Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-259

92 259. országos ülés 1908 január ih-án, szombaton. dig az képviseli a nemzet igaz véleményét és akaratát. (Zaj.) Olay Lajos: Azt hiszitek, hogy a nemzet a ti hátatok mögött áll! Molnár Jenő : Hogy ma hol áll a nemzet, azt még nem tudjuk, de az bizonyos, hogy mindig megvan a nemzetnek a helyes érzése és egészen nyugodt lehet a t. képviselő ur, a mint mi azt fogjuk tapasztalni, hogy a mi működésünk a nemzet érdeke ellen van, van bennünk annyi hazafiság, hogy ott fogjuk hagyni azt a helyet, a melyre ide lettünk állitva. De ngy vagyunk meggyőződve, hogy mindig kell lenni egynéhány embernek, a ki Ausztriával szemben a kormányon lévő hatalmat, a többséget arra szorítsa, hogy minél több engedményt tudjon Ausztriától kicsikarni, mert ha ellenállást nem lát Ausztria, a mint bekövetkezett most is, hogy egész biztosra vette a közgazdasági javaslatoknak a megszavazását és most meg egész biztosra veszi a házszabályreviziót is, a mi nem áll Magyarországnak érdekében, hanem csakis Ausztriának érdekében. Elnök : Kérem a képviselő urat, a házszabályrevizió kérdésével majd foglalkozna tik bővebben akkor, ha az majd itt napirendre kerül; most ez nincsen napirendre kitűzve, ennélfogva nem engedhetem meg, hogy folytonosan, egész beszéde alatt úgyszólván egyébről se beszéljen, mint a házszabályrevizió kérdé séről. Molnár Jenő : Azért beszéltem a házszabályrevízióról, mert hiszen ez bizalom kérdése, valamint az ujonczj avaslat kérdése is és az én bizalmam azért csökkent meg a legutóbbi időben a kormány iránt, mert azt látom, hogy nem áll meg azon nagy javaslatok keresztülvitelénél, melyeket az országra nézve oly elodázhatlan sürgősnek tart. Itt van az ujonczj avaslat, a melyet nem a rendes időben akar tárgyaltatni, hanem mellőzi még azt a három napot is, a melyet a törvény előir, hogy t. i. a bizottsági tárgyalás után még három nap maradjon a képviselőknek a törvényjavaslat tanulmányozására. Ebből is látom, hogy olyan parlamenti tárgyalás fog következni, hog}

5- ellenállás hiányában minden javaslatot egy szakaszban foglalnak, ugy hogy harmincz nap múlva a képviselőháznak abszolúte nem lesz többé tárgya, a melylyel foglalkozhatnék. T. ház! Az ujonczj avaslatot már csak azért sem fogadom el, mert a hadügyi kormány nem tett eleget az 1889 : VI. t.-cz. azon követelményenek, hogy szerves törvényt terjeszszen elő. A törvényhozó akarata az volt, hogy tiz évre állapitsák meg az ujonczjutalékot és ezen tiz éven belül semmi néven nevezendő változás ne állhasson be. Indoka ennek az, hogy a megállapított létszám alapján a hadsereg taktikai egységei beoszthatok legyenek és e tekintetben ne legyen évről évre bizonytalanság. Az az indok, a melyet a t. miniszter ur hoz fel, hogy t. i. nincs itt még annak az ideje, egy parlamenttel szemben legalább is kicsinyes. Két szóval veti oda egész egyszerűen, hogy a hadügyi kormány a szerves törvényt még elő nem terjeszti. Ezt az állapotot nem lehet soká fentartani. Én tudom, miért nem terjesztik elő a szerves javaslatot. Várják az uj népszámlálást, hogy annak adatai alapján járhassanak azután el; pedig nem a lakosság adatai az irányadók, hanem az, hogy mennyi védképes ember van Magyarországon és mennyi Ausztriában. Ezért sem fogadom el az uj onczj avaslatot. T. ház ! Méltóztassanak megengedni, hogy a hadsereg szellemére vonatkozólag néhány észrevételt tegyek. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a honvédséget teljesen beleolvasztani igyekeznek a közös hadseregbe. Annak idején, mikor a honvédség zászlóaljakba volt beosztva, azt mondották, hogy a zászlóaljak mint taktikai egységek azért jók a honvédség részére, mert ez a kisebb taktikai egység a nemzet szokásainak és régi harczászati tradicziójának inkább felel meg. Majd azután ezredekbe osztották be, mert a közös hadsereg is igy van beosztva. Beosztották brigádokba, sőt diviziókba. Egy azonban nem történt. Nem történt meg az, hogy a m. kir.' honvédségnek m. kir. tábornokai legyenek. Nem látom be, hogy, ha lehet dandár, ha lehet hadosztály, miért ne lehetne m. kir. tábornok is. Mi értelme van annak, hogy mikor egy honvédezredesre rákerül a sor, hogy tábornok legyen, csakis császári királyi tábornok lehet. Olyan erős sérelem ez, hogy ezt mielőbb el kell tüntetni. Hogy a tengerészeinél mit csinálnak, arról beszélni sem kell. Lengyel Zoltán tegnap olyan példákat hozott fel, a melyek egyenesen nevetségesek a huszadik században. Azokra a hajókra, a melyeket az ország millióiból csináltatnak és tartanak fenn, egyszerűen azt mondják : Seiner Majestäts Kriegsschiff, (Mozgás.) Ö felsége hadihajója. Nagy György: A nemzet pénzén építteti. Molnár Jenő: Igaz, hogy nem tekinti saját tulajdonának, és nem is saját czéljaira használja fel, de bocsánatot kérek, egy alkotmányos államban, a hol beszélünk felségjogokról és parlamenti jogokról, nem lehet ugy értelmezni a jogok megosztását, hogy egyiknek mindent, a másiknak semmit, mert ez nem alkotmányos monarchia, ez minden más, csak nem parlamenti kormány. (Mozgás.) Nagy György: Építtessen a saját pénzén, akkor beírhatja a nevét. Molnár Jenő: A t. honvédelmi miniszter ur természetesen a másik álláspontot védi, mert ő is cs. és kir. tábornok, a ki a honvédségnél szolgál. De eno-edelmet kérek, mi, a kik éveken keresztül hangoztattuk, hogy ennek az áUapotnak véget kell érnie, mi ettől az állásponttól soha sem fogunk eltérni. Lennie kell oly férfiaknak, a kik ezt hangoztatják, mert azok a velleitások, a melyek az osztrák hadseregben vannak és az az animozitás, a mely Magyarország ellen politikai és egyéb tekintetben ott nyilvánul, szükségessé teszik, hogy legyen egy mementó, szükségessé teszik, hogy fentartassék legalább a nemzetnek ez a joga, azzal,