Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-282

208 282. országos ülés 1908 február 29-én, szombaton. liánt való kezelése. Elvi szempontból nem engedtük ezt meg, nehogy a királyi akarat e tekintetben bármikép érvényesülhessen. Egyik további feltétel volt, hogy ezen kérdésekben majorizálásnak nincsen kelye, hanem csakis a pártközi értekezések során kialakult egységes akarat lehet mértékadó. Kijelentem, hogy nem beszéltünk soha apró frakcziókról, a melyek e tekintetben szambavehetők lennének. Kérdem azonban, hogy ezen princzipiumok közül melyik az, a melyhez következetes marad a függetlenségi párt, ha ezt a reviziót elfogadja ? Az egész vonalon egész elvi álláspontjuknak teljes negácziójávai állunk szemben. Tóth János közoktatásügyi államtitkár: A függetlenségi párt ezt nem tárgyalta soha és igy ez nem volt a függetlenségi párt álláspontja, hanem legfeljebb egyeseké ! Polónyi Géza: A mit most elmondottam, mind a három vagy négy pont a függetlenségi párt értekezletén hivatalosan megállapitott programm volt, a melyet itt a képviselőházban Kossuth Ferencz, Barabás Béla és én képviseltünk és terjesztettünk elő és proklamáoziókban is hirdettünk. Ha a képviselő ur azt mondja, hogy az a házszabálymódositás nem volt a párt előtt, ez helyes, de én most nem arról beszélek. Megállapitottam azokat az elveket, a melyek alapján a Tisza-féle javaslatot obstruáltuk, támadtuk, kimondván, hogy mindaddig, mig a nemzeti vezérleti és vezényleti nyelv megadva nincs, semmiféle házszabályrevizióba nem bocsátkozunk. Itt vannak a naplók. Már most az egyik akadálya a házszabályreviziónak megszűnt, mondják, mert a kisebbség többséggé lett. Igen, t. képviselőház, de miért lett többséggé ? Azért, mert ezzel a programmal mentünk a választások elé. (Igaz I ügy van ! a baloldalon.) Ez volt a függetlenségi pártnak programmja, t. képviselőház, ez volt a nemzeti küzdelemnek nagy eredménye, (ügy van! balfelől.) Már most, t. képviselőház, a ki hivatkozik arra, hogy megszűnt az az ok, mert az egyik érv elesett, mert a kisebbségből többség lett, annak tessék azt az indokot is akczeptálni, hogy miért lett ez a kisebbség többség (TJgy van ! balfelől.) és az abban a programmban megállapitott elvekhez való tántoríthatatlan hűség érdekében ragaszkodjék is ahhoz, a mit akkor jónak tartott. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Eszembe jut itt nekem egy szultánnak a históriája. (Halljuk ! Halljuk !) Volt egyszer, t. képviselőház, egy szultán, a kinek a trónörököse reformokat igért a nemzetnek. Török vezérleti nyelvet nem igért, (Derültség.) mert az már régen megvolt, hanem igért függetlenséget, szabadságot, s más egyebeket. Egyszer csak egy forradalom leseperte az öreg szultánt a trónról és az uj szultán vette át az uralkodást.... Endrey Gyula: A háremet! Polónyi Géza: Azt is, még többet is. És a dolognak, t. képviselőház, az a legérdekesebb része, hogy az uj szultán elkövette azt a nagy és furcsa hibát, hogy a volt udvari méltóságokat is átvette az előbbi szultánnak az udvarából. Átvette a főasztalnokmestert, a főpohárnokot, a főlovászmestert és a fő-szőrfaragót is, (Derültség.) a kit manapság borbélynak hivnak. (Derültség.) Ez a szőrfaragó, a kit Gül Bendarinak neveztek, hive volt az előbbi szultánnak és Allahnak fogadalmat tett, hogyha az uj szultán jut a trónTa, meg fogja ölni az uj szultánt. Volt neki egy segédj e, — mert a borotválást a szultánnál nem egy ember végzi, hanem a szappanozást előbb egy másik ember eszközli és külön megy a borotválás — a ki jól tudta a mérgezésnek teóriáit. Ezzel a segédjével együtt megállapodott a borbély abban, hogy a trónra jutott uj szultánt borotválkozás alkalmával ki fogják végezni. (Halljuk I Halljuk !) A megállapodás az volt, hogy a szappant megmérgezik és annak belégzésétől hal meg a szultán, vagy ha ez nem sikerülne, akkor Gül Bendari elvágja a szultán nyakát. Hogy, hogy nem, az uj szultán ezt a tervet megtudta és mikor beszappanozták, tényleg rögtön észre is vette, hogy micsoda borzasztó méregszag van. Dühében felugrott és elkapta a borbély kezéből a beretvát, bejöttek a kavaszok is, lefogták a borbélyt és ki akarták végezni. Ekkor azonban Gül Bendari térdre esett és rimánkodott, hogy ő Allahnak tett fogadást és hogy ő a haza érdekében tartotta szükségesnek azt tenni, a mit tett, mert az ő lelkiismereti meggyőződése, hogy az előbbi szultán volt a jobb szultán. Most azonban szánja-bánja bűneit, könyörög, hogy bocsásson meg neki a szultán. (Halljuk !) S az a jó szultán megbocsátott a borbélynak. Visszaadta neki a borotvát, s miután már nagyon égette őt a szappan, Gül Bendari barátom hozzáfogott a borotváláshoz, s alig hogy elkezdette, le is kanyarította a szultánnak a fejét. (Derültség.) A história azt jegyezte fel erről a szultánról, hogy bolond volt, mert Gül Bendarinak visszaadta a borotvát. *H ,- i^j^ T. képviselőház! Ez a függetlenségi párt is vigyázzon, hogy a borotvát vissza ne adja. (Derültség.) T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha végignézek azokon a közleményeken, a melyeket olvasok Tolnamegyéről, (Halljuk ! Halljuk !) Máramarosról, Nyitráról, (ügy van! baljelöl.) Háromszékről és ha végignézem a főrendiházi kinevezéseket, a főispánokról megjelenő czikkeket, (Mozgás és zaj.) akkor nekem ugy teszik, hogy már valaki be van szappanozva. (Derültség.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Azt hiszem, most szappanozzák! (Derültség.) Polónyi Géza: Az is lehet. (Mozgás és derültség. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház ! Jó lesz az avitiziznius törvényére gondolni. (Halljuk!) A koaliezió, hogy a természet törvényeit alkalmazzam, különféle politikai fajoknak vérkeresztezéséből állott elő. A természet-