Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-292

12 292. országos ülés 1908 márczius 17-én, kedden. féle ujabb kérdéssel az ideiglenes, átmeneti időt komplikálni nem fogjuk. Farkasházy Zsigmond: Madarász József is ezt állítja ! Molnár Jenő : És mi történt ? Mi a paktumot megtartottuk, de Bécsben nem tartották meg azt, hanem kényszeritették a hatalmon levő pártot, és a kormányt arra, hogy azon a lejtőn, a melyen meg kezdett lefelé indulni, és a melyen, mint mon­dottam, megállás nincs, menjen tovább lefelé. (ügy van ! baljelöl.) Mivel kezdődött ez a lejtőre való lépés ? A gazdasági kiegyezési kérdéseknek idehozatalával és annak akképen való megoldásá­val, a miként azt a jiárt megoldotta. És folytató­dott abban, hogy a kiegyezést egy szakaszba kel­lett összefoglalni, mert máskép nem volt reá mód, hogy keresztülvigye a kormány. Nemsokára jött a kvótafölemelés. Most itt van a házszabályrevizió és majd jön a tiszti fizetések felemelése és jönnek a többi dolgok, a melyekről mi még most sem birá­latot nem tudunk mondani, sem azoknak követ­kezményeit előre nem láthatjuk. Kérdem, hogy időszerű-e ennek a házszabály ­revíziónak idehozataía ? Azzal indokolják ezt, hogy nem lehet nyugodtan munkálkodni, nem lehet az országra üdvös törvényeket hozni, mert akad mindig egy hazafiatlan kisebbség, vagy 15—20 izgága emberből álló csoport, a mely meg fogja gátolni a törvényhozás munkálkodását, elébe fog vágni a törvényhozói működésnek. T. képviselőház ! Hát hoztak ide olyan tör­vényjavaslatot, a mely a nép érdekében volt, hogy azt akár a kisebbség, akár más emberek meg­akadályozták volna ? Miért nem hozzák ide a költségvetést, a melynek most napirenden kellene lennie, hogy letárgyaljuk, hogy legyen munka az országban ? Miért nem hozzák ide a végrehajtási törvény módositását, hogy a szegény emberek lefoglalható ingóságai mentesek legyenek a hi­telezők zaklatásától ? Miért nem hoznak ide más üdvös törvényeket ? Tegyük próbára ezt a nemze­tietlen kisebbséget és ezt a 15—20 emberből álló csoportot! Tessék próbára tenni! De ne a ház­szabályreviziót hozzák ide, mert azt én nem tekin­tem olyan törvénynek, a melynek megszavazására sietnünk kell, mert én azt az ország létérdekében nem szükségesnek, sőt határozottan károsnak tartom. T. képviselőház ! A házszabályrevizió abban a programúiban sem volt, a melyet kiadtunk ; ellenben sok olyant valósított meg ez a ház a régi házszabálylyal, a mi a programúiban benne volt és a mi az országra nézve üdvös volt. A házszabály­revizió nem óhaja a magyar népnek, önök hiába kiabálják tele az országot lapjaik utján meg itt és akárhol, hogy a magyar nemzet nem áll a mi hátunk mögött, hogy az igaz magyar közvélemény kárhoztatja a mi munkánkat. Hát a Buza nem fog megnőni, ha mi obstruálunk ? Nem lesz termés az országban ? A magyar népnek nem kell egyéb csak a házszabályrevizió, attól minden boldogság meglesz, minden jó lesz ? Ilyen tételekkel elő­állani és lehetetlenné tenni akarni a kisebbség működését, a mai világban, azt hiszem, nem prak­tikus, nem igazságos és nem is eredményes. (He­lyeslés balról.) Annak idején, a mikor a paktum létrejött, azt mondták, hogy a koalicziónak a belügyekben megvan a szabad keze, épen csak az Ausztriával közösen érdeklő ügyekben van nekünk biztosítva a status quo. Egészen megfordítva történt; a koaliczió az Ausztriával bennünket közösen ér­deklő ügyekben a status quót feladta és mind uj dolgokat csinált, ellenben a belügyekben a status quo mindenütt megvan ; ott vannak a régi megyei urak, a főispánok, szóval az egész belügyi rendszer, agy a mint volt annak idején. Hát hogy akarnak önök a legközelebbi válasz­tásokba belemenni ? Elvek nélkül, hatalom nél­kül és népszerűség nélkül a választásoknak neki­menni egy parlamenti párttól legalább is halál­ugrás, a mely nem akarom, hogy bekövetkezzék, mert én is azon a párton vagyok, de okvetlenül be fog következni. (Igaz! ügy van! balfelől.) Azt mondja gróf Apponyi Albert t. képviselő ur, a népszerűséget nem kell mindig hajhászni és nem lehet mindig közkedveltségre hozni törvé­nyeket, sokszor olyanokat is kell tenni, mint a házszabályre vizi ó. Hiszen gróf Apponyi Albert t. miniszter ur 58 éves korában jutott el olyan párthoz, a melyről azt mondta, hogy ő most van a politikai pályája kezdetén. 30 esztendeig volt olyan pártban, a hol nem tudott a hatalom ellen boldogulni, nem tudott az ő képességeinek megfelelő álláshoz jutni. Mikor a néphez állott, mikor kiment az országba és népszerű lett, a népszerűség juttatta őt a bár­sonyszékhez. Nem lehet tehát azt mondani, hogy népszerűség nélkül is lehet jó törvényeket hozni, sőt ellenkezőleg, lehetetlen, hogy olyan törvény üdvös legyen, a melyet a nép nem akar, a melyre a néj> azt mondja, hogy ő rá nézve káros. Simkó József: Nem mondta ! Molnár Jenő: Majd fölolvasom! Általában a Nagy Emil-féle házszabályrevizió idehozataía egészen misztikus. Egyesek azt mond­ják, hogy Nagy Emil csinálta, mások azt mondják, hogy más készítette. Az egyik azt mondja, hogy gr. Andrássy Gyula a szerzője, gr. Andrássy Gyula pedig azt mondja, hogy ő, mint kormányférfi, tá­vol áll ettől a javaslattól. A mikor azután Lengyel Zoltán felállott és azt kérdezte, hogy ki hát a gaz­dája ennek a javaslatnak és hogy ha az bukik, ki bukik vele, akkor beugrott Andrássy miniszter ur, felállott és azt mondotta, hogy magáévá teszi, és vagy áll vagy bukik e javaslattal. Majd azután, a mikor Polónyi Géza pár nap múlva azt mon­dotta, hogy micsoda dolog az, ebből kabinet-kér­dést csinálni, hogy lehet kabinet-kérdés a házsza­bályrevizió, a mely a parlamentnek autonóm joga, mi köze ahhoz a kormánynak : akkor Apponyi mi­niszter ur rögtön a 48-as körben azt mondotta, hogy nem ő csinál belőle kabinet-kérdést, hanem csak azon okok késztetik a lemondásra, a melyek abból

Next

/
Oldalképek
Tartalom