Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-282
210 282. országos ülés 1908 február 29-én, szombaton. ha a szavazategyenlőség lesz a házban, a votum Minerváé dönt. Az államok mindegyikének szo-kása szerint ilyen esetben az elnök a létező status quo szerint dönt. Most itt a votum Minerváé már előre le van kötve és az elnöknek pártatlansága, mindnyájunknak közkincse — ha az ellenzék ellen irányzott ily akezió az elnöki tekintély alatt jelenik meg — lesz az első, a mi tönkremegy. De már most méltóztassék megengedni, olvassák el azt az egyetlenegy pontot, a mely azt mondja, hogy a ház addig fel nem oszlatható, a mig a 150 képviselő által benyújtott indítvány felett határozatot nem hozott. Mondhatom, hogy e pontban lesz konzekvens gróf Andrássy, mert ez a permanens ülés, ez nem 16 órás ülés — a mely különben a javaslat szerint nem 16 órás ülés, hanem, ha másodszor meghosszabbíttatott, a két órás szünet mellett 18 órás — és bekövetkezik megint az egész függetlenségi párt dezavuálása arra nézve, a mikor vitattuk, hogy 12 órán tul, éjfélen tul nem lehet ülést tartani. Méltóztassék csak emlékezni arra, hogy Kardos ellenében megvívtuk az éjjeli harczot a nyilvánossági jog megóvása és a hirdetés szempontjából, azt mondván, mi függetlenségi párt, hogy másnapra nincs hirdetve az országgyűlés, a nyilvánosság ki van zárva. Ezen 18 órás szabály mellett pedig hajnali 5 órakor lesz vége az ülésnek, ha ugyan vége lesz. (Mozgás.) És engedjék meg, hogy most csak ennyit mondok: Foglalkozzanak ezzel az egyetlenegy ponttal, mert e házszabály ez egyetlenegy pontjában irtóztató módon megbosszulhatja magát a magyar nemzeten, ha igaz, a mit itt látok ; mert -én mondom, hogy egy 150 tagból álló ellenzék számára hatalmasabb obstrukczionális fegyvert még ki nem szolgáltak, mint a milyen ez a permanens ülés. Endrey Gyula : Miért aggódik ? Bizony Ákos: A többség szavazza meg, nem a 150 képviselő. Az csak indítványozza. Polónyi Géza: Lingua praecurrit mentem. Arról beszélek, a mikor a többség már elhatározta. Sőt az egyik kifogásom, hogy itt önök cserben hagyják nemcsak a függetlenségi párt tradiczióit, de a saját többségi elméletüket is, mert önök 150 képviselő számára, tehát nem a ház többsége számára, micsoda jogot biztosítanak? Azt, hogy mikor az indítvány benyujtatik a ház elnökének, abban a pillanatban, mielőtt a ház a sürgősséget elhatározta volna, már egy kivételes házszabályt alkalmaznak, és azt mondják, hogy e felett pedig kell tanácskozni, míg határozat nem hozatik. Tanácskozni fognak önök, ha kell, öt hétig, a mig határozat nem hozatik. Megmutatom mindjárt. (Közbekiáltások : Csak- négyen szólhatnak hozzá!) Mindenkitől jó néven veszem a közbeszóló felvilágosítást. A módosításról van szó. Ha meghallgatnak, jó lélekkel fogom elmondani a hoszszu tapasztalatok eredményét, ha biztosítani kell a nemzet jövendő sorsát. De azt, hogy ily kísérleteket tesznek, a melyekről bebizonyítom, hogy más eredményük nem lehet, mint az, hogy ráolvassák majd az egész függetlenségi pártra, hogy az egész vonalon megtagadta a tradiczióit, azt nem tartom szerencsés dolognak. (Mozgás.) Most hadd térjek vissza fejtegetésemhez. 150 képviselő számára, tehát nem a többség számára biztosítanak, — mit? 150 jelenlévő képviselő indítványt ad be a ház elnökéhez a sürgősség kimondása és az ülésidőnek meghoszszabbitása iránt. Ennek mi a sorsa ? Azt mondják, hogy négy szónok hozzászólása mellett — az ujabbi módosítás szerint kettő ellene, kettő mellette — a ház, tehát a többség határozza el, hogy legyen-e elfogadva a napirend, igen vagy nem. Már most kérdés, lehet-e Magyarországon 150 főből álló olyan csoport, a mely az önök elvei szerint az állam integritása ellen foglal állást? A számok beszélnek. A törvény szerint 40 horvát képviselő van. (Zaj.) Hány nemzetiségi képviselő lesz ? Itt annyiféle kalkulust olvasok; minél többet mutatnak ki, hogy mentől nagyobb legyen a veszély. Mondjuk, hogy lesz 50—60, mondjuk,, hogy lesz 80, mit tudom én! (Zaj.) A házszabályok doktrínákat nem irányithatnak, ki tiltja meg akkor, hogy szavazzak a IV. kerületben gróf Batthyány Ervinre? Endrey Gyula: Lengyel Zoltánra! (Zaj.) Nagy György: Lengjél Zoltánra szavazni nem szégyen! Lengyel függetlenségi! Polónyi Géza: Hogy mennyi szocziáldemokrata jön be, azt tehát nem tudom, de most is bejöhet akárhány a mi választási törvényünk mellett. A választási törvény nem dirigálja a politikai áramlatokat, mert azt kezeli a polgár, a polgár pedig szavaz meggyőződése szerint, és ez a meggyőződés máról-holnapra változhat is. Mondjuk tehát, hogy van lehetősége annak, hogy 150 képviselő verődik össze, kik nemzetellenes tanokat hirdetnek. Mit fog az a 150 képviselő tenni? Bizony Ákos: Nem sürgősséget fog kérni! Polónyi Géza: Önmaga fog sürgősséget kérni. (Zaj.) Ha egy sürgősséget felvetnek, nem tudom hányan lesznek, kik 33 órás beszédeket bírnak tartani: De nem kell hozzá az sem, mert azalatt, mig ez a napirendi kérdés tárgyaltatik, mig a felett dönt a ház, hogy a sürgősség kérdését napirendre tűzi-e, még a most élő házszabályok lesznek az irányadók. Azalatt a tárgyalás alatt nincs uj házszabály,*tehát megvan a házszabályokra való hivatkozásnak jogczime, a zárt ülés tartásának jogczime. Álljunk össze, hogy bebizonyítsam önnek, t. képviselőtársam, hogy 150 főből álló ellenzékkel öt hétig vagy hat hónapig nem fogja a napirendet tárgyalni. Buza Barna: Akkor lehet obstrukczió!