Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-285
266 285. országos ülés 1908 márczius 7-én, szombaton. ki nem teheti abban a tekintetben, hogy részletes vita lesz vagy nem lesz és annak a végén előállanak egy módosítással, a mely az egészet értelméből kiforgatja és a mely nyaktilót tesz az ellenzékre . . . Szokoly Tamás: Ne félj, nem veszszük le a fejedet! Lengyel Zoltán : ... és a mely teljesen mássá teszi a dolgot. A háznak régi és állandó gyakorlata az volt, hogy a házszabályok csak pártközi megállapodással módosithatók. Most a t. kormány mellőzte ezt az eljárást. A pártközi tanácskozáson megállapodás nem jött létre, semmiféle ujabb megállapodás meg se kiséreltetett. Ilyen körülmények között igenis elvárhatnék, hogy mondja meg a kormány, mi az a házszabálymódositási programmja és terve, a mely korma ny- és kabinetkérdést képez, mi annak a végleges szövege. Ne a végére hagyjuk ezt a kérdést, hanem előzetesen kell ezt tisztázni. Ha a t. kormány nem látja jónak ezt előzetesen és minden irányban tisztázni, akkor ne is haragudjék azokra, a kik ez esetben egyáltalán nem is fogják engedni, hogy ez a kérdés oda kerüljön, hogy majd a részleteknél tisztáztassék. Elnök : T. ház ! Nekem csak egy megjegyzésem van Lengyel Zoltán képviselő ur felszólalására. A részletes tárgyalásba bocsátkozni a házszabályok 208. §-a szerint csakis az általános vita befejeztével lehet. Ennélfogva tehát most, mikor még az általános vita befejezve nincs, a felett, hogy a részletes tárgyalás miként fog eszközöltetni, vita nem lehet. Lengyel Zoltán: De hogy legyen! Elnök : Biztositom a képviselő urat, hogy az elnökség és a ház is bizonyára a házszabályokat szigorúan szem előtt fogja tartani e kérdésben is, mint minden egyéb kérdésben. Ki következik ? Lengyel Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Tessék! Lengyel Zoltán : T. képviselőház ! Az én értelmezésem teljesen fedi az elnök ur értelmezését. Én nem azt mondottam, hogy itt most az a kérdés tisztáztassék, hogy milyen lesz és hogyan lesz, hanem én arról beszéltem, hogy részletes tárgyalásnak egyáltalán és feltétlenül lennie kell abban az esetben, hogy ha a ház ezen javaslatot elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. Mert arról volt épen szó, hogy a t. belügyminiszter ur azt mondotta, hogy az, vájjon a részletes tárgyalás meg vagy meg nem történik-e, házhatározat utján lesz eldöntve. Ez pedig el van döntve a házszabályok által. Mert a ház határozhat a fölött, hogy hogyan, pontonkint, bekezdésenkint, szavankint, mondatonkint vagy egészben, egy részletes vitával akarja-e eldöntetni a javaslatot, határozhat a fölött, hogy szakaszonkint akarja-e a kérdést tárgyalni, igen vagy nem; de a fölött nem határozhat, hogy részletes vita tartassék-e vagy sem, abban az esetben, ha általánosságban a javaslat már elfogadtatott. Erről volt szó, mert ha nem erről lett volna szó, akkor a részletes tárgyalásnál való jelentkezésem kérdés tárgyává nem tétetett volna. Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Supiló Ferencz! Supiló Ferencz : T. ház ! Tekintettel a magyar királyság és a horvát királyság között fennálló közjogi viszonyra, nekünk horvát képviselőknek, mint a horvát királyság delegátusainak szintén részt kell vennünk a házszabály reviziójáról jelenleg folyó vitában. Igaz, hogy a házszabály reviziójáról szóló indítvány nem érinti direkte létező közjogi helyzetünk semelyik pontját és nem változtatja azt sem jobbá, sem rosszabbá. Intézkedéseivel azonban mégis alapjában felforgatja azt, mert a horvát képviselőket, mint Horvátország delegátusait megfosztja minden parlamentáris inicziativa lehetőségétől, minden parlamentáris küzdelem lehetőségétől, (Ellenmondások.) a mely esetleg nem volna kedvére a t. ház magyar részének, illetve többségének. Már maga az a mód, a hogy az alaptörvényben meg van határozva azon ügyek tárgyalása, melyek benne a két királyságra nézve közöseknek nyilvánittattak, ez nagy igazságtalanságot involvál magában. Közjogi viszonyainkat a regnikoláris bizottságok egyenjogú és egyenlő számú tagokkal biró bizottságai rendezik, melyelmek határozatait az illető országgyűlések, a melyek által kiküldettek, szankczionálják, külön a. horvát és külön a magyar országgyűlés. Mi sem természetesebb és méltányosabb, mint hogy azokat az ügyeket is, a melyek ezen szerződések következményeké pen közöseknek nyilvánittattak, ugyanilyen egyenjogú bizottságok tárgyalják, a melyeknek határozatai az illető országgyűlések által szankcionáltatnának. Issekutz Győző: Ez már sok! Hammersberg László : Ez már mindent fölülmúl! Wekerle Sándor miniszterelnök: Hallatlan! Supiló Ferencz: Akkor ez az országgyűlés exkluzívé magyar országgyűlés volna, (Felkiáltások : Az is!) nekünk pedig hasonló ügyek és határozatok tárgyalására horvát országgyűlésünk volna. A t. ház másik oldalán lévő urak ily módon megszabadulnának a rájuk nézve annyira kellemetlen beszédeinktől, mert a horvát királyság képviselőinek és delegátusainak e t. házban nem volna mit keresniök és képviselniük. (Zaj. Ellenmondások .) Ez volna a legigazságosabb módja a közösügyes tárgyalások lebonyolításának, a mig köztünk ily ügyek léteznek. E helyett azt látjuk, hogy mi, horvát képviselők az olyan ügyek tárgyalásánál, a melyek paritásos alapon közöseknek nyilvánittattak, e t. házban konzekvens majorizácziónak