Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-276

40 276. országos ülés 1908 február 22-én, szombaton. a szájkosárnak az alapján kell majd megcsinálnunk a végleges házszabály revíziót, a mi valóságos gyalázat (TJgy van! a középen) ; ha ezt ebből, t. ház, ki nem küszöböljük, akkor vegyék tudomásul, t. ház, hogy illúzió, tiszta illúzió az a hitünk, hogy itt egy 150 fó'nyi ellenzék is képes legyen Bécs akaratával szembeszállani. 16 órás ülések, az elnöknek adott korlátlan jog, az elnöknek adott szómegvonási és egyéb jogok, az elnöknek adott az a jog, a mely benne van a Nagy Emil javaslatában, hogy a tárgytól való eltérést ne engedje meg, a mikor (Mozgás és zaj a baloldalon.) kérdem, t. ház, ki szabja meg azt, hogy mikor tér el a tárgytól a szónok. Gr. Batthyány Tivadar: Az elnök fogja megállapítani! (Zaj a középen. Pető Sándor és Bredicaan Koriolán közbeszólnak Zaj.) Ne kiabáljon, kikérem ezt magamnak Brediceanutól! (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kénytelen leszek névszerint megnevezni a képviselő urakat. Mezőfi Vilmos: Bocsánatot kérek, én tiltakozom az ellen, hogy a tárgytól való eltérés már a szómegvonást eredményezze, mint a hogy ez Nagy Emil javaslatában benne értetődik és benne foglaltatik. Én megbízom az elnök úrban . . . Egy hang a jobboldalon: Én nem! Mezőfi Vilmos: . . . megbízom benne, mint elnökben. A mai elnököt pártatlannak tartom, benne megbízom, de mit tudjuk mi, hogy micsoda elnök következik ezen elnöki pulpituson évek múlva? Én megbízom az ő jóindulatában s igazságérzetében, de hiszen ő is gyarló ember; mit tudja ő, hogy mi az én biztosítékom, hogy tőlem valóban csak akkor fogják a szót elvonni, ha valóban eltértem a tárgytól. De, t. ház, én elég sokat beszéltem életemben; (Felkiáltások balfelöl: Igaz!) talán az unalomig is igénybe veszem a t. képviselő urak idejét, mert meglehetős gyakran szólok . . . Pető Sándor: Éljen! Mezőfi Vilmos: . . . de merem állítani, hogy nincsen ebben a teremben egyetlen képviselő, egyetlen szónok sem, a ki egy óráig tudna beszélni a nélkül, hogy én rá ne tudnám sütni, hogy »az ur j>edig eltért a tárgytól« (Igaz! TJgy van! a középen.) és akkor azt a jogot adjuk meg az elnöknek, hogy az első mondat után az illetőtől megvonja a szót ? (Mozgás és zaj a középen.) Ilyen hatalmat, ilyen erőt, ilyen jogot én még a legigazságosabb elnöknek sem adhatok. Hiszen még a magyar királyt is csak ugy választotta meg a magyar nemzet, ha esküt tett arra, hogy a törvényeket megtartja és megtartatja, tehát nem bíztak benne vakon, hogy ő azokat megtartja ós megtartatja; ellenőrző közeg van: az országgyűlés, melynek még a király cselekedeteit is joga van bírálat alá venni, még a király cselekedeteit is jogunk van megbírálni. (Halljuk! Halljuk!) Hát csak a képviselőház elnöke . . . Elnök : Kérem, ehhez jogunk nincs; ezért a felelős miniszter felel. A király minden tényeért a felelős minisztérium felel. Nekünk ezért a felelős minisztériumot van jogunk kérdőre vonni. Pető Sándor: Tehát az elnöknek még korlátlanabb lesz a joga, mint a királyé. (Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos: Én fejtegetéseimben csak oda akartam kitérni, hogy egy ilyen korlátlan hatalmat, jogot, erőt a képviselőház elnökének adni nem szabad. De még egy abszurditást szeretnék a t. ház figyelmébe alánlani. Három elnöke van a magyar képviselőháznak. Egy elnöke és két alelnöke. A mikor az alelnök az elnöki székben ül, elnöki hivatást teljesít, elnöki méltóságot élvez, a házszabályok intézkedései szerint a hatalmi jogkör ép ugy illeti meg, mint az elnököt, a kivel teljesen egyenrangú az elnöki székben. Már most láttuk a horvátokkal szemben tanúsított eljárást. Ugron Gábor: Helyes volt! Mezőfi Vilmos: Az elnökök nagyon eltérő magyarázattal kezelték a házszabályokat. Pető Sándor: Mindegyiket helyeselte a ház! Molnár Jenő: Behozták a leültetési paragrafust. (Derültség.) Mezőfi Vilmos: A mit az egyik elnök jónak tartott, azt a másik ugyancsak az elnöki székből helytelennek és károsnak tartotta, ugy hogy kénytelen volt a t. ház az elnöki székből hozzájárulni a házszabálymagyarázathoz, a mely szerint minden elnök az elnöki székben a maga meggyőződése és értelmezése szerint járjon el. Pető Sándor: Egyéni felfogása szerint. Mezőfi Vilmos: Igen, egyéni felfogása szerint. Már most mi történhetik? Az történhetik, hogy az egyik elnök valamit a napirendtől való eltérésnek fog minősiteni, a másik elnöknek meg az lesz a felfogása, hogy igenis a tárgyhoz tartozik az, a mit a szónok mond. A mikor az elnökök felváltják egymást, mint a mai ülésben történt, az a szerencsétlen szónok sohasem fogja tudni, mikor beszélhet, miről beszélhet, fia-e vagy lány! (Zaj és mozgás. Felkiáltások: Szünetet !) Igen tisztelt elnök ur! Tisztelettel kérek egy kis szünetet. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Mezőfi Vilmos képviselő urat illeti a szó. Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A t. képviselőház többsége valószínűleg csodálkozik azon, hogy ez ellen a tervezett házszabályrevizió ellen