Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-269

378 269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. cselekmény jelenségei fenforognak a panaszossal szemben, és hogy a kiadatást illetékes hatóság kéri. Már most mi következnék ebből természetszerűleg? Az, hogy a mentelmi jog felfüggesztessék. Azonban a mentelmi jog felfüggesztésének megtagadását javasolja ennek daczára a mentelmi bizottság, és pedig miért? Szóról szóra idézem: mert a becsületsértő kifejezést magában foglaló periratot nem maga a fél, t. i. Török Ferencz, az alperes, hanem ennek az ügyvédje készítette, szerkesztette — kuriózumként megemlítem, hogy ez az ügyvéd Zakariás János képviselőtársunk, — ennélfogva, így folytatja tovább az okoskodást a jelentés, a panaszolt cselekmény és az állítólagos bűncselekmény közötti összefüggés hiányzik. A t. előadó ur is így mondta szóról szóra. T. képviselőház ! Baglyot vinnék Athenae-be ha ebben a törvényhozó testületben bővebb fejtegetésébe mernék vagy akarnék bocsátkozni annak, hogy ez a csupán votum Minerváé érvényesítésével határozattá emelt felfogás mennyire téves, hogy ennek a jogi konzekvencziája mennyire veszélyes a közszabadság, mondhatni az alkotmányjog szempontjából, hogy mennyire sérti, halálosan sebzi a védelem szabadságának fundamentális alapelveit. Hiába igyekeztünk mi, az egy szavazattal kisebbségben maradt ellenvéleményben lévők először a tudomány forrásainak fejtegetésével, majd mikor ez nem használt, — persze, hogy nem használt — a mindennapi élet praktikájának feltárásával kimutatni a t. előadó ur által kéjaviselt nézetnek a jogszabályokkal, az általános büntetőjogi elvekkel ellentétes, a mi jogi érzékünket kínosan érintő, veszedelmes voltát, a melynek ilyen formában hangot adni ebben a törvényhozási testületben igénytelen nézetem szerint talán nem is szabadna. Hasztalan mutattunk rá arra is, hogy a periratban használt, a jelentés szerint is elkövetett, a büntetőtörvénykönyvbe ütköző kifejezésért a büntetőjogi felelősség elsősorban már csak a praesumptio juris elvénél fogva is a perorvoslatot használó ügyfelet terheli. Hiába hangoztattuk mi azt, a mi közszájon forog, a mihez jogi felfogás sem szükséges, hogy az ügyvéd a félnek szócsöve, szája csak, a mit ő mond, azt a fél mondja. Hiába mondtuk azt, hogy az ügyfélnek, a büntetőjogi felelősség alól való mentesítése és ebből folyólag magának az ügyvédnek vagy pedig mindkettőnek büntetőjogi felelősségre való vonatása kizárólag csak egyetlenegy esetben történhetik meg: ha erre törvényszerűen keresztülvitt nyomozat vagy vizsgálat adatai biztos támpontot szolgáltatnak a tekintetben, hogy excessus mandati esete forog .fenn, hogy az ügyvéd az ő megbízatása körét túllépte. Hiába mutattuk ki még azt is, bogy még ilyen körülmények között is csupán az .adatokat pontosan mérlegelő bíró mondhatja ki itéletileg ennek az esetnek fenforgását. Hiába hangoztattuk, hogy a bírónak eme szigorú garancziákat megkövetelő és feltételező funkczióját senki más magához nem ragadhatja, mert az, bárki legyen is, a birói hatalmat illetéktelenül gyakorolná, valósággal uzurpálná. En annyira tisztának, annyira a törvény szellemével, sőt a törvény betűjével ellentétesnek tartom a jelentést, még inkább ennek az indokolását, hogy bátor vagyok, mint a kisebbségi vélemény előadója, a következő határozati javaslatot beterjeszteni (Halljuk í Olvassa) : »Határozati javaslat. Határozza el a t. ház, hogy a mentelmi bizottságnak 732. szám alatt benyújtott jelentését magáévá nem teszi, s a kisebbségi vélemény elfogadásával Török Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti abból az okból, mert az ellene panaszolt becsületsértés vétségének általa történt elkövetésére nézve jogos gyanúokok forognak fenn és mert a kiadatást illetékes hatóság kéri.« Tisztelettel kérem határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés balfelól.) Elnök : A képviselő ur felszólalására meg kell jegyeznem, hogy kisebbségi véleményről lévén szó, az a házszabályok 140. §-a értelmében ki lett volna nyomandó és a ház tagjai között szét lett volna osztandó. A házszabályok világosan mondják, hogy a bizottság jelentései, s a kisebbség véleményei együtt kinyomatnak és a ház tagjai között szétosztatnak. A képviselő ur most írásban adta be kisebbségi véleményét, de az nem lett kinyomatva és szétosztva. Ez nem alterálja azt, hogy a kérdés szavazásra bocsáttassék, de meg kell jegyeznem, hogy a házszabályok a kisebbségi véleményre nézve megkívánják annak kinyomatását és szétosztását. Hogy ez írásban csak most lett beadva, az házszabályellenes. Mérey Lajos: T. képviselőház ! Bármennyire értékelem Kálosi József t. képviselőtársam érvelését, mégis kényszerülök ellene állást foglalni, és a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés balfelól.) Indokaim a következők : A tényállás röviden az, hogy egy polgári perben az egyik félnek képviselője, az ügyvéd, állítólag a büntetőtörvénykönyvbe ütköző kifejezéseket használt. Hogy azért, a mit az ügyvéd a periratba beir, mindig és feltétlenül magát a megbízó ügyfelet tegyük felelőssé, az egy teljesen felfordított rendet hozna a jogi életbe, mert hiszen a meghatalmazás nem annyit jelent, hogy az ügyvéd a saját megbízó ügyfelének bőrére minden gorombáskodást elkövethet, (Ugy van! balfelól.) hanem annyit jelent, hogy a mi a tisztesség, az illem határain túlesik, azért maga az ügyvéd vállalja a felelősséget. (Helyeslés balfelól.) Erre egyébiránt van törvényszerű intézkedés, a mely szerint az ilyen ügyet a bíróság rögtön átteheti az ügyvédi kamarához, a mely majd megbírságolja az illető ügyvédet. De megjegyzendőnek találom azt is, hogy maga a törvény világosan intézkedik arról is, hogy