Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-298
152 298. országos ülés 1908 múrczius 26-án, csütörtökön. A legelső kellék az, hogy határozott időpontot kell megjelölni; méltóztassanak felvilágosítást adni a többségi párt tagjai, a kik be vannak avatva a titkok titkába, a Nagy Emil-féle indítványba. Ide külön kulcs kell, hogy az ember el tudja olvasni, és meg tudja érteni ezt az indítványt. Méltóztassék nekem megadni ezt a titkos kulcsot, hogy én is megérthessem, hogy a »később« alatt mekkora időt értsek, hogy mekkora az az időkülönbség, a mely fenn kell, hogy álljon az eredeti indítvány megszavazása és az újra beadott indítvány megszavazása között. Van-e annak értelme, összeegyeztethető-e a magyar parlament komolyságával, hogy egy másodperczczel később esetleg egy másik indítvány adassék be és annak folytán az ülés tartama már 16 órában állapittassék meg ? Meg kell világosan határozni azt az időt, mert komikus az az indítvány, ha fontos kérdésekben ilyen felületesen intézkedünk. Mit értünk ez alatt, hogy: »később ?<< Álljon fel valami nagy magyarázó, valami párt-augur és jósolja meg nekem a titkos kulcs segélyével, hogy mit fognak majd ez alatt érteni, hogy : »később !« Markos Gyula : Érted te azt, csak nem akarod érteni! (Derültség.) Nagy György: Részemről nagyon örülnék annak, ha a t. belügyminiszter ur megmagyarázná, hogy mit kell ez alatt érteni. (Zaj balfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György : A magyar parlament nem lehet egy újkori, modern Dodona, hogy jóslásokkal foglalkozzék, mert hiszen akkor képviselőknek kártyavető asszonyokat és jósnőket kellene megválasztani. Nekünk értelmes, tiszta meghatározás kell, mert az, hogy »később«, mint meghatározás nem érthető. Dátum, időmeghatározás nélkül egy indítványhoz hozzájárulni nem lehet. Akkor határozzuk el, hogy ezen indítvány felett is majd csak később fogunk határozni, és bízzák annak a »később« kifejezésnek a megállapítását, értelmét mireánk, erre a nemzeti kisebbségre. (Derültség balfelől.) A legkevesebb, a mit meg lehet követelni, mert hiszen itt jogokról van szó, hogy precziz legyen meghatározva, hogy az az időpont mikor következik el. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Ezt sokféleképen lehet meghatározni. Ha valaki, akár a külföldi parlamentek történetét tanulmányozza, akár a magyar néplélekből meríti tapasztalatait, az mind, bármi utón, rájöhet arra, hogy ezt sokféleképen meg lehet határozni. Meg lehet egyszer határozni az ülések számának a meghatározásával, mondjuk, hogy 10, 15, 20, 25 ülésnek eltelte után lehessen ilyen sürgősségi indítványt tenni. Vagy lehet kalendárium szerint is meghatározni, hogy 8—10—15 nap múlva, figyelem nélkül arra, hogy azokon a napokon taitatnak-e ülések, vagy sem. Vagy meg lehet határozni ugy, hogy az általánosságban való letárgyalása után a tárgynak. Sokféle mód van tehát, választani lehet közülök ; hanem kikerülni egyáltalában a választásnak a jogát az által, hogy egy bizonytalan, meg nem határozható időjelzőt iktassunk a szövegbe, a »később« időjelzőt és nem magyarázni meg, nem is érintem, hogy ez az idő milyen keretek között mozoghat: ez a tárgyalás komolyságával ellenkezik. Mert méltóztassanak meggyőződve lenni: lehet, hogy egyelőre talán nem fogják ugy magyarázni, hogy öt másodpercz is elég, de így is lehet értelmezni s jöhet idő, — és én félek, hogy jönni fog — mikor majd valaki feláll, beadja az indítványát, kér tízórás meghosszabbítást és még le se jött az elnöki emelvényről, már egy lépéssel mögötte áll a másik és így, egy lépéssel »később« be fogja adni indítványát, hogy 16 órára hosszabbittassék meg az ülés. Komoly parlamenti tanácskozás alapjául szabad-e egy javaslatba beiktatni ilyen meghatározhatlan dolgokat és a nemzet képviselőtestülete elé terjeszteni ? Arról voltak híresek a Habsburgok, hogy hadseregeik egy lépéssel, s egy gondolattal mindig megkéstek. Nekünk nem kell innét meríteni a politikát, hogy egy lépéssel késsék meg a másik az előtte levőnél, az első tíz órás meghoszszabbitást indítványozzon, a másik pedig egy lépéssel hátrább állva, már 16 órás üléseket indítványozzon. A ki foglalkozott ezzel a Nagy Emil-féle inditványnyal, azt átolvasta, tanulmányozta, abból is láthatja, de láthatja mindjárt az én felszólalásomból is, hogy az egy eredendő hibában szenved, a melyen Mérey Lajos indítványa nem változtathatott. Nem változtathatott, mert itt két kérdésről volt szó : vagy radikális változtatásról, vagy pedig egy amolyan tessék-lássék Mérey Lajos-féle formuláról, olyan formuláról, a mely a helyett, hogy a nemzeti ellenzék, a nemzeti lásebbség jogát megerősítette volna, az elnök jogának kihagyásával, az elnök hozzájárulási jogának elkobzásával, épen a nemzeti kisebbség jogát gyengítette meg. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy György : 1. ház ! Mielőtt tovább megyek, az indítványaimat is beterjesztem, hogy egyszer ott legyenek az elnök urnái. (Derültség. Olvassa) : »Inditványozom, hogy az első szakasz első mondatában: 150 jelenlévő képviselő« helyett »227 jelenlévő képviselő iktattassék« a szövegbe. Indítványozom, hogy az első szakaszban uj második mondatként iktattassék: »Az indítvány felett a ház a beterjesztéstől számított hetedik ülésnek kezdetén hoz határozatot*. Indítványozom, hogy az első szakasz hatodik mondata helyébe : »A határozat hozatalához legalább 150 képviselő jelenléte szükséges«, ez iktattassék a szövegbe : »A határozathozatalhoz legalább 227 képviselő jelenléte szükséges«. (Mozgás.) Indítványozom, hogy az első szakasz nyolczadik mondatának ezen rendelkezése helyett : »A beadott szavazatoknak legalább 2 / 3-ával rendelhető el«, iktattassék a szövegbe : »a képviselőház összes szavazatainak kétharmadával, 302 szavazattal rendelhető el«. (Mozgás.)
