Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-269
269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. 375 állhatna elő zaklatás, ha minden vizsgálat és a tényálladék megítélése nélkül adná ki a mentelmi bizottság az illető képviselőt. Okvetlenül szükséges tehát belemenni a kérdés meri tóriumába azon határig, a mig leszűrődhetik egy olyan Ítélet, hogy forog-e fenn büntetendő cselekmény, igen vagy nem? Másik hibás következtetése Vlád Aurél képviselő urnak az, hogy programmbeszédek keretében megengedhetőnek tartja, hogy a magyar állam szuverenitása ellen nyíltan űzethessék agitáezió, nyíltan történhessék lázítás. Akármilyen módon fogjuk is fel a nem kodifikált mentelmi jogot, az mindig a konkrét eset szerint lesz elbírálandó. A konkrét esetben pedig ez a parlament, mint magyar parlament, eddig is és reméljük, hogy ezután is módot fog találni arra, hogy magyar szempontból birálja el a konkrét esetet . . . Vlád Aurél: Igazságügyi szempontból! Hédervári Lehel előadó: ... és hogy elbírálja azt a megsértett nemzeti szuverenitás szempontjából. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ez nemzeti érdek, r ez a salus rei publicae suprema lex elve. (Elénk helyeslés a baloldalon.) A mentelmi bizottság addig, a mig a konkrét eset alapján birálja el a kérdést, mindig élni fog azon jogával, hogy azokban az esetekben, a hol a képviselők immunitásukat arra használják fel, hogy az állam szuverenitása és a nemzeti érdekek ellen izgassanak, módot ad arra, hogy az illetők kiadassanak a büntetőbíróságoknak. (Elénk helyeslés és éljenzés a, baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A mentelmi bizottság azon javaslatával szemben, hogy Ivánka Milán képviselő mentelmi joga felfüggesztessék, szemben áll Vlád Aurél képviselő ur indítványa, a mely szerint javasolja, hogy a báz Ivánka Milán mentelmi jogának felfüggesztését tagadja meg. Fel fogom tenni a kérdést elsősorban a mentelmi bizottság javaslatára és pedig akként, hogy el méltóztatik-e fogadni t. ház a mentelmi bizottság javaslatát, a mely szerint Ivánka Milán' képviselő ur mentelmi joga függesztesz ék fel, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége a bizottsági javaslat elfogadásával Ivánka Milán mentelmi jogát felfüggeszti és Vlád Aurél képviselő ur indítványát elveti. ! Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 722) Blaho Pál mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Hédervári Lehel előadó : T. ház! (Zaj. Elnök csenget. Halljukf Halljuk!) Blaho Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a m. kir, határszéli rendőrkapitányság egy felterjesztésében oly czélból, hogy ellene az 1903. V. t.-cz. 2. §ába ütköző (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) s a 11. §. szerint minősülő kihágás miatt az eljárás folyamatba tétessék. (Zaj.) A tényállás a következő. Blaho Pál orvos, szakolczai lakos, országgyűlési képviselőnél 1907. február 3-án délelőtt Gödingből 12 külföldi honos, cseh és morva újságíró megszállott és aznap estig nála tartózkodott. Az a körülmény, hogy nevezett országgyűlési képviselő a nála lévő külföldi honosakat a törvény álfal előirt 24 óra alatt a szakolczai helyi hatóságnak be nem jelentette, (Zaj. Elnök csenget.) tényleg megállapítja az 1903: V- t.-cz. 2. §-ába ütköző kihágás tónyálladékát. Ezen a czimen tehát az eljárás ellene megindítandó. Itt tehát mindenesetre büntetendő cselekmény forog fenn. Ez kétséget nem szenved. Az a körülmény, hogy egj r országgyűlési képviselő nem jelenti be a nála tartózkodó külföldi honosokat, rendes, normális viszonyok között talán nem volna feltűnő, bár kétségkívül deliktum, mert a törvény ilyennek állapítja meg. Minthogy azonban a bizottság zaklatást nem lát fenforogni, sőt ellenkezőleg a határszéli rendőrség egyik kötelességének látja azt, hogy az ilyen felizgatott nemzetiségi vidékekre történő idegen megszállásokat állandóan figyelemmel kisérje, ez okból nevezett országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. (Helyeslés.) Elnök: Pető Sándor képviselő ur kért szót. Pető Sándor: T. ház! Teljesen objektíve, tisztán a törvényesség szempontjából kívánom elbírálni a fenforgó esetet, (Zaj.) és ily r en szempontból ajánlom azt a t. háznak is szíves figyelmébe. A közigazgatási hatóság által emelt vád következményeként Blaho Pál mentelmi jogának felfüggesztését kérik az 1903: V. t.-cz. 2. §-ába ütköző és a 11. §. szerint minősülő kihágás miatt. Hogy ez a kérdés elbírálható legyen, méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden ismertessem az idevágó törvényes intézkedéseket. (Halljuk! Halljuk!) AJL 1903 : V. t.-cz., a mint a czime is mutatja, a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szól. A törvény cziméből is kitűnik tehát, hogy a törvény szövegébe, tartalmába ütköző cselekmények, kihágások csakis abban az esetben követhetők el, ha valamely külföldi az ország területén a törvény által megszabott feltételek mellőzésével és elkerülésével száll meg. A törvénynek 1. §-a azt mondja (olvassa): »Külföldiek a magyar korona országainak bármély községében tartózkodhatnak.« Ebből kitűnik, hogy a tény az, hogy bármely külföldi a magyar korona országainak bármely községében tartózkodhatik és hogy e tartózkodás be nem jelentése semmi körülmények között sem képezhet kihágást. A törvény ugyanis különbséget
