Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-278
102 2?8. országos ülés 1908. február 25-én, -kedden-.lyes jelenlétnek a törvényszéken való helytartója volt az elnök — personalis praesentiae regiae stb. — szép czifra czime volt, csaknem olyan czifra, mint a mostani ndvari tanácsosoknak. (Derültség.) Ezek rendesen valóságos belső titkos tanácsosok is voltak, feltétlen biztossággal exczellencziás urak voltak, (Halljuk ! Halljuk!) és az udvari szolgaszemélyzetkez tartoztak. (Derültség.) Hanem a gyengébbek kedvéért elnevezték őket Magyarország zászlósurainak, főurainak vagy minek, szóval, a personalis bizonyos -tekintetben közjogi méltóság is volt. Az országgyűlés ettől szabadulni akart. Már 1825-től kezdve hangzottak a parlamentben — vagy akkor nem parlamentnek nevezték, mert ez rossz szó, akkor a követek táblájának nevezték, alsó táblának, mert a parlament szó magyarra fordítva rossz szó volt, körülbelül hasonlított a fecsegéshez > (Derültség.) legalább is közel álló volt hozzá. Hát elődeink, a követek igenis törekedtek arra, hogy megszabaduljanak a király által kinevezett, udvari szolgának beosztott, a nemzet bárói méltóságra emelt czifra erőszakoskodótól, a mi volt akkor az alsó táblának az elnöke. Igen erős, nehéz vita után, a mely folyt az országgyűlés vezető férfiai közt és az udvar közt 1848 márcziusban és ájDrilisban, igen nehéz harczok után a nemzet kivívta magának azt, hogy legalább a képviselőház maga választ magának elnököt. Választott is, volt szerencsém ismerni, a mióta képviselőház van Magyarországon, minden elnököt. De a mig Deák Ferencz élt, addig ő alatta a képviselőház elnöke valóságos belső titkos tanácsossá nem lehetett, mert Deák Ferencz akként gondolkodott, hogy ez az országnak, a nemzetnek egyetlen választott tisztviselője... Széll Kálmán: Somssich az lett! Eötvös Károly : ... ez udvari személyzetté nem lehet — Somssich lett akkor, a mikor már nem volt elnök — ezt udvari személyzetté lealacsonyítani nem lehet. (Elénk helyeslés a haloldalon. Zaj.) A Tisza-rendszer kezdete óta pedig divatba jött a ház elnökeit rögtön valóságos belső titkos tanácsosokká kinevezni, és ezzel az udvari ... — még majd rosszra megy a nyelvem ... — az udvari személyzet ' sorába besorozni a magyar képviselőház elnökét is. Már most én a mostani elnökökben bizom, meglehetősen no, pedig talán ők is már valóságos belső titkos tanácsosok, vagy legalább azok lesznek. (Felkiáltások: Már azok!) De mégis bizom bennük egy kicsit. Hanem jöhetnek olyan elnökök, és biztosítom a belügyminiszter urat, hogy ha ilyen politikát folytatunk "még egy kis ideig, jönnek olyan elnökök majd, a kiket önökre, miránk is, a házra is valami "külső körülmények parancsolnak. Olyan elnökök, a kik ezen jogoknak a birtokában ugy bánnak ezzel a parlamenttel, mint a cselédjükkel. Nem is lehet másként. Ilyen jogokat egyes embernek adni egy nemzet képviseletének soha semmiféle körülmények között nem lehet. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Nagy György: Zsarnokot tenni egy parlament nyakára — rabszolgagondolkodás! Eötvös Károly: Az a törvényhozó, t. képviselő urak, a ki saját kötelességének teljesítésére szánt erejét, saját alkotmányos jogát ilyen elnöki hatalom alá önként rendeli, törvényhozó ezzel önként valósággal elismerte, hogy ő egészen hitvány ahhoz, hogy egy nemzetnek a törvényhozója legyen. (Zaj.) Annyi jognak és annyi szabadságnak kell a nemzet törvényhozójában lenni, hogy ilyen Dalai Lámát a nyaka közé, meg a feje fölé ne ültessen. (Zaj. Helyeslés a baloldal, felső 'padjain.) Nagy György: A magyar nemzet képviselete zsarnokot ültet saját fejére, a mikor más helyen kiirtják a zsarnokot! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Pénzen vásárolunk 12.000 forinttal majd zsar^ nokokat! (Zaj, Az elnök csenget.) Szabad, független országnak ilyet tenni ? (Folytontartó zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Keserű igazságok ezek! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek! Eötvös Károly: A t. belügyminiszter ur magáévá tette e javaslatot. Ebben az is benne van, hogy a.képviselőnek nincs joga a háztól annak megengedését kérni, hogy felszólalásában a tárgytól eltérhessen. Mikor szokták ezt kérni a képviselők? Mikor szó van pl. ilyen házszabályszigoritásról. De előttem a t. belügyminiszter ur az angol parlament példáiról beszélt, s a képviselő kérni akarja, hogy neki is engedjék meg, hogy az angol parlamenti példákról beszéljen. Ettől el van tiltva. Azután itt van, az, hogy névszerinti szavazást nem rendelhet el a ház, csak ha az elnök .akarja, vagy ha száz képviselő kéri. De ha elrendelik a névszerinti szavazást, vagy a rendes, egyszerű szavazást, a szavazatokat magszámlálni csak agy lehet, ha száz képviselő kéri, vagy az elnök a maga tetszéséből elrendeli. Bocsánatot kérek, hiszen a szavazatokat vagy a szavazókat megszámlálni minden képviselőnek, minden gyorsírónak, minden iroda'szeraélyzetbeli embernek abszolút joga van, ha csak a két szemét . ki nem verik először. (Derültség.) Minden képviselőnek abszolút- joga van erre; de nem is teheti, hogy meg ne számlálja; és ha 5—6—10 képviselő azt mondja: nem jóí van, nem az a többség, ez a többség, tévedés van a jegyző urnak a számításában, hát. nem szabad megszámlálni, hanem csak ha 100 képviselő összeáll, szerződést köt, összeesküszik, kaucziót- tesz le, azt bekebelez téti birtokára, (Derültség.) s akkor előáll kérni és ha az elnök
