Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-268

346 268. országos ülés 1908 február 1-én, szombaton. kedésnek oly módon való módositását elfogadni, hogy ne csak a most kontemplált irányban, hanem azon aljegyzők is, a kik a törvény folytán jegy­zőkké lesznek, és azok, a kik későbben jegyzőkké kineveztetnek, szintén részesüljenek ezen évi 400 korona fizetési pótlékban. Mert ha tekintetbe veszszük a létszámot, a mely 723-ból áll, ott a jegyzői karban találkozunk olyan aljegyzőkkel, a kik már 6—8 esztendeje szolgálják az államot, 5—6 év óta birnak már birói képesitéssel, s most még sem jutnak abba a helyzetbe, hogy a tör­vényből kifolyólag évi 400 korona pótlékban része­süljenek ; viszont a jegyzői karban találkozunk olyanokkal is, a kik aljegyzői szolgálatukkal együtt sem képesek 6 vagy 8 évi szolgálatot kimu­tatni, a birói vizsgát sem tették le olyan régen és mégis részesülnek az évi 400 korona képesitési pótlékban. Tehát hogy némileg enyhittessék és korlátok közé szorittassék ez az anomália, mél­tánytalanság és igazságtalanság. Azt hiszem, a t. miniszter ur ezen kívánságomat indokoltnak fogja találni. (Helyeslés jobbfelől.) Kérem továbbá az igazságügyminiszter urat, hogy nyújtson be minél előbb törvényjavaslatot az 1869 : IV. törvényczikk 12. §-ának hatályon kivül helyezéséről, továbbá egy a szolgálati prag­matikát magában foglaló és a titkos minősitést eltörlő törvényjavaslatot; és kérem végül, mél­tóztatnék odahatni, hogy az ügyészek és birák a működésük területén divó idegen nyelveket is sajátítsák el. Ennek indokát később leszek bá­tor előadni. Én nem ígértem meg, de talán elvárják tőlem és méltán, mint volt kartársuktól, a birák és ügyészek azt, hogy érdekükben felszólaljak. Huszonöt évig működtem az igazságszolgáltatás terén (Éljenzés.) és mint ilyen ismerem az ügyé­szek és birák helyzetét, tudom, hogy milyen keserű az a kenyér, a melyen élnek, tudom, hogy milyen súlyos, nehéz feladatot teljesítenek, tudom, hogy miket vár tőlük a nagyközönség és az állam. Súlyos kötelességet ró rájuk a birói hiva­tás, a birói hatalom gyakorlása. Igazságosan, lelkiismeretesen, pártatlanul ítélkezni nagy, nehéz feladat. Ha helyt ad felperes keresetének, az alperes és ennek gárdája haraggal telik el iránta; ha viszont az alperest utasítja el, ez nem nézi jó szemmel. De sokkal nehezebb a birák helyzete a büntető ügyekben. Ha a biró elitéli a vád­lottat, ugy ez és sok esetben ennek egész csa­ládja, családtagjai boszut forralnak a biró ellen; ha pedig felmenti, akkor viszont a sértett fél nézi rossz szemmel, és haraggal szivében távozik a tárgyaló teremből. Szóval a birák és ügyészek hivatásuk teljesítésében sok kellemetlenségnek vannak kitéve. És e mellett tisztán fizetésükre vannak utalva, magánvagyonuk nincs, de ha van is, annak jövedelmét elköltik, de sok esetben magánvagyonuk állagához is kénytelenek nyúlni, hogy családfői kötelességüknek megfelelhessenek, gyermekeiket állásuknak megfelelőleg nevelhes­sék, azokból jó hazafiakat neveljenek. Azt mondám, a biró és ügyész sok kelle­metlenségnek van kitéve, sok ellenséget szerez magának, tehát igenis méltányos és igazságos azon kérelme, hogy anyagi helyzetükön javít­sunk, a mennyire csak lehet, e tekintetben az államháztartást igénybe vegyük, mert hiszen az e czimen viselendő költségek . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Pescha Miklós : . . . megtérülnek, ha egyéb­ként nem, az okmánybélyegek árából. Továbbá az állam érdeke is érintetik ezáltal, mert az állam érdeke azt követeli meg, hogy minden fiatal ember, ha bizonyos kort elér, családot alapítson, hogy az állam lakossága szaporodjék és a népesség száma emelkedjék. Hány esetben nem mer azonban egy albiró vagy jegyző csa­ládalapításra gondolni, mert aggályai vannak, hogy családját nem volna képes eltartani ? A kik embertársaik élete, vagyona, becsülete felett ítélkeznek, állam- és nemzetellenes cse­lekmények felett büntető bíráskodást gyakorol­nak, az alkotmányt védik, megérdemlik, hogy ugy anyagilag, mint erkölcsileg teljesen függet­lenek legyenek! (Ugy van! Ugy van!) Az anyagi helyzet javítását czélozzák első-, másod- és harmadsorban előterjesztett kívánal­maim, az erkölcsi függetlenséget pedig biztosí­taná a szolgálati pragmatika és különösen a titkos minősítési rendszer eltörlése. Ne legyünk szűkkeblüek, t. képviselőház, a birák, az ügyé­szek és jegyzőkkel szemben, hozzuk meg azt az áldozatot, hisz ez megtermi a maga jó gyümöl­csét. Ezek vannak hivatva a társadalom irányí­tására, és méltán megérdemlik sorsuk javítását. Itt appellálok a miniszterelnök, mint pénzügy­miniszter ur nagylelkűségére .... (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pescha Miklós: és igazságszeretetére. Ezer és ezer család áldaná a kormányt ezen nemes, humanitárius tettéért. Intézem pedig a kérésemet nemcsak az ügyészek, birák és jegy­zők érdekében, az igazság és méltányosság szent nevében, hanem teszem ezt főképen az állam érdekében, mert a kívánságok teljesítésével függet­len magyar bíróságot teremtünk, már pedig a bíróság függetlenségét az állam érdeke kívánja, a független bíróság erős alkotmány-biztosítékot képez. A nemzeti ellenállás idejében a magyar független bíróságok fényes tanújelét adták annak, hogy tudják és akarják megvédelmezni a magyar alkotmányt. Gróf Andrássy Gyula igen t. bel­ügyminiszter ur nagy dicsőségére, a magyar haza nagy örömére és megnyugtatására a ki­vívott alkotmánybiztositékok egygyel szaporod­nak, ha ennél a törvényalkotásnál helyesen járunk el. A titkos minősítési rendszer, a mint már a múlt évi költségvetési vita alkalmával hang-

Next

/
Oldalképek
Tartalom