Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-279
február 26-án, szerdán. 121 279. országos ülés 1908 kell teremteni minden becsületes garancziával előbb az általános és egyenlő választói jogot és csak azután lehet házszabályrevizióról beszélni. (Helyeslés a középen.) Midőn Tisza István kormányra lépett, beszélt arról, hogy mérsékelt választási reformokat fog létesiteni, higgadt szellemben. Azt mondta, hogy az általános választói jogot nem akarja és sötétben való ugrásról beszélt. (Halljuk! Halljuk !) És megemlítette már kormányra léptekor is — a mit nem tett meg ez a kormány — a házszabályrevizió kérdését. Midőn azután 1904. márcziusában és később októberben előadta a maga indítványait, felelősségre vonták, hogy hogyan mer ő annyira hűtelen lenni j>rogrammjához; hogy mer ő egyáltalában házszabályrevizióról beszélni, midőn a választási törvény reformját még el nem készítette. És gróf Apponyi Albert jelenlegi közoktatásügyi miniszter ur, szemére hányva Tiszának ezt a következetlenségét, igen szellemesen »monsieur sans géne«-nek nevezte Tisza Istvánt azért, mert választási reform nélkül mert házszabályrevizióval előállani. (Mozgás balfelöl.) Ugyanez volt a függetlenségi párt valamennyi szónokának, valamint a néppártnak is álláspontja. (Mozgás jobb felöl. Ellenmondások a néppárton.) Ezt ugyan lehet tagadni, de méltóztassék megengedni, hogy egész röviden mindjárt bizonyítsam az ellenkezőjét. (Halljuk ! Halljuk!) 1904 november 7-én Rakovszky István, a néppárt vezére... (Zaj és mozgás balfelöl.) Bocsánat, de a néppártnak nem válik szégyenére, ha ezt reprodukálom, sőt inkább dicsérni lehet érte. Elnök: Kérem, tessék folytatni! Kállay Tamás: Eltér a tárgytól! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urat, tessék csendben maradni! Pető Sándor: Rakovszky István alelnök ur, akkor még csak képviselő, 1904 november 7-én indítványában azt mondta, hogy a miniszterelnök ur által beterjesztett határozati javaslat felett mindaddig nem határoz a ház, mig a kormány a képviselőház következő utasításainak eleget nem tett. Ezután felsorolta azokat az utasításokat, a melyek vonatkoztak a választói jog kiterjesztésére, a választási szabadság biztosítására, a titkos szavazatra a városokban, lók és jelvények eltiltásának kérdésére, tisztviselőknek a választásoknál való szerepléstől leendő eltiltására, az imkompatibilitásra, a szolgálati pragmatikára stb.-re. Tehát ezen feltételekhez fűzte Rakovszky István képviselő ur, hogy egyáltalában belemenjenaházszabályrevizió kérdésébe a néppárt. Követelte, hogy a választói jog reformja lépjen először életbe. Az Apponyi-csoport képviseletében, annak nevében Günther Antal jelenlegi igazságügyminiszter ur 1904 november 7-én a következő határozati javaslatot terjesztette elő (olvassa): »A képviselőház a házszabály módosítása ügyéKÉPVH. NAPLÓ. 1906 — 1911. XVI. KÖTET. ben a választási törvény reformjával kapcsolatosan kivan határozni és ennélfogva az indítványban megjelölt bizottság megválasztása iránti határozathozatalt a reform létesítésének idejére halasztja*. Günther Antal jelenlegi igazságügyminiszter urnak, mint akkori vezérszónoknak tehát az volt az álláspontja és határozati javaslata, hogy csak akkor lehet szó házszabályrevizióról, ha előbb a választói reform létesül. Még világosabban fejezte ki magát ebben a tekintetben ugyanezen csoport vezető szónoka, grőf Batthyány Tivadar 1904 november 11-én. Miután neki ma is nagy szerepe van a függetlenségi pártban, jó volna, ha nem annyira a mai, mint inkább az 1903. évi Batthyány Tivadarra méltóztatnának hallgatni, a ki a következőket mondotta (Halljulc! Halljuk ! Olvassa): »Át kell menni a választói törvény reformjának, a kúriai bíráskodásról szóló törvény reformjának ezen a házon és a főrendiházon és csak akkor lehet a házszabályok revíziójára áttérni. Ez az álláspontom és ennélfogva igen természetes, hogy a miniszterelnök azon indítványát, a mely a házszabály egyoldalú szigorítását czélozza, a priori el nem fogadom «. Tisza István igért választási reformot és házszabály revíziót és a mikor a házszabályrevízióval jött a választási törvény előtt és a választási törvény nélkül, a választási rend életbeléptetése előtt, akkor őt gr. Apponyi Albert Monsieur sans géne-nek nevezte. Hát vájjon minek nevezzük mi a mai koalicziót, a mikor annyira megtagadja a maga múltját, a mikor ennyire rövid emlékezőtehetsége, és a mikor mindazon feltételeket, a melyekhez akkor fűzte a házszabályrevizió gondolatának elfogadását félretéve, most tőlünk a házszabályreviziót feltétlenül követeli. Nagyon szívesen elfogadom a házszabályok mérsékelt szigorítását. Én erre nemcsak reászavazok, hanem hajlandó vagyok szót is emelni érte, sőt hajlandó vagyok azok ellen küzdeni, a kik elvi álláspontjukból kifolyólag a házszabályok mindenféle revízióját elutasítják, de csakis azon egy feltétellel, ha előbb méltóztatnak a választási törvényt megcsinálni. A belügyminiszter ur azonban e feltételről hallani sem akar, sőt azt akarja, hogy az így keletkezett házszabályok utján, tehát statáriális utón, menjen keresztül a választási törvény, a melyet e házban senkisem ismer, a melynek alapgondolatát, alapelveit titokban tartják. A belügyminiszter ur tehát azt akarja, hogy már most fogadjunk el egy statáriális szabályzatot, oly javaslat keresztülvitelére, a melynek alapelveit és részleteit e házban senki sem ismeri. Elvégre a választási törvény, ha csakugyan általános és egyenlő választói jogot ad, és a szavazás titkos módját törvényerőre emeli, de bármily formában is akarja a t. belügyminiszter 16
