Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-288

288. országos ülés 1908 márczius 11-én, szerdán. 33? és bevallotta, hogy harmincz évi politikai működés után arra a meggyőződésre jutott, hogy a közösügyek várai olyan várak, a melyeknek kulcsai idegen, ellenséges hatalmak kezében vannak, olyan várak, a melyekben az ország ellenségei rejtőznek és a melyeknek segitségével ennek az országnak boldogságát nem lehet elérni. Eljutott tehát ahhoz a meggyőződéshez, hogy csak ugy lehet az ország boldogságát felépiteni, ha ezeket a várakat, a melyekbe az ország százados ellenségei bevették magukat, leromboljuk, erre pedig — ő mondotta — leghatalmasabb eszköze a nemzetnek a házszabályok, a szólásszabadság megőrzése a képviselőházban. Mikor a koaliczió képviselőjelöltjei mindenütt, széltében az országban hangoztatták a házszabályok szentségét, midőn a mostani többség vezérei éveken át küzdöttek a házszabályok sértetlen fentartásáért, akkor, azt hiszem, jogom van nekem azt állitani, hogy ez az országgyűlés tényleg nincs hivatva arra, hogy a házszabályokat megváltoztassa, a nélkül, hogy létre ne hozná magára nézve az u. n. impedimentum publicae honestatis-t. A programmbeszédekben nem volt, hogy a képviselő urak kivánni fogják a házszabályok megváltoztatását. De talán benne volt a trónbeszédben. Mert hiszen köztudomású dolog, hogy az országgyűlés teendőit minden országban az országgyűlés megnyitása alkalmával a trónbeszédben nagy körvonalakban elő szokták adni, (Nagy zaj.) ép ugy, mint a régi rendi országgyűléseken is a királyi propozicziók adták az anyagot az országgyűlés tárgyalásaira. Kerestem a trónbeszédben, hogy talán messziről, talán a sorok között rá lehetne találni arra, hogy ezen országgyűlés számára a többi feladatok között az a feladat is kitüzetett, hogy a ház tanácskozási rendjén változtatásokat tegyen. A trónbeszéd azonban egészen más dolgokról beszélt és olyan dolgokról és olyan módon, hogy azokat a dolgokat mindenesetre el kellett volna végeznie a t. háznak, mielőtt a házszabályok módositását vette tárgyalás alá. Hogy mik tulaj donképen ezen országgyűlés szorosan vett tárgyai, azt a trónbeszéd következő szavai világositják meg (olvassa): »Az alkotmányos élet korszerű fejlesztésének szempontjából legfontosabb feladatát képezendi kormán3^unknak, hogy a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve, a nemzet egészét vigye be a politikai élet sánczaiba. E végből készitendi elő az általános szavazati jog szabad gyakorlására vonatkozó javaslatait, ugy a demokratikus eszme korszerű kívánalmainak, valamint a magyar állam nemzeti jellegének megóvása mellett. Ezek. t. Urak, Főrendek és Képviselők, azok a feladatok, a melyekre kormányunk vállalkozott; vállalkozott oly értelemben, hogy azok első sorban és feltétlenül megoldandó kérdések, a" melyek megoldása más kérdések felvetése által sem meg nem hiusitható, sem el nem odázható. S a kormány ezen elvállalt kötelezettségéhez az imént megtartott képviselőválasztásoknál a nemzet közvéleménye is megadta KÉPVH. NAPLÓ 1906 —1911. XVI. KÖTET. hozzájárulását. A felsoroltakon kivül, tekintettel a közelmúlt sajnálatos eseményeire, a közigazgatás alkotmányos és törvényes menetének megóvása, valamint az alkotmányos jogrend teljesebb biztosítása érdekében közelebbi feladata leend kormányunknak, hogy előtérjeszsze javaslatait a törvényhatóságok önkormányzati jogkörének biztositása végett, a közigazgatási bíróság hatáskörének kitágítása iránt, továbbá a bíróságok teljesebb függetlenségének megóvása érdekében, a hatásköri összeütközési esetek eldöntésének független bíróság elé utalása iránt, végül az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvény hatályának meghosszabbítása iránt. Feladatunkat képezi kultúránknak fejlesztése, a vallásügyi téren a katholikus autonómia ügyének előbbrevitele, az alpapság jövedelmének kiegészítése, s az 1848 : XX. törvényczikk végrehajtása iránt elváüalt kötelezettségek fokozatos teljesítése.« Mindebből semmi sem lett mindeddig végrehajtva. (Ugy van ! a nemzetiségiek padjain. Tovább olvas) : »Grazdasági téren a népek nagy világversenyéből felénk intő szózatot sem hagyhatjuk nyomtalanul elhangzani s mindent el kell követnünk, hogy gazdaságilag, nemzeti irányban megerősödve, népünk erejét kihasználjuk, megélhetését biztosítsuk, jóllétét emeljük, a munkásosztály sorsát javítsuk és biztosítsuk. Nem szabad késnünk mezőgazdasági termelésünk nagyobbmérvű, belterjesebb és minden ágra kiterjedő előbbrevitelében, ipari és kereskedelmi tevékenységünk rendszeres és nagyarányú fejlesztésében, pénzügyi és hitelviszonyaink rendezésében, közszolgáltatásainknak arányosabbá, elviselhetőbbé tételében. Mindezekre vonatkozólag feladata leend kormányunknak a szükséges intézkedéseket megtenni vagy legalább előkészíteni.« Hát, t. ház, ezeknek legnagyobb része mindezideig csak teendő maradt, mert csak a trónbeszédben vannak meg, de a kormány előterjesztéseket ezekre nézve nem tett. Sehol sem található a trónbeszédben, hogy mindezeken kivül szükséges volna a képviselőház tanácskozási rendjének más módját állapítani meg. Baloghy Ernő: A királynak abba nincs beleszólása ! Goldis László: Alkotmányjogi szempontból a trónbeszédért a kormány felel és ezért, ha a kormány azt gondolta volna, hogy szüksége van a házszabályrevizióra, ülendő lett volna azt programmjába felvenni. Fel fogom olvasni a kormány programmját, látni fogják, hogy abban a teendők óriási sorozata van megjelölve az országgyűlés feladataképen, de házszabálymódositásról még a sorok között sincsen említés téve. Felolvasom a feliratot is, a mely tisztán a ház dolga, abban sincs erről semmi. (Zaj. Elnök csenget.) Nézzük tehát azt a programmot, a melyet a kormány az országgyűlés megnyitásakor adott, megtaláljuk-e ott a házszabályrevizió nyomát ? Gyönyörű programmot mondott akkor Wekerle 43