Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-268
268. országos ülés 1908 február í-én. szombaton. 341 a jelenlegi törvényes állapot, ez a törvényjavaslat nagyon természetesen ragaszkodik ebhez, épen azért ezen a bajon segíteni ezúttal nem lebet. De különben is ez csak most átmenetileg okoz bizonyos nehézséget, a melyen az igazságügyminiszter ur, a mint már mondtam az imént, személyi pótlékok engedélyezésével segit. A jövőre ez az anomália elő nem fog fordulni, a mennyiben csakis fiatal alügyészek lesznek, mert most is már csak azok maradtak alügyészek, a kik három és félévnél többet nem töltöttek le az alügyészi állásban. T. képviselőház! Meg vagyok győződve, hogy a t. képviselőház annyira át van hatva a birói és ügyészi függetlenség biztosításától, annyira tudja azt, hogy ez nemcsak az illetőknek személyi ügye, hanem valóságos állami érdeket képez, hogy ezt a fizetésemelést bővebben indokolni teljesen felesleges. Épen azért, befejezve beszédemet, azt a kérelmet terjesztem a t. ház elé, hogy ezen törvényjavaslatot ugy általánosságban^ mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés.) Elnök: Ki következik? Zlinszky István jegyző: Szász József! Szász József: T. képviselőház! A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslatot az előadó ur imént előadott nyomós argumentumai alapján elfogadom, mert meg vagyok győződve magam is, hogy a birói és ügyészi kar régi kívánalmainak nagy része ebben a törvényjavaslatban az állam anyagi erejéhez kéj>est teljesíttetik. Hogy mégis felszólalok, annak oka az, hogy a törvényjavaslatban foglalt némely méltánytalanságra és igazságtalanságra kívánom felhívni a t. képviselőház és a t. igazságügyminiszter ur figyelmét, hogy ezek a méltánytalanságok még most, a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése előtt orvosoltassanak. A birói karra vonatkozó intézkedésben a magam részéről az előadó ur által előterjesztett indokok alapján megnyugszom, ezeket nem kifogásolom, mert bizom az igazságügyminiszter ur azon ígéretében, hogy ezeket a sérelmeket az 1909. évi költségvetésben el fogja oszlatni és bizom abban az ígéretben, hogy a polgári perrendtartás életbeléptetése után elkészíti és a képviselőház elé terjeszti idevonatkozó végleges javaslatát. Sajnos, nem vagyok ebben a helyzetben a javaslatnak a királyi ügyészségeket illető intézkedései tekintetében. Nem vagyok azért, mert ezekre vonatkozólag oly méltánytalanságok és igazságtalanságok foglaltatnak a javaslatban, hogy reméljük, hogy az igazságügyminiszter ur, a kinek nemes gondolkodását, érző szivét ismerjük, akkor, a mikor be fogom bizonyítani, hogy ezeknek a sérelmeknek az orvoslása semmiféle költségtöbbletbe nem kerül, nem fog elzárkózhatni ezen sérelmek orvoslásának módja elől. (Halljuk! Sálijuk!) Az ügyészeknek járó tiszti pótlékot megállapítja tudvalevőleg az 1871: XXXII. t.-cz. 8. §-a, a mely a budapesti ügyészeknek 1000 korona, a vidéki ügyészeknek pedig 600 korona tiszti pótlékot biztosit. Amikor 1891-ben a budapesti kir. ügyészség élére főügyészhelyettest állítottak, akkor a budapesti kir. ügyészt is meghagyták, de ennek a kir. ügyésznek ezt a tiszti pótlékát elvonták. Az idők folyamán, 1891-től fogva a mai napig, 14 kir. ügyészi állást rendszeresítettek a budapesti kir. ügyészségen. Rendszeresítették azért, mert ezekre az állásokra ugy a hivatal érdekében, mint állami és jogi szempontokból szükség volt. Ez a 14 ügyész ezektől a tiszti pótlékoktól mind elesett. Hogy pedig ehhez joguk volt, bizonyítja épen az idézett törvény, másrészt bizonyítja az, hogy 1903-ban az igazságügyi kormány, a mikor a bizottságban a fizetésrendezést tárgyalták, a budapesti kir. ügyészeknek ezt az elvett pótlékot megadta. Sajnos, ebből törvény nem lett, és az 1904-ben alkotott törvény alapján kiadott rendelet ezen jogaikat már el nem ismeri és a pótlékot részükre meg nem adja. Eddig csak szűkebb körre szorítkozott ez a sérelem, de most e törvényjavaslat folytán ez a sérelem kiterjed az ország ügyészi karának nagy részére, mert ezentúl csak a vezető ügyészek és a csekély számú alügyészek fognak pótlékban részesülni. A VII. és VIII. osztályba sorozott kir. ügyészek ettől elüttetnek, a IX. osztály 3-ik fokozatába sorozott ügyészek pedig nemcsak hogy előnyben nem részesülnek, hanem a javaslatra határozottan ráfizetnek. Leszek bátor ezt bebizonyítani. T. képviselőház! Ez nagy igazságtalanságezekkel az emberekkel szemben. A jelenlegi állapot micsoda ? Egy kir. alügyész, a ki nyolcz esztendőt töltött ezen állásában, kap — a mint az igazságügyi bizottság előadója is említette — pótlékkal együtt 3800 korona fizetést. Már most, ha ez az alügyész előlép és lesz belőle e javaslat szerint ügyész, akkor a fizetése összesen ki fog tenni 3600 koronát, vagyis a fizetésemelést czólzó törvényjavaslat következtében 200 koronával kevesebb fizetést fog kapni, mint kapott eddig. Ez igazán lehetetlen állapot, lehetetlen intézkedés. (Günther Antal igazságiigyminiszter közbeszól.) Kérem, majd rátérek arra is. Hát a kir. ügyészség tagjai évek hosszú során keresztül azért dolgoznak önzetlenül, azért várnak annyi ideig, azért igyekeznek elfogulatlan intézői lenni az állam és a jogkereső közönség ügyeinek, hogy a mikor a kormány egy fizetésrendezést czélzó javaslatot terjeszt a képviselőház elé, akkor ez a testület nemhogy fizetési előnyben részesülne, hanem még határozottan anyagi helyzetének rosszabbodását várhatja ettől a javaslattól?
