Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-278

278. országos ülés Í908 február 25-én, kedden. 89 nem? (Élénk helyeslés.) Ez a főkérdés, minden más e mellett lappália. Eötvös Károly: Ez az igaz! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Mielőtt erre a kérdésre áttérnék, még Lengyel Zoltán képviselő ur kíváncsiságaira akarnék egy tisz­teletteljes választ adni. 0 azt kérdi, kié ez a javaslat, ki csinálta, mi lesz a következménye, ha visszavetik, ki bukik meg ? Hát, t. képviselő ur, én tiszta vizet akarok a pohárba önteni. Ez nem kormányjavaslat. Nem kormányjavaslat azért, mert a mi felfogásunk szerint a házsza­bályok revíziója a parlament autonóm joga. Egy királyi kormány mint olyan abba bele nem avatkozhatik, azonban mint egyesek, mint magyar képviselők természetesen birunk nézettel ebben a kérdésben és igy történt, hogy épen én voltam az, a ki leginkább sürgettem, hogy ez a kérdés most napirendre tétessék, én voltam az, a ki leginkább szorítottam most a dolgot. Ennek következtében aztán talán nem fog csodálkozni a képviselő ur, ha mindjárt maga­mat állítom oda, mint azt, a ki megbukik, ha e javaslat bukik. Én a magam részéről azt tar­tanám, hogy közöttem és a ház között megszű­nik az a harmónia, a mely előfeltétele annak, hogy támogatásuk mellett kormányozzak; azt látnám, hogy másként gondolkoznak és tökéle­tesen más a felfogásuk Magyarország létérde­keiről, mint nekem és tehát ennek következté­ben magától értetődik, hogy kénytelen volnék levonni ennek következményeit. Eötvös Károly: Segítse az Isten! (De­rültség.) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: A kor­mány tagjai — nem lévén ez kabinetkérdés és nem is kerülvén igy formailag a miniszter­tanács elé — formailag nincsenek angazsálva. De itt mondja épen most t. barátom, a minisz­terelnök ur, hogy ő hasonló állásponton van. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Bizony én is! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: A má­sik jelenlévő miniszter szintén ezt mondja, tehát a t. képviselő urnak már van elég áldozata. T. ház! A felszólalások azt hangoztatják, hogy a házszabályok revíziójának indokául nem szolgál sem a horvát kérdés, sem a nemzetisé­gek magaviselete, s általában nem lehet arra semmi okot találni, hanem az egyetlen indok az, hogy Bécs ezt igy rendelte meg. Erre vonat­kozólag már a miniszterelnök ur nyilatkozott egyszer és megmondotta, hogy ebből egy betű sem igaz. Miután azonban épen most mondot­tam, hogy én voltam az, a ki szorítottam a dol­got, külön is kiemelhetem, hogy szintén nem kap­tam semminemű utasítást, kiemelhetem, hogy 0 felsége a király a parlament autonóm jogaiba be sem szokott avatkozni, hogy nézetem szerint nem is tudott arról előzetesen, hogy most fog­KÉP.VH. NAPLÓ. 1906 1911. XVI. KÖTET. juk ezt a kérdést felvetni és hozzátehetem mind­ehhez még azt is, hogy a mióta miniszter vagyok, soha vele arról a kérdésről nem beszél­tem, hogy a házszabályok revízióját keresztül fogjuk vinni. Ez kilátásba sem helyeztetett sem ma, sem máskor. (Élénk helyeslés. Zaj. Elnök csenget.) A másik magyarázat, a melyet a felszó­lalók a revízió mostani keresztülvitelének adnak, az, hogy titkos Ígéretek vannak, a melyek sze­rint keresztül akarjuk vinni az ujonczjutalék emelését úgynevezett nemzeti reformok nélkül. Ez egy rémregény. Ez a kormány többször je­lentette ki, hogy nemzeti reformok nélkül az ujonczjutalék emelését nem is fogja soha javas­latba hozni. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobb­oldalon és a középen. Mozgals és zaj a balolda­lon. Halljuk! HalljuJc!) Elnök : Csendet kérek! Lengyel Zoltán: A reformot a szabadelvű párt is követelte! (Zaj.) Magyar vezényszó nél­kül nincs létszámemelés. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Nem­zeti reformok nélkül legfeljebb a minket követő kormány ellenünkben vihetne keresztül ilyen ujonczjutalékemelést. Azt tehát nem képzeli a t. képviselő ur, hogy mi előre fegyvert akarunk adni azoknak, a kik ellen azután küzdeni fog­nánk ? (Helyeslés a jobboldalon.) Mindezek iga­zán mesebeszédek. Olyan egyszerű, olyan világos az, hogy miért van szükség e házszabályrevi­zióra, hogy az ember csaknem restelli, szégyenli az argumentumokat felhozni, (ügy van! Ugy van! jobbfelül.) mert elcsépelt igazságok azok, (Ugy van! a jobboldalon.) a melyek elől senki­sem zárkozhatik el, a ki a parlamentek életével csak némileg is meg tudott ismerkedni. (Helyes­lés a jobboldalon. Halljuk!) Nem arra szolgál a revízió, hogy a horvá­tokat letörje; nem arra szolgál, hogy a nemze­tiségeket letörje; nincs az X. Y., nincs az egy párt, nincs az egy töredék ellen sem irányítva, hanem objektív alapon áll, azon az alapon, hogy láttuk, hogy nincs a világon parlament, a melynek ilyen kevéssé szigoru házszabálya volna; (Ugy van! a jobboldalon.) láttuk, hogy az egész világon arra szorította a tapasztalat, a kényszer a parlamenteket, hogy fokról-fokra szigorítsák a házszabályokat. (Ugy van ! a jobb­oldalon.) Polónyi Géza: Önálló hadsereggel bitó államokban! (Mozgás és zaj a baloldalon. Hall­juk ! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök : Csendet kérek! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Láttuk, hogy a mai házszabályok alapján állva, ered­ményeket elérni alig lehet; (Ugy van! a jobb­oldalon.) láttuk azt, hogy 15 — 20 ember ezen házszabályok értelmében a házat végtelen időkig 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom