Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-268

344 268. országos ülés 1908 február 1-én, szombaton. állásra való kijelölés kérdésében nem kellene a kormány befolyásától függnie, hanem a birói testületek, azok a testületek, a melyek az ő képzettségét, hiányait legjobban ismerik, a melyek legjobban tudják mérlegelni, hogy előléptetésre való-e vagy nem, ezek a testületek kell, hogy gyakorolják ezt a jogot. Ez elsősorban vonatkozik a kijelölésre és előléptetésre. Es ami a birák felfogása szerint legnagyobb sérelmüket képezi, a mi az ő előléptetési viszonyaik körül legjobban érinti őket, az az úgynevezett titkos minősítés. A birákat az ő hivatali felébbvalóik titkos módon minősitik ugy, hogy nekik erről tudomásuk nincsen, oly módon, hogy a mint a birák emlékirata előadja, a bíráknak valósággal strébereskedniök kell, valósággal hajszolniuk kell a felsőbbség, a hivatali főnök kegyét, az udvariasság és jó modor előnyeit kell kihasználniuk, szóval: nem a birói működésre szorosan tartozó szakképzettségét, de inkább a társadalmi állásából folyólag a társadalmi előnyeit kell a bírónak mindenkép kimutatnia és ezeket az előnyöket kell érvényesítenie és esetleg önmagának, önérzetének lesüllyesztésével kell ezt tennie, akkor, a mikor e titkos minősítéssel ki van szolgáltatva a hivatali felebbvalónak. (Igaz ! ügy van !) A bíráknak erre vonatkozó kérése az, hogy a titkos minősítés szüntettessék meg, (Helyeslés.) és az első alkalommal történő minősítés minden alkalommal közöltessék az illető bíróval, a későbbi minősítés pedig közöltessék akkor, a mikor az az előbbivel szemben megváltozott, a mely esetben mindig tudomására jut annak, hogy a felsőbbség — nem a szó szoros értelmében, hanem technikai szempontból, mert hiszen a bíró független, nincs alárendelve senkinek, — az ő felebbvalója, a törvényszéki, táblai vagy curiai elnök milyen minősítést ad neki. Ha neki megadatik még a jogorvoslat is egyfokulag, mint ez a birák emlékiratában foglaltatik, akkor módja lesz nem a birói működéséből, hanem társadalmi magaviseletéből kifolyó hibáit orvosolni, és azon kívánalmaknak, melyek az ilyen titkos minősítésből kitűnnek, eleget tenni azért, hogy azután hivatali felebbvalójának minden tévedését és félreértését eloszlassa. En tehát a második szempontot, a mely az erkölcsi függetlenségnek egyik legnagyobb garancziája, ezen titkos minősítés eltörlésében és a kérdés olyan rendezésében látom, mint azt a birói kongresszus és ennek emlékirata feltárták. (Helyeslés.) Ezután legyen szabad áttérnem magának a javaslatnak és az egész kérdésnek anyagi vonatkozásaira. Az igen t. előadó ur is kiemelte már, hogy az öregebb birák ezen javaslat folytán előléptetésben, anyagi előnyben nem részesülnek. Ez befejezett tény, a melylyel számolni kell. Mégis fel kell hívnom az igen t. igazságügyminiszter ur figyelmét azokra az esetleg előforduló aránytalanságokra, a melyek ezen törvényjavaslatból kifolyólag az érdekelt bírákra nézve előállnak. Nevezetesen itt számszerűleg ki van mutatva, hogy az egyes fizetési osztályokból a következő fizetési osztályokba hányan mennek át. Ámbár a a fizetési osztályon belül a fizetési fokozat tulaj donkép már el van törölve, mert csak egy személyi és működési pótlék van megadva, mégis a dolog könnyebb megértése szempontjából én arra az álláspontra helyezkedem, hogy az egyes fizetési osztályokon belül még mindig fizetési fokozatok vannak, tehát a VII., VIII., és IX. fizetési osztályban első, második és harmadik fizetési fokozat tényleg létezik, habár nem is ez a nomenklatúrája. Már most ezen javaslat rendelkezései folytán megtörténik, hogy azok a VIII. osztályú bírák, kik talán 3 évet töltöttek el ezen osztályban, ha a VII. osztályba belejutnak, ugyanolyan előnyben részesülnek, mint azok a birák, a kik talán már 10 év óta szolgálnak. Mert ha a VIII. fizetési osztály első fokozatából a VII. fizetési osztály 3. fokozatába jut be valaki, akkor csak 200 frt a különbözet, ha a VIII. osztály második fokozatából megy a VII. osztályba, akkor a különbözet 400 frt, mig ha a VIII. fizetési osztály harmadik fokozatából megy a VH-be, a különbség már 600 frt. Megtörténhet tehát, hogy 600 frt fizetésemelést élvez egy három éves biró, mig a ki talán 9—10 év óta biró, csak 200 frt fizetésemelésben részesül. Ez konkrété megállapítható tény. En tehát a törvényjavaslat adminisztratív végrehajtása alkalmából csak arra hivom fel az igen t. igazságügyminiszter ur figyelmét, hogy a törvényjavaslat rendelkezéseiből folyó ezen esetleges aránytalanságokat és egyenlőtlenségeket a maga hatáskörében lehetőleg megjavítani igyekezzék. A mi ezek után a további kérdéseket illeti, a jegyzőkre vonatkozólag szóvá kell tennem azt, hogy ők sérelmesnek tartják magukra nézve a javaslatnak azt az intézkedését, a mely szerint ez a fizetési pótlék, a mely azoknak jár, a kiket 1907 deczember 31. előtt neveztek ki jegyzőkké, a nyugdíjba nem számíttatik be. Nekik az lenne az óhajtásuk, hogy a nyugdíjba is beszámíttassák ez a fizetési pótlék, a mely, azt hiszem, anyagilag sem jár olyan nagy megterheltetéssel. A mi azután további szempontból a jegyzőket illeti, a jegyzők közül azok, a kiket 1907 deczember 31. után neveztek ki, a javaslat szerint nem mindnyájan jutnak abba a helyzetbe, hogy a 400 koronás pótlékot megkapják. Már pedig ezeknek a jegyzőknek érdeke az volna, hogy közülök mindenki, a ki a megfelelő képesítéssel rendelkezik, a ki a birói vagy az ügyvédi vizsgát letette, ennek a 400 koronának élvezetébe belejusson. Azt hiszem, ez olyan méltányos és igazságos kívánság, a mely elől kitérni tulajdonkép nem lehet. De ha ezekben előhoztam azokat a sérelmeket, panaszokat és megjegyzéseket, a melyek a birák és a jegyzők dotálására vonatkoznak, szabadjon még megemlékeznem ennek a törvényjavaslatnak legmostohább gyermekeiről, azokról, a kikről a javaslat meg sem emlékezik:•• a joggyakornokokról.