pártnak egy-egy szónoka felszólalhasson ezen sürgősségi inditványnál. De ha meg is marad ez a megállapítás, akkor is benne kell, hogy foglaítassék ezen indítványban annak megállapítása, hogy mikép fog kiválasztatni az a négy szónok. Az eredeti indítványban erről szó nincs, a Mérey javaslata pedig az, hogy kettő mellette és kettő ellene. De kérem, mellette lehet három-négy párt, ellene lehet öt-hat párt! Az illető pártok közül ki fog elsőbbséget gyakorolni a tekintetben, hogy a kérdésben felszólaljon ? Ha ezen sürgősségnek a tárgyalása a napirend kitűzése után történhetnék, akkor lehet a t. háznak valamely korrektivunimal eljárni, hogy t. i. az szóljon előbb, a ki előbb jelentkezett. De megtörténhet nagyon könnyen, hogy a kormány a sürgősséget kimondatni kívánja a napirend kitűzése előtt. Ennek következése lesz, hogy feliratkoznak a sürgősség kérdéséhez pro és kontra, talán épen azok, a kik a kormánynyal összejátszanak, és a valódi ellenzéki pártoknak egyetlenegy szava sem lehet ezen kérdésben. (Zaj. Halljuk I Halljuk !) A hatodik mondathoz szintén egy toldást kell indítványoznom. Indítványozom, hogy a Nagy Emil-féle 723. számú indítványnak 6. mondata, a mennyiben ezen mondat különben változatlanul fogadtatnék el, a következő szavakkal toldassék meg : a sürgősség kimondásához azonban legalább 225 képviselő jelenléte szükséges. Mire vonatkozik ez, t. ház ? A hatodik mondat szerint 150 képviselő jelenléte szükséges, hogy ezen kérdésben a ház határozzon. Semmi kifogásom, hogy 150 képviselő jelenlétében határozzon a ház, ha a sürgősséget nem mondja ki; de ahhoz, hogy a sürgősség kimondassék, a ház többségének jelen kell lenni. Ha a kormány és a többség a kisebbséget ilyen sürgősségi tárgyalásokkal sarokba akarja szorítani, ha a kisebbséget fizikai és értelmi ereje végső megfeszítésére kívánják szorítani, akkor követeljük meg a többségtől, hogy legalább passzive jelen legyen, nem azért, hogy tisztelt személyeikben gyönyörködjünk, hanem hogy jelenlétükkel fedjék azt a felelősséget, a mely azzal jár, hogy egy törvényjavaslatot keresztül hajszolnak. (Helyeslés a közéfen.) A 7-ik mondat a következőképen szól: »Ezt meghaladó, s a megszakítást nem számítva, ülésenként 16 óráig terjedő tanácskozási idő csak később,