Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-269

269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. 377 Mi a mentelmi jog felfüggesztésének el­bírálásánál azt nézzük: először, hogy forog-e fenn bűncselekmény, másodszor, hogy van-e összefüggés a bűncselekmény és a képviselő ténye között, harmadszor, illetékes hatóságtól érkezett-e. negyedszer forog-e fenn politikai értelemben vett zaklatás. Az első kérdésre, a ki a kihágási büntetőtörvénykönyvet ismeri, azzal kell, hogy válaszoljon, hogy igenis forog fenn bűncselekmény, mert tartozik bejelenteni nemcsak azon külföldi honost, a ki nála lakik, hanem a ki megszáll nála. A törvény is ezt a a kifejezést használja: »megszáll«. A megszál­lást a hotelekben is ugy ellenőrzik, hogy kény­szeritik a hoteliert, hogy bejelentse lakóit és pedig már a megérkezésnél; eltekintve attól, hogy mennyi időre érkezik az illető vendég, alá kell, hogy irjon egy bejelentő ivet. (Ugy van!) Falun hotelek nem lévén, ugy történik ez, hogy az illető vendéglátó gazda tartozik bejelentem külföldi vendégeit. A törvényhozás alkotta meg ezt a törvényt és már ebből a szempontból is első sorban egy törvényhozónak meg kell tartani és magára kötelezőnek elismerni. Ebből a szempontból tehát Blaho Pál képviselő ur nem mondom, hogy valami óriási hibát, de tényleg követett el kihágást a kihágási büntetőtörvénykönyv ellen. Már most tisztában vagyunk az első kér­déssel, hogy bűncselekmény forog fenn. A. má­sodik kérdés az okozati összefüggés kérdése. Azt a törvény mondja meg, hogy tartozik a házigazda vendégeit bejelenteni. A házigazda itt a nevezett országgyűlési képviselő, tehát az összefüggés is megvan. A politikai zaklatást illetőleg pedig mérle­gelt a mentelmi bizottság. A zaklatás ize meg­volna a dologban, hogyha a képviselő ur a külföldi honosokat fogadta volna vendéglátó házánál és elmulasztotta volna őket bejelenteni. Pető Sándor t. képviselőtársam kevés súlyt tulajdonit a külföldi vendégjárásnak, pedig ily kritikus időpontokban, felizgatott választói terü­leteken megjelenő külföldi honosok nem azért jelennek meg ott, t. képviselő ur, hogy élvezzék Blaho Pál vendégszeretetét, hanem megérkeznek politikai czélzattal. (Igaz! Ugy van!) Ha pedig politikai czélzatból érkeznek meg és tartózkod­nak ott, e politikai czélzatok mérlegelése nem­csak joga, de kötelessége a mentelmi bizott­ságnak. Mi igenis belementünk ebbe és nem tart­juk megengedhetőnek, hogy külföldi honosok ily ellenséges czélzattal tartózkodjanak itt, be­jelentés nélkül, hatósági ellenőrzés nélkül. Hi­szen a törvénynek épen az a czélja, hogy kül­földről ide érkező külföldiek működése iránt a hatóság magát informálhassa és azt ellenőriz­hesse. Informálni magát pedig csak ugy tudja, ha a házigazda enged a törvénynek és bejelenti vendegeit. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XV. KÖTET. Ezen az alapon ajánlom a mentelmi bi­zottság javaslatának elfogadását. (Élénk he­lyeslés.) Elnök: T. ház! A tárgyalás befejeztetvén, következik a szavazás. A mentelmi bizottság javaslatával szemben, hogy Blaho Pál képviselő mentelmi joga ebben az esetben felfüggesztés ­sék, Pető Sándor képviselő ur elleninditványt adott be, a mely szerint a mentelmi jog ne függesztessék fel. Felteszem a kérdést elsősor­ban a mentelmi bizottság javaslatára. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, a mely szerint Blaho Pál képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni: igen vagy nem? (Igen! Nem.) Kérem azokat a t. képviselő urakat, a kik elfogadják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház többsége el­fogadja a mentelmi bizottság javaslatát és Blaho Pál mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik Török Ferencz mentelmi ügye. (írom. 732). Lázár Zoárd előadó: T. ház! Wender Dávid csíkszeredai lakos azzal vádolja Török Ferencz képviselő urat, hogy a Herzberg Károly által Török Ferencz ellen indított polgári rendes perben egy periratban róla azt állította, hogy őt a vármegyeház nagytermében tartott tör­vényhatósági közgyűlés alkalmával a karzaton elverték. Tekintettel arra, hogy ez az állítás egy, ügyvédi ellenjegyzéssel beadott polgári per­ben használtatott, a mentelmi bizottság nem látja az okozati összefüggést a képviselő ur cse­lekvése és a használt kifejezés között, és ennél­fogva tisztelettel javasolja, hogy Török Ferencz képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel. (Helyeslés.) Kálosi József: T. ház! A tárgyalás alatt lévő mentelmi ügy elbírálásánál két teljesen ellentétes felfogás merült fel, mondhatni: ütkö­zött össze egymással, magában a mentelmi bizottság kebelében. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Az egyik felfogás az, a mely e jelentésben nyert kifejezést. A tényállás egészen tiszta, egészen világos. Török Ferencz képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését ugyanis az erre illetékes hatóság oly czélből kérelmezi, hogy ellene a vádul emelt becsületsértés vétsége miatt a megtorló eljárás, a törvényes eljárás, a bűn­vádi eljárás folyamatba tétessék. Ezt a becsület­sértési vétséget azáltal követte el, hogy egy olyan perben, a mely közte és valami Herczberg Károly között folyt, egy periratban, ugy tudom viszonválasziratban egy teljesen harmadik sze­mélyt, tőlük külön álló harmadik személyt, ki ebben a perben tanuként szerepelt, meggyalázó, becsületsértő kifejezésekkel illetett. T. ház! Maga a bizottsági jelentés megállapítja azt a tényt, hogy ebben a periratban valósággal az a kifejezés használtatik, a mely inkriminálva van. A jelentés megállapítja, hogy itt a vádbeli 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom