Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-290

290. országos ülés 1908 márczius 13-án, pénteken. •áM szabályrevizióról 1904 november 7-én, akkor semmiféle oly alapos indok nem jöhetett és nem is jött közbe, a mely ellenkező meggyőző­désre bírta volna őt, mert az idők és körül­mények nem változtak, Fábry Károly: De változtak ! Benedek János: A székek sem változtak, csak azok, a kik a székben helyet foglaltak, még azok sem, a kik a székek iránt tartozó tiszteletet áthárítják azokra, a kik azokban helyet foglalnak; a kormányzati irány sem vál­tozott, a kormányzat szelleme sem, épugy foly­nak a bárósitások, a nemesítések, az udvari ta­nácsosok kinevezései, épugy folynak, sőt vesze­delmesebben mint eddig folytak, mert eddig oly elemek kapták az udvari tanácsosságok, a kik erre csakugyan rászolgáltak, de igazán most veszedelmesebb az udvari tanácsosságot osztoga­tása, mert olyanok kapják, a kik miatt elszo­morodunk, ha arra gondolunk, hogy csakugyan rászolgáltak! Mondom, Günther Antal igazságügyminisz­ter urnak semmiféle oka nincs akkori állás­pontjának megváltoztatására, mert az idők .vál­tozhattak, de a körülmények ós különösen viszonyunk Ausztrával szemben nem. (Igaz! Ugy van! a baloldal hátsó padjain.) Bitner t. barátomnak vagyok bátor igen becses figyelmébe ajánlani egy igen ötletes, jó magyaros közbeszólását, a melyfyel akkor élt, a mikor a házszabályrevizió érdekében az angol példákra hivatkoztak. Mert nálunk minden nagyszabású politikus, a ki a házszabályt akarja módositani, vagy valamely tekintetben a parla­mentben szép, tetszetős eszmét akar szőnyegre hozni, angol példára szeret hivatkozni, pedig azok a példák nagyon elasztikusak, ép ugy alkalmazhatók a kormány padjairól, mint az ellenzék padjairól. A Gladstone példájára való hivatkozás, az íreknek a toryk ellen készített obstrukczió keresztülvitelébe való bevonása, a honie-rule-törvényjavaslat tárgyalása, egyáltalán az angol házszabályrevizió példája ép ugy hasz­nálható fegyverképen az ellenzék ellen, mint az ellenzék mellett. Ezek a példák nagyon elasztikusak és csak doktriner, akadémikus jelentősége van a dolog­nak, a magyar viszonyokra nem alkalmazható. Bitner t. képviselőtársam, mondom, nagyon helyesen, okosan, magyarosan fejezte ki magát, (Halljuk! balfelöl.) a mikor az angol példák­kal való dobálózásra azt mondta hamisítatlan, igaz magyar észjárása szerint, hogy »az angol­nak nincs osztrákja«. (Igaz! a baloldal hátsó padjain.) Molnár Jenő : Ez magyarázza az egész vitát, az egész ellenállás e két szóban van meg­magyarázva. Buza Barna (közbeszól) Benedek János: Erre is fogok felelni Buza Barna képviselő urnak. Viszonyunk Ausztriával KÉPVH, NAPLÓ. 1906 1911. XVI. KÖTET. ép ugy megvan, mint 1904-ben, sőt bizonyos tekintetben romlott a helyzetünk Ausztriával szemben, mert ellenállásunk lehetőségének az előfeltételei meggyengültek az utolsó három esztendőben. Sokkal nagyobb bizalommal, sokkal nagyobb reményével a sikernek mehettünk bele a nemzeti ellenállásba négy-öt évvel ezelőtt, mint ma, mikor itt áll jóformán az egész nemzet, hitében meglehetősen megrendítve, reményeiben meglehetősen lesorvasztva. Nagyon sok köztünk a kishitű, a ki csak ezért csatlakozik ahhoz a kormányzathoz, melynek tulajdonképeni elve és tartalma nincs, hanem czélja csakis a máról­holnajira való igazgatása az országnak. Bn gyanúsítani, megbántani ezzel nem kívánom, de ugy szokták mondani, hogy csak az uralomnak minden áron való fentartása a czél, elvi tar­talom nincs a koalicziós többségekben, sőt a közös czél is megszűnt már, a melyre egyesül­tek. Ismétlem, sokaknak hite megrendült és reménye lefoszlott ugy, hogy ma már egy nem­zeti küzdelembe nem mehetnénk bele az elszánt­ságnak azzal a bátorságával, a siker reményé­nek azzal a frisseségével, mint azt megcsele­kedtük a közelmúltban, a mit nincs okunk szógyenleni, mert a magyar ellenzék küzdelme a magyar történelemben szép példája marad a nemzet ellenálló képességének. Nagy vívmány volt ez; erre is el lehet mondani, a mit Kossuth Ferencz mondott a 48-as ellenállásra, hogy nagy vívmány volt ez nekünk a békés időkben, a melyet oly olcsó áron feladni, mint a koaliczió tette, valóságos nemzetellenes bűn volna. (He­lyeslés a baloldalon.) Romlott a helyzetünk Ausztriával szemben egyébként is, mert ma két százalékkal maga­sabb a kvótánk, ma már eltért a koaliczió at­tól a jjrogrammjától is, melyet pedig megala­kulásakor fogadott — a mely megalakulást kü­lönben épen a házszabály felforgatásának kí­sérlete hozta létre, ez volt nemcsak alkalmi keletkezési oka a koalicziónak, hanem ez volt létrejövetelének tulajdonképeni létoka, — mon­dom, ma már eltért a koaliczió attól a pro­gramúitól, melyet akkor felállított, sőt eltért a paktumtól is, a melyet gyakran emlegetnek és a melynek vannak a nemzet előtt ismeretes és a nemzet előtt homályban hagyott pontjai. Ezen paktum egyik pontja épen az volt, hogy ka­tonai dolgokról, katonai létszámemelésről és költségemelésről egyáltalában szó sem lesz a koa­liczió ideje alatt, hanem marad minden a régi­ben, megadjuk a rendes eleget, de annál töb­bet egyáltalában nem, sem pénzben, sem vér­ben. Ez volt a megállapodás. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Azt hiszem, hogy e tekintetben nem lehet köztünk nézeteltérés, Kmety Károly igen t. barátom megerősíti ezt, mert tényleg ez volt az álláspont. Kmety Károly: Ezt mindenki megerősíti. Benedek János: Akkor kérdezem, t. ház, 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom