Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-283

246 283. országos ülés 1908 márczius 5-én, csütörtökön. csak mi tudjuk, a mi érdekeinket csak mi képviseljük. És nekünk épolyan jogunk van érdekeink képviseletére, mint önöknek. Ebben a tekintetben Magyarországon is egyenlőség van és épen ez az egyenlőség az, a mely egyedül képes teremteni és fentartani egy államot. Avagy tovább menjek a magyar parlament történetének fejtegetésében ? 1867-ben nagyon sokan — több mint 28 képviselő — mit tett ? Előadták javaslataikat, feltárták nyiltan és őszintén minden gondolatukat, mint honfi honfihoz becsületesen és egyenesen szóltak. Es most épen idézni fogom ezeknek a magyaroknak véleményét, a mit ha nem czitátum alakjában tennék, hanem a magam szavaival adnék elő, akkor igazán nem tudom, hogy nem lenne-e nagy bajom itt ebben a házban. (Élénk derültség. Halljuk! Halljuk!) Somsich és Horvát Lajos mondották akkor — legalább az ő nevük van aláirva — hogy (olvassa) : »Tekintetbe vehetjük különösen azt is, mit már 1861-iki állásfoglalásunkban is kimondottunk, hogy a mindinkább fejlődő nemzetiségi érzetek figyelmet igényelnek és nem lehet azt a múlt idők és régi törvényeink mértékével mérni.« Lukács László : Egész reakczió van a mostani állampolitikában ! Bredicean Koriolán (olvassa) .• »Az ország nem magyar ajkú polgárai a politikai és társadalmi jogok élvezetében vannak és akarjuk, hogy legyenek.« Hodzsa Milán : Most senki sem mondja ezt! Polit Mihály: Most ezt a felfogást üldözik. Egy hang (a középen) : Majd ha kész lesz az általános választói jog, akkor beszéljenek. Bredicean Koriolán : Ugy képzelem és gondolom, hogy a mint eltompultunk a gyanúsításokkal és szemrehányásokkal szemben, ugy fogunk eltompulni a tekintetben is, hogy e parlament előtt hazafiságunkat hangoztassuk és bebizonyítsuk. Ez nem fizeti ki magát, t. ház. (Elénk derültség.) Én a hazafiságról azt tartom, hogy az semminemű kiváltsághoz, előjogokhoz nincsen kötve, hanem az ország minden rétegének jogegyenlősége kivívásában áll. Én különb hazafinak tartom azt a politikust, a ki a jogegyenlőségért küzd, mint azokat, a kik a magyar nemzeti államot hangoztatják, de ugyanakkor a maguk osztályérdekeinek védelmében oly messze mennek, hogy a haza milliónyi polgárait a maguk jogától megfosztják. A 67-iki parlamenti élet után következett Tisza Kálmán rezsimje, a ki felirta mint politikai hitvallását és a ki azt ki is nyilatkoztatta egyik ülésében, hogy neki sikerült a nemzetiségieket kiirtani a parlamentből. (Zaj.) Lukács László : Ez a hazaellenes politika ! Bredicean Koriolán: Mikor láttuk, hogy a küzdelmet ezen választási módszerrel szemben fel nem vehetjük, nem saját személyünk, hanem a nép miatt, mert üldöztetésnek, zaklatásnak és korrupcziónak voltunk kitéve, akkor bekövetkezett 1887-ben azon állapot, hogy az összes román nemzetiségi kerületekből egy szál képviselő jött be : Doda Traján. Elnök*. Kérem a képviselő urat,méltóztassék a tárgyhoz szólni. Egy hang (a középen): Ez történelmi fejtegetés ! Elnök : Nem vagyunk az egyetemen, a hol történelmet adnak elő ! Farkasházy Zsigmond: De azért lehet történelmi fejtegetéseket is előadni. Elnök: Earkasházy képviselő urat rendreutasitom. Kérem, tessék folytatni beszédét. De ha igy folytatja a képviselő ur, még egyszer figyelmeztetem és azután elvonom a szót. Bredicean Koriolán: Ezután megtörtént a közszabadságok megsértése velünk szemben, a mi határozott ellentétben áll Andrássy Gyula gr. belügyminiszter ur nyilatkozatával, hogy ő egy politikai párt belügyeibe nem avatkozik, mert annak daczára, hogy ez a nagy nemzeti kormány ül itt, a melynek Pólónyi Géza képviselő ur is tagja volt, mégis egy politikai pártot fel akarnak oszlatni és annak létjogosultságát meg akarják szüntetni. Ugy látom, hogy Polónyi Géza képviselő ur, midőn kifejtette álláspontját a nemzetiségekkel szemben, majdnem oda konkludált, hogy itt a parlamentben nem szabad nekünk szószékeket felállítanunk, hogy nemzetellenes tanokat hirdethessünk. Ha ez a felfogás megáll, akkor, a mikor a nép is és az egyén is önállóságra törekszik, jogaiért küzd, ha ezen küzdelmeket hazaelleneseknek tekintik, hát akkor hogyan fogják azt a tanszéket eltiltani. Azt hiszem mindenesetre ugy képzelik, hogy az a képviselő, a ki a parlamentben ekként beszél, az adassék át a bíróságnak. A régi kormányoknak az volt a taktikájok, hogy ha Bécs felé valamit engedni, valamit adni kellett, hát a magyar sovinizmust iparkodtak kielégíteni. Most is a nemzetiségi kérdéssel akarják a revíziót ellensúlyozni. De félő, hogyha a kvótánál 50%-ot engedtek, itt is 50%-ot fognak engedni, hogy a bilánczot helyreállítsák, mert különben ez a magyarság, a mely egyébként velünk érez, még látszólag sem kap valami elégtételt a nagy áldozatért, a melyet köteles hozni. Mi, a mikor általános választói jogról beszélnek, akkor semmiféle réteg különállását, vagy biztosítását e szóban nem képzelhetjük. Nem értem, hogy lehet általános választási jog mellett bizonyos rétegek előnyeinek biztosításáról beszélni. Hiszen akkor ez már nem általános jog ! (Igaz ! a közéfen.) Eszembe jut egy fabula, a mely szerint egy fürge szép ló kiment urával a mezőre ; ott tánczolt, ugrált. Egyszer csak meglát egy ekébe fogott lovat és kérdi: Te is ló vagy ? A gebe azt mondja : Barátom, nem tudnál ugy ugrálni, szőröd nem volna oly fényes, ha én nem húznám az igát; és ha szántásommal nem szereznék zabot; nem kapnál olyan jó eledelt és bizony, akkor nem ugrálnál igy. így vagyunk a rétegekkel. Ha a demokratikus irányt akarjuk őszintén fentartani, akkor vigyük keresztül és ne keverjünk bele privilégiu• mokat. Hadd érezze a nép a legalsóbb rétegekben is,