Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-288

360 288. országos ülés 1908 márczius 11-én, szerdán. tudomásul venni a miniszterelnök ur válaszát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Tessék felállani, a kik tudomásul veszik. (Megtörténik.) A ház nagy többsége tudomásul veszi. Csizmazia Endre jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : Nagyon kérem a t. képviselőházat, méltóztassék beleegyezni, hogy interpellácziómat a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthessem elő. (Felkiáltások : Beleegyezünk I Egészen elengedjük! Derültség.) Elnök: A ház beleegyezik. Csizmazia Endre jegyző: Molnár Ákos! Molnár Ákos: T. ház! Kérem a t. házat, az idő előrehaladottságára való tekintettel, hogy interpelláeziómat a következő interpellácziós napon mondhassam el. Elnök : Méltóztatnak beleegyezni ? (Helyeslés.) Ki következik ? Csizmazia Endre jegyző: Zakariás János ! Zakariás János : T. ház ! Az idő előrehaladottsága miatt kérem interpellácziómnak a legközelebbi interpellácziós napra való halasztását. (Helyeslés.) Elnök: A ház beleegyezik. Csizmazia Endre jegyző: Hammersberg László ! Hammersberg László: T. ház! Számolva az idő előrehaladott voltával, lehetőleg nagyon rövidre fogom azokat, a miket] bejelentett interpelláczióm előtt elmondandó vagyok. (Halljuk 1 Halljuk!) Segítségemre jött e tekintetben Goldis László t. képviselőtársam, a ki a napirenden lévő házszabálymódositó javaslat feletti beszéde során felállította azt a tételt, hogy íme, a horvátországi választások eredményeképen a horvát kormánynak, a horvát bánnak buknia, helyéről távoznia kell. (Halljuk! Halljuk!) Alig volna szükséges ennek a tételnek alaptalan voltát még bizonyítanom azok után, a nüket ő konzekvencziaképen vont le ezen állításából, hogy t. i. miután pedig azt a horvát bánt a magyar kormány ajánlotta, s ő annak tagja, tehát vele kell buknia a magyar kormánynak is, ez is hagyja el helyét, mert a horvát országgyűlésbe olyan többség került, a mely a bán politikájával nem ért egyet. (Derültség.) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Czifra dolog! Hammersberg László: Nem csodálkozom, hogy ezen okfejtést épen azon padokról használta Goldis László t. képviselőtársam. Hiszen tudjuk, hogy ilyen teóriákkal igen szívesen foglalkoznak és igen szívesen állítják fel ezeket mindazok, a kik az egységes magyar nemzeti állammal szemben ellentétes állást foglalnak el és a kiknek leghőbb vágya, ennek az államnak jellegét, sőt létét is lehetőleg megtámadni, aláásni, megsemmisíteni, (Ugy van!) Találkozunk nemcsak itt, de leginkább Horvátországban, a horvát-szerb koaliczió lapjaiban ezen teóriákkal; ez is egyik virága azon ujabb keletű, képtelennél képtelenebb állam jogi teóriák bokrétájának, akkor, midőn hozzánk való viszonyukat tárgyalják. Még a legjóhiszeműbb része az, a mely az államtól való nyílt elszakadást prédikálja. De emitt van a másik, a mely azt mondja, hogy igenis akarja az államjogi kapcsolatot, de vindikálja Horvátországnak az önálló, egyenrangú államiságot és természetesen vindikálja a horvát országgyűlésnek egy parlament minden attribútumát, a miből azután következik az a teória, hogy mivel most a horvát országgyűlésen a bánnak nincsen többsége, tehát a bán mondjon le, hagyja el helyét. (Derültség.) Ezzel szemben azt hiszem, sohasem lehet eléggé hangsúlyozni és minden alkalommal gyakorlatilag is érvényesíteni kell a korrekt közjogi álláspontot. A jogtudomány egyik legelemibb szabálya, hogy a constitutio speciálisnak, a kivételt alkotó jogszabálynak kiterjesztő magyarázatot adni nem lehet és nem szabad. (Ügy van!) Mi tehát a constitutio generális, az általános jogszabvány ezen viszonyok megítélése körül? Az általános jogszabvány a magyar államnak, a magyar szent korona birodalmának területi és eszmei egysége és abszolút felbonthatatlansága, törvényhozásának egységes és egyetlen volta, s ténjdeges és eszmei felbonthatatlansága. A. mi tehát ebből következik az, hogy a magyar szent korona országainak, a magyar birodalomnak parlamentje, törvényhozó testülete csak egyetlenegy: ez a mi országgyűlésünk; (Ugy van! Ugy van!) csakis ennek az egynek van joga, a parlamentnek és parlamentarizmusnak minden attribútumát magának vindikálni és semmiféle más testületnek nincs meg ez a joga. (Derültség.) A constitutio speciális pedig, a melynek, mint mondám, a jogtudomány elemi szabályai szerint sem szabad kiterjesztő magyarázatot adni, az. hogy ez az egységes, osztatlan magyar állam az ő territóriuma egy részében lakó népnek megadta a politikai nemzet karakterét; az ő belső ügyeinek intézésére nézve adott neki autonómiát és ezen autonóm jogkör gyakorolhatása végett adott neki tanácskozó testületet, így van ez a Dráván tul lévő nyolcz vármegyében, — sajnos, hogy nem csupán öt vármegyében; hogy azt a hármat rosszul meghálált nagylelkűséggel odaajándékozta egyszer a magyar nemzet. De nézetem szerint közjogilag és közjogi alaptermészetét illetőleg az csak ugyanannyi közjogi hatálylyal történt, mint a hogy az állam a territóriumának más részén lévő alakulatoknak is constitutio speciális utján ad persze sokkal kisebb autonóm jogköröket, pl. minden törvényhatóságnak. Ugy az egyik alakulatra, t. i. a drávántuli alakulatra, mint minden más ilyen specziális alakulatra, mondjuk törvényhatóságra nézve a magyar államnak kinevezett közege van; a magyar vármegyében a főispán, Horvátországban pedig a bán. Ugy hogy valamint a főispán a magyar vármegyében, ugy Horvátországban a bán is a magyar kormánynak és