Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-283

232 ~M. országos ülés 1908 van! a baloldalon. Nagy zaj és felkiáltások balról: Tessék bizonyítani! Ne tessék rágalmazni !) Elnök (ismételten csenget): Csendet kérek! (Folytonos zaj balfelől.) Nagy György képviselő urat rendreutasítom. (Folytonos nagy zaj balfelől.) Lengyel Zoltán: Tessék bizonyítani! (Folytonos nagy zaj balfelöl.) EEnök (csenget): Lengyel Zoltán képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj balfelől) Nagy György: Szabad így rágalmazni hazafias kisebbséget? (Folytonos zaj.) Elnök: Nagy György képviselő urat másodszor rendreutasítom; ha nem lesz csendben, kénytelen leszek kérni a képviselőházat, hogy ellene a 255. §-t alkalmazza. (Zaj és felkiáltások balfelől: Ne rágalmazzon!) Buza Barna: Ugy értettem, hogy Éarkasházy Zsigmond t. barátom és képviselőtársam azt kérdezte tőlem, ho<>y hát ki hozta be ide a képviselőházba Supilót és a horvátokat. Én nem tudom; bizony Isten nem felelhetek rá. De talán méltóztassék a képviselőtársam egyik vezéréhez, Polónyi Géza képviselő úrhoz fordulni, ő majd bővebb felvilágosítást ad. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) T. ház! Hogy mennyire ki lehet forgatni ügyvédi rabulisztikával bizonyos rendelkezések értelmét, arra megint legklasszikusabb példa Polónyi Géza t. képviselő ur beszédének egyik befejező része. A képviselő ur szerint legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a házszabályrevizió a király akaratára készül, az indítványnak az a bizonyos klauzulája, a mely szerint a választási törvény meghozatala után, de érvénybelépése előtt kell majd a háznak az uj házszabályrevizió kérdésével foglalkoznia. Ebből kiindulva és ezt bizonyítékul felhasználva akarták kimutatni, hogy az egész házszabályrevizióban az abszolút akarat, a királynak akarata és keze működik és a többség egyszerűen csak a királyi akarat szolgai teljesítésére vállalkozott. Már pedig mindnyájan, a kiknek csak valami kis részük is volt a házszabályreviziős indítvány előkészítésében, mindnyájan tanúsíthatjuk, hogy ha akármelyik pontjára a házszabály re víziónak rá lehet azt fogni, hogy a királyi akarattól származik, erre az egy pontra abszolúte nem lehet, mert a kik ott voltak ennek a pontnak a születésénél, az elnök ur által összehívott értekezleten, mind tanúsíthatják, hogy igenis épen a javaslat ellen aggodalmaskodók megnyugtatására szövegeztetett ez a klauzula, szövegeztetett pedig ott a mi szemünk láttára, kölcsönös megegyezéssel, a nélkül, hogy a királynak arról tudomása, vagy csak halovány sejtelme is lett volna. Ha a képviselő ur legerősebb argumentuma arra, hogy a házszabályrevizió csak a királyi akarat teljesítése, ez a klauzula, akkor az argumentumai nagyon gyengén állanak. árczíus 5-én, csütörtökön. Különben, ha nem méltóztatik a kéjjviseló" urnak még így sem elhinni, hogy ez a klauzula nem a királytól származik, méltóztassék talán az udvari körökkel, a király környezetével összeköttetéseket keresni és akkor igen könnyen és igen hamar meg méltóztatik győződhetni arról, hogy ennek a klauzulának a király környezetével semmi összefüggése nincsen. T. képviselőház! A mikor daczára ezeknek a kétségtelen tényeknek mégis annak a hangoztatását halljuk, hogy »de ez azért is a királytól származik*, »de ez mégis cs«k az abszolút császári akaratnak az érvényesítése« : akkor erre megint csak Kossuth Lajos egyik nyilatkozatát, egyik beszédének nagyon érdekes részletét czitálhatom, a mely igazán olyan, mintha Kossuth Lajos nem is 1848-ban és nem is az akkori parlamenti viszonyokra mondotta volna, hanem mintha valamely vizióképen talán előre látta volna a mai parlamenti helyzetet és ezen nyilatkozatában ezt a helyzetet akarta volna festeni. Azt mondotta Kossuth Lajos : »A világon nincs könnyebb az oppozicziónál. Magam is próbáltam ezt; nem vagyok már gyerekember. Gyönyörűséges dikeziókat mond az ember, kivált ha egyébbel nem gondol, mint hogy elmondhasson bizonyos nagy szavakat , . .« Kijelentem, hogy ez nem Polónyi képviselő úrra vonatkozik, de talán a disszidens csojsort egyik-másik tagja is magára ismerhetne. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Molnár, Jenő: Te is csak nagy szavakkal dobálózol! (Zaj a baloldalon és a középen.) Valamennyien csak szavakat hangoztattok ! Buza Barna : Ne tessék az én csekélységemtől rossz néven venni, ha én is mondtam nagy szavakat, mert hiszen Kossuth Lajos maga is eüsmeri, hogy valaha ő is mondott nagy szavakat. (Zaj. Halljuk !) A mi itt következik, az, azt hiszem, alkalmazható az igen t. képviselő úrra is. Azt mondja ugyanis folytatólag Kossuth Lajos (olvassa): »Peláll és rá fog a javaslatra olyasvalamit, a miről már hatan megmondták előtte, hogy nem kék színről van szó, hanem fehérről, de ő erővel csak kék színről akar beszémk. (Derültség. Helyeslés a baloldalon.) Azt hiszem, hogy Kossuth Lajos az ő csodálatos lángelméjével előre látta, hogy mi fog történni 1908-ban a magyar parlamentben, és talán nem is annyira az akkori viszonyokat, mint inkább a mostani parlamenti helyzetet akarta ezen nyilatkozatával jellemezni. Nincs több mondani valóm, t. képviselőház. (Halljuk ! Halljuk !) Egészen röviden csak azzal fejezem be szerény felszólalásomat, hogy én előttem igenis szent az elveknek sérthetetlensége, de az obstrukeziót és a házszabályok kérdését elvi kérdésnek nem tekintem. Én előttem szent az elvek sérthetetlensége, szent a politikai következetesség, de mindenekfelett álló abszolút értékű szentség előttem az én magyar hazámnak, magyar nemze-