Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-290

392 290. országos ülés 1908 lyok némely hézagait; a gyakorlat azt bizonyítja, hogy p. o. a költségvetési vitáknak nagyon is hosszura húzódása eredményezte azt, hogy még a bizalom oly mértékével dicsekedő kormány is, mint a mostani, igen hossza indeninitásokhoz kénytelen folyamodni, már pedig a folytonos indemnitásokkal való kormányzás bizonyos tekintetben ellentétben áll az alkotmányosságnak azzal a szellemével, a melynek minden közintézményünket és minden országgyűlési és kormánygyakorlatunkat át kellene hatnia, (Ugy van! 'bálfelől.) Hajlandók is vagyunk a házszabályok ezen felismert hézagain segíteni akkor, midőn a sor majd arra rákerül. (Ugy van! balfelöl.) Ki is mondta ugy a függetlenségi párt, mint a képviselőháznak több más pártokhoz tartozó vezérférfia is, hogy mikor következik be az az időpont, a mely a házszabályok revideálására alkalmas lesz. A képviselőház legtöbb szónoka és legtöbb vezető férfia akkor látja erre elérkezettnek az időt, midőn az általános szavazati jog behozatala alapján a képviselőházban igazán az egész nemzet lesz képviselve és midőn közelebb hozzuk a képviselőházat ahhoz a fikczióhoz, hogy itt az egész ország jelen van ós minden panasz és jajszó, a mely odakünn az emberek szivében-lelkében él itt ebben a képviselőházba utat tör magának és talán meghallgatásra is talál. (Ugy van! Ugy van! balfel'úl.) Elismertük részint politikai okokból, részint czélszerűségi okokból, figyelembe véve mindazokat a körülményeket, a melyek a házszabályok ellen felhozattak, és a melyek többókevésbbé tényleg birtak is alappal. Figyelembe véve ezen körülményeket, mindannyian a mellett harczoltunk, hogy a házszabálymódositásnak a majd az általános szavazati jog alapján összeülendő parlamentben lesz helye. (Helyeslés balfelöl.) így fogta ezt fel az akkori ellenzéknek jóformán valamennyi szónoka. Nem akarom a t. képviselőház becses idejét felolvasások rendezésével túlságosan igénybe venni, csak pár rövid utalást kívánok tenni, mintegy ujjmutatást arra a körülményre, hogy egyetlenegy szónoka, egyetlenegy politikusa sem volt ennek a parlamentnek és ennek az országnak, a ki a házszabályrevizió kérdését ne így fogta volna fel, a ki megengedhetőnek tartotta volna, hogy a házszabályrevizióra még csak gondolni- is lehessen az általános szavazati jogról szóló törvény létesítése nélkül, vagy az előtt. így fogták azt fel azok a szónokok, a kik ebben a házban gróf Tisza István miniszterelnöknek 1904. október 10-én bejegyzett indítványához hozzászólottak, és így fogták fel azon politikusok, a kik nemcsak itt a házban nyilatkoztak, hanem kint az országban is igyekeztek a közvéleményt irányítani és a közvéleményben mutatkozó hangulatnak hangosabb kifejezést adni. hogy a közvélemény megmozdulása, az márczius 13-án, pénteken. ország közhangulata törjön utat magának a képviselőházban is, és gyakorolja a maga üdvös irányító befolyását. Apponyi Albert gr. Jászberényben tartott beszédében 1904 nyarán határozottan igy jelölte meg a dolgot, hogy csakis akkor lehet sző a házszabályok módosításáról, a mikor a választói jognak a szóles rétegekre kiterjesztésével bevonulnak a parlamentbe azon elemek, a melyek a parlament demokratikus tartalmát fokozni lesznek hivatva, és hivatva lesznek arra, hogy a magyar parlamentet ne tekintsük az osztályérdekeket képviselő pártok uralma alatt állónak, hanem hogy teljesen hű kifejezője és kifolyása legyen a magyar nép igaz akaratának. Ez volt Apponyi Albert gr. eszmemenete. 0 nem nevezte ezt általános választói jognak, sőt a maga részéről azt mondotta, hogy nem akar oly széles zsilipeket nyitni, a melyeknek megnyitása esetleg magát a medret veszélyeztetné és esetleg árvízben törne ki az ily módon történő evoluczió. 0 annak a haladásnak a barátja, hogy az időnként jelentkező nagyobb-nagyobb, arra érdemes tömegeket vegyék fel a törvényalkotás, a jogok gyakorlatának sánczai közé, és ezen sánczokon építsük tovább a mi ezeréves gyönyörű alkotásunkat, a magyar alkotmányt; mert mint Apponyi gyönyörűen kifejezte, ő nem az alkotmány romjaiba, hanem sánczaiba akarja bevinni a népek millióit. Erre mondotta ő, hogy ennek megalkotása után lehet csak szó a házszabályrevizióról. S midőn Kossuth Ferencz védelmére kelt a házszabályoknak és a midőn vitatta azt, hogy a házszabályrevizió az alkotmány ellen intézett gyilkos merénylet, a mikor vitatta azt, hogy a házszabályreviziót a függetlenségi párt, a mely a házszabályban az alkotmány utolsó védbástyáját látja, soha el nem fogadhatja, akkor Kossuth Ferencz a maga erősségét épen a gróf Apponyi Albertre való hivatkozásban találta, a ki jászberényi beszédében ezt kifejtette. (Igaz! a baloldalon.) Molnár Jenő: Most más világ van! Fábry Károly: Változtak a viszonyok. Benedek János: Magyarország igazságügyminiszterének, Günther Antalnak, akkori képviselőnek, szintén az volt a felfogása. A Tisza István-féle inditványnyal szemben, a mely a 2l-es bizottság kiküldésére vonatkozott, ő határozati javaslatot terjesztett elő, a mely a következőképen hangzott: A képviselőház a házszabályok módosítása ügyében a választási törvény reformjával kapcsolatban kivan határozni és ennélfogva az indítványban megjelölt bizottság megválasztása iránti határozathozatalt e reform létesítésének idejére halasztja. Azt hiszem, hogy Günther Antal igazságügyminiszter urnak, a . kit igazságos, következetes és jó embernek ismerek, semmiféle oka sincs eddigi nézetének megváltoztatására; ha ez volt felfogása a ház-