Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-279
118 Ti9. országos ülés 1908 február 26-án, szerdán. mindent, (Mozgás a középen.) elfelejti azt, hogy mi értéke, mi jelentősége van annak, ha akármiféle párt Magyarországon Ausztriának, vagy hogy közkeletű kifejezéssel éljek, Bécsnek tesz szolgálatot. Ismerik ugyebár önök is azt a régi, hires, Wallenstein-féle mondást. Wallenstein az ausztriai ház leghiresebb zsoldos-vezére volt, a ki megmentette a Habsburgok trónját, de azután orgyilkosságnak lett áldozata, a mely orgyilkosság arról az oldalról jött, a melynek ő élete fogytáig szolgálatokat teljesített. Ballagi Aladár: Nincs bebizonyítva! Pető Sándor : Lehet, hogy nincs bebizonyítva, de azért politikailag hasznosítható. (TJgy van! a középen.) Ez a Wallenstein-féle mondás így szól: Dank vom Hause Oesterreich. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Pető Sándor : A t. függetlenségi párt higyje el nekem, bármiféle szolgálatokat is teszünk, csak a Dank vom HauseOesterreichra számíthatunk. Azért jó lesz meggondolni azt, vájjon érdemes-e ennek az Ausztriának, ennek a rendszernek, a melynek köszönetére számítani nem lehet, ilyen szolgálatokat tenni, (ügy van! a középen.) Azt hirdetik nekünk, hogy a többségi akarat elvégre kell, hogy érvényesüljön, és a parlamenti munka rendje követeli meg azt, hogy a házszabályok reformáltassanak. A hány érvet méltóztatnak csak felhozni, az mind ellene szól a függetlenségi párt korábbi álláspontjának. Sohasem hirdették a függetlenségi párt padjairól a többségi elv feltétlen igazságait, a többségi abszolutizmus tanát; sohasem hirdették azt, hogy minden mellékes, fő a többség akarata, hogy a számok beszélnek, és a mely határozatot, a mely törvényt, a mely javaslatot a többség akarja, annak feltétlenül el kell fogadtatnia. Sohasem volt a függetlenségi pártnak az álláspontja az, hogy nem kíváncsi az elvekre, nem kíváncsi a vitákra, hanem sürgősen, 16 óra alatt, szünetet sem tartva, kell keresztülhajszolni azokat a javaslatokat, a melyeket a kormány sürgős javaslatokként beterjeszteni jónak lát. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pető Sándor: Sohasem volt a függetlenségi pártnak . .. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pető Sándor: ... az álláspontja az, hogy a legfőbb bölcseség a hallgatás és a szavazás. (Helyeslések a középen.) Lázár Pál: Ma sem az ! Pető Sándor: Hogyan gúnyolták ezért a szabadelvű mamelukokat. (Igaz! Vgy van! a középen.) Mezőfi Vilmos: Ma pedig haUgatnak és szavaznak. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pető Sándor: Mindnyájan ismerjük azt a szép czitátumot, a mely annak idején itt elhangzott és olyan szép hatást tett, gondolom Tompától van a vers, a mely igy szól, hogy »Száraz ágon hallgatag ajakkal Meddig ültök, csüggedt madarak ?«! (Derültség.) Ma is ugyanaz a helyzet. Hiszen azt akarják, hogy ebből a parlamentből törvénygyár legyen, s hirdetik, hogy a parlamenti munkának az értéke attól függ, hogy e gyár hány törvényt és milyen gyorsan tud meggyártani. Én, t. ház, tisztelem a hit lelkiismereti meggyőződését, hogy »Roma locuta est«, vagyis, hogy a hitélet terén nincsen semmiféle vitának, ellenmondásnak és kritikának helye akkor, ha már Róma beszélt. De a politikában nincs helye a »Roma locuta est« elvének. (Helyeslések a középen.) A politikában nem ismerem el sürgős szükségnek mindazokat a javaslatokat, a melyeket a kormány vagy egy 150 főből álló kisebbség vagy többség annak tekint. (Helyeslések a középen.) Kérem magamnak és megadom mindenkinek a jogot, hogy a magam esze, a magam gondolkodása, a magam meggyőződése szerint én is elbírálhassam azt a kérdést, hogy szükséges-e az az alkotás, a melyet sürgősnek jelez egy kormány vagy a képviselőház többsége. (Helyeslések a középen.) MeZŐfi Vilmos: Ezt lehetetlenné kell tenni! Pető Sándor: Hogy visszatérjek arra az irányzatra, a hol a lejtőn nem felfelé, hanem lefelé haladunk, reámutatok arra, hogy miféle irányzat is uralkodik ma tulaj donképen. (Zaj. Elnök csenget.) Miféle irányzat uralkodik ma a függetlenségi pártban, a mikor Nagy Emil valóságos költői lendülettel elszavalta nekünk az ő beszédében, a melylyel javaslatát indokolta, hogy csak egy tekintély van, és az az erő \ y : \ ,-j - : : ! Lázár Pál: A nemzet ereje ! Pető Sándor: Idáig jutott ma a függetlenségi párt. £j i Lázár Pál : A magyar nemzet erejéről van szó ! Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem Lázár Pál képviselő urat, ne zavarja a szónokot. (Zaj.) Kérem Hodzsa Milán képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni. Pető Sándor: Idáig jutottunk,t. képviselőház, hogy ilyen hivatalos szónoki proklamácziókkal mulattatnak bennünket: hogy csak egy tekintély van, az erő, legyünk erősek és csináljuk meg azt, a mi nekünk jól esik. (Zaj.)] '• ! I Ezt mi nem akczeptálhatjuk, és mikor az erő nevében kérik tőlünk a házszabályreviziót, nekünk a szabadság nevében kell azt visszautasítani! (ügy van ! a középen.) Kérem t. elnök ur, kegyeskedjék egy kis szünetet adni. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem.™ j (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Pető Sándor képviselő urat illeti a szó. Pető Sándor: En, a mint annak megokolására később rá fogok térni, a t. ház elé elfogadás czéljából a következő határozati javaslatot adom be (olvassa):
