Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-259

259. országos ülés 1908 január í8-án, szombaton. 93 hogy nem mondott le róla, mert majd lesznek idők és férfiak — nálunknál, igaz, erősebbek — a kik ki fogják vinni, hogy a nemzetnek joga és vágya, a mely ebben a tekintetben nyilvánul, végrevalahára teljesíttessék. Nem fogják mindig az országot igy kormányozni, hiszen az általános választói jogot is azért akarják megcsinálni, hogy legyen végre olyan parlament, a mely a nép akaratát tudja kifejezni, s bizzuk arra a parlamentre, hogy mily házszabályokat akar csinálni, bízzunk reá minden kérdést, ne kössük meg annak kezét, hadd határozzon a maga sorsa fölött. (Igaz ! a baloldal hátsó padjain.) Egy hang (jobbjelől): A nemzetiségiekkel paktál. Molnár Jenő: Hogy én a nemzetiségiekkel paktálok ? Én ugyanezeket mondtam akkor, a mikor önök a nemzetiségiekkel paktáltak a túlsó oldalon. Hiszen 40 évig egyebet sem tettek, mint azt, hogy a nemzetiségiekkel kormányoztak ; én akkor sem voltam velük, ma sem paktálok senkivel, hanem elmondom véleményemet, és a ki ahhoz csatlakozik, bárhol üljön is, ennek az ügynek csak szolgálatot tesz. Én, a ki részt vettem a nemzeti küzdelemben több barátommal, a ki most a többséghez tart, ma is abban a helyzetben vagyok, mint hat évvel ezelőtt, hogy éles, sokszor kíméletlen kritikát kell gyakorolnom a hadsereg felett. Azt hiszem, ha volna egy modern Ripj>Ripp, a ki 1905-ben lefeküdt és most felébred, azt látná és azt mondaná, hogy nem változott semmi, mert hiszen most is erről az oldalról beszélünk és ugyanazt beszéljük, a mit akkor, nem történt semmi, megint a házszabályrevizióról beszélünk, megint az ujonczj avaslatnak három nap alatt való keresztülhajszolásáról van szó, megint jön valami, a mit nem is álmodtunk. Én folytonosan itt állok, teljesen változatlanul, csak az a szerencsém, hogy az a másfél évi nyugalom még nem ölte meg bennem a reményt, hogy lesznek nálunknál erősebbek, a kik tőlünk átveszik a szót és be fogják igazolni, a mit mi mondunk. A mint öt évvel ezelőtt a felhangzó kiesinylést és gúnyt eltűrtük arról az oldalról, tűrjük most is, de bebizonyosodott, hogy igenis ezeknek a kis embereknek volt igazuk, mert az, hogy ez a rendszer ma itt van, tizenkettedrészben az én érdemem, (Mozgás és derültség.) t. i. csak tizenketten voltunk, a kik annak idején az obstrukcziót fentartottuk, de ennek az obstrükeziónak az összes gyümölcseit leszedni, a nemzeti dicsőséget homlokukra tűzni és ezzel szemben azok iránt, a kik ezt a jogát a nemzetnek ma is ki akarják vivni, azok iránt a kicsinylés, a gúny nem ér semmit, mert bebizonyosodott, hogy annak idején — nem engem, hanem sokkal kisebbeket, máskor pedig sokkal nagyobbakat — a Messiásokat meghajigálták és mégis azoknak lett igazuk. Ezért nyugodtak lehetnek önök, nyugodtan ülhetnek a többség padjain, nyugodtan élvezhetik a királyi kegy sugárzását, de egyről sohase feledkezzenek meg, hogy a mint az a délignyitó abban a kertben felkúszik a filagóriára és ugy látszik, mintha annak a rózsája a mennyezeten nőne ki, pedig annak a gyökere a földben van, akkép a királyi kinevezés, a királyi kegy mind semmi, az mind a népben gyökeredzik, mi, a nép, szolgáltatjuk ahhoz az erőt. (Helyeslés ás taps a szélsőbaloldalon.) Hiába az a kinevezés, ha a munkálkodó milliók az anyagi eszközöket hozzá meg nem adják, a kinevezési papiros mellett éhen lehet halni. (Helyeslés és taps.) T. kép viselőház ! Gondolkoznak már a monarchák, az egyeduralkodók azon, hogy minek nekik az abszolút kormányzást fentartani, mikor olyan kényelmes eszköz a parlament. Hisz akkor csak pár emberrel van dolguk, azokra hárítják a felelősséget, azok szavaztatják meg az ujonczokat és adják meg a pénzbeli eszközöket, melyek állítólag trónjuk biztonságát fentartják. Ha a parlament felül ennek, mint a hogy nálunk folyton felülnek a parlamentek, akkor az összes jogok mindig a mindenkori császár kezében lesznek. A muszka czárnak is azt a tanácsot adták : mit veszekedsz, mit lövetsz te magad, rendezz be magadnak egy parlamentet, hadd szavazza meg az a milliókat, hadd lövessen az ! Mi nem vagyunk önálló állam, nálunk azok a lövetések, nem ugy mint Muszkaországban az orosz állam érdekében, mindig egy másik állam érdekében történnek. Hát azt hiszik Önök, hogy az általános választói jogot Bécsből azért akarják, hogy a nép ereje gyarapodjék és jóléte erősbödjék ? Hogy képzelhetnek ilyet ! Ha innen vetették volna fel ezt a kérdést, ha a parlament többsége vetette volna fel, akkor igen, de az az általános választói jog, a mit Bécs akar, nem lehet soha ennek az országnak érdekében, és nem hiszem, hogy az a javaslat, melyet önök elő akarnak terjeszteni, s a melynek keresztapja Ausztriában van, Magyarország és a magyar nemzeti állam követelményének megfeleljen. Mint az előbb is említeni szerencsém volt, nálunk az ujonczjavaslat nem olyan, mint másutt, pl. Németországban, hol a konzervativek, a czentrum, a szocziálisták mind megszavazhatják. Miért szavazzák meg ott 1 A német birodalmi egységért. Miért szavazzák meg Francziaországban % A franczia gloarért, a franczia nemzet dicsőségéért. Magyarországon a sárga-fekete zászlóért, a Gotterhalte-ért, a közös hadseregért lelkesedjünk mi és siessünk a javaslatot megszavazni 1 Ezért azt mondom, hogy mig az ujonczj avaslatok oly alakban lesznek előterjesztve, mint eddig, mig azt a létszámmegállapítást fogják követelni, mint ezek az ujonczj avaslatok és a mig nem történik változás a hadsereg szellemében, territoriális beosztásában és a magyar nemzeti szuverenitás kidomboritása tekintetében, én hiszem és remélem, hogy mindig lesz itt egy kisebbség, ha nem többség, a mely folyton szorítani fogja a hatalmat, hogy ezeken változtasson. Ebben a tekintetben nincs semmiféle paktum. Először is nem tudom, hogy létezik-e az a paktum, mert lehetetlennek tartom, hogy a császár leült volna a nemzet vezé-