Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-268

268. országos ülés 1908 február 1-én, szombaton. 345 Tény és nyilvánvaló dolog az, hogy ma már a birói pálya kenyérkereseti pálya és ma azok a szülők," a kik azt akarják, hogy gyermekeik minél hamarább kenyérkereseti állásba jussanak, a birói pályát is alkalmasnak tartják arra, hogy ott fiaik minél hamarább megkereshessék a maguk kenyerét. Ha már most azt látjuk, hogy a joggyakornokok törzsfizetése 1000 korona és ebből az öszszegből meg kell élni fiatal embereknek, a kik talán már közel állanak a 30. évhez, akkor mindenesetre el kell ismerni azt, hogy ők nem részesülnek olyan dotáczióban, a mely még csak vegetáló életre is elegendő lenne. Akkor, a mikor látom azt, hogy pl. Budapesten 121 joggyakornok van, a kik közül számosan már évekkel ezelőtt megszerezték a legmagasabb kvalifikáoziót, a birói vagy ügyvédi vizsgát letették, hogy a kezeim közt levő kimutatás szerint vannak joggyakornokok, a kik már hat év előtt letették a birói vagy ügyvédi vizsgát, tehát 28—30 éves fiatal emberek, a kiknek mai törzsfizetésük 1000 korona, ha látom azt, hogy nős emberek vannak közöttük, a kik ilyen módon igazán nem képesek családjuk fentartásáról gondoskodni és még ha hozzáveszem is, hogy van fizetési pótlékuk négy vagy hatszáz korona, a mely azonban csak a birói vizsgával bírókat illeti, hogy tehát vannak olyanok, a kik pusztán az ezer koronára vannak utalva és ezek között családos emberek : akkor fel kell hívnom a t. kéjrviselőház és a t. igazságügyminiszter ur figyelmét ezen legelhagyatottabb osztályára a birói segédszemélyzetnek, a kikből ilyen módon valóságos proletariátust nevelünk. T. képviselőház ! Ezekben kívántam előadni azokat az óhajokat, azokat a sérelmeket és panaszokat, a melyeket az érdekelt testületek ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmából előhoztak és kifejeztek. A magam részéről látom, hogy az igen t. igazságügyminiszter ur komolyan törődik a birói testülettel, komolyan foglalkozik az ő fizetésrendezésüknek kérdésével. Es épen azért, mert felteszem és mert tudom ezt az igazságügyminiszter úrról, még csak egy kérdést szabadjon hozzá intéznem, a melyre nézve kérném az ő megnyugtató válaszát. Látjuk, magának ennek javaslatnak tárgyalása is bizonyítja azt, hogy az igazságügyminiszter ur akaratán kívül is ezen javaslatok tárgyalása milyen sokáig húzódott. Már most az egész birói testület és az ügyészi testület, szóval mindazok, a kiket ez a javaslat érdekel, el voltak készülve arra, hogy őket ez a fizetésrendezés 1908 január 1-től kezdve éri. Nem tudom, hogy mi lesz e javaslat további sorsa. Nem kételkedhetem abban, hogy e javaslat itt simán megy keresztül, mert felteszem a képviselőház minden egyes tagjáról, hogy a birói testületnek igaz barátja, de nem tudom, hogy a ház mikorra tűzi ki e javaslat harmadszori olvasását és nem tudom, hogy azután a miniszter ur mikor jön abba az általa vaíószinűleg igen óhajtott "helyzetbe, hogy e törvényjavaslat alapján a meg- I KÉPVH. NAPLÓ, 1906 1911. XV. KÖTET. felelő intézkedéseket megtegye, a kinevezéseket és előléptetéseket foganatosítsa, miután ezen időpont meghatározása az ő hatalmán kivül áll és az eseményeknek, a politika változatainak van kitéve. Miután azonban a birói személyzet 1908 január 1-től kezdve várja e fizetésrendezést és miután az arra való fedezet már az 1908. évi költségvetésben be is van állítva, én kérném az igen t. miniszter ur megnyugtató nyilatkozatát, hogyha nincsen mód arra, hogy ez a dolog gyorsan keresztül menjen, — mert ha gyorsan keresztül mehetne — akkor legfeljebb csak egy-két hó különbség lenne január elsejétől — akkor is ezen fizetésrendezés visszamenőleg 1908 január 1-től számittassék. Még egyszer hangsúlyozom azt, t. képviselőház, hogy a birói és ügyészi pálya ma már nem az, a mi volt a táblabírói világ idején : nobile offieium, hanem kenyérkereseti hivatás. Azt szeretném, hogy maradjon meg nobile officiumnak is, de adjuk meg akkor hozzá a szükséges kenyeret. A javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Hencz Károly jegyző: Pescha Miklós. Pescha Miklós: T. ház ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot, miután ez csak ideiglenes intézkedést tartalmaz, örömmel üdvözlöm és hálás köszönettel tartozom az igazságügyminiszter urnak, hogy ezen nagy haladást jelentő törvényjavaslatot beterjesztette. Igen nagy mértékben javítja e törvényjavaslat a bírák, ügyészek és jegyzők anyagi helyzetét, azonban, miután nem elégíti ki teljesen az érdekeltek kívánságát, mégis elégedetlenséget szült az érdekeltek körében. Egy emlékiratban tárták fel kívánalmaikat, sérelmeiket. Bár az igazságügyminiszter ur e javaslat igazságügyi bizottsági tárgyalásakor az ott elhangzott felszólalásokra reflektálva, kijelentette, hogy a törvényjavaslaton lényeges változtatást nem végezhet, mert az államháztartást nem akarja nagyobb mértékben igénybe venni, mégis erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy azon tiszteletteljes kérelemmel járuljak a miniszter ur elé, hogy tegye megfontolás tárgyává ezen kívánalmaimat, melyekhez t. képviselőtársaim közül is sokan hozzájárultak, s a melyek az illetékes körök kívánalmainak egy részét fedezik. T. ház ! Minthogy a javaslat a várható jövedelememelkedést igen csekély mértékben segíti elő, kérném az igazságügyminiszter urat, méltóztassék az 1. §. azon intézkedését, mely szerint a VI. fizetési osztály létszámát 150-ben állapítja meg, oda módosítani, hogy ezen létszám 300-ra emeltessék fel, vagyis, hogy a VII. fizetési osztályból ne csak 150, hanem 300-an juthassanak a VI. fizetési osztályba azon a czimen, hogy királyi itélőtáblabirói czimmel és jelleggel, illetőleg főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel ruháztatnak fel, tehát hogy a VII. fizetési osztályba tartozóknak legalább i/

s-a jusson ä VI. fizetési osztályba. Továbbá kérem, méltóztassék a jegyzőknek évi 400 korona képesítési pótlékáról szóló intéz44