Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-266
266. országos ülés 1908 j visszaélés ebben a tekintetben se fordulhasson elő. Azonban a törvényjavaslat nemcsak hogy nem nehezíti a tagosítás megengedhetését, hanem bizonyos tekintetben még ujabb könnyítéseket ad. Azt mindenki elismeri, hogy ez a negyedérdekeltség, a melynek joga van a tagosítást kérni és a melynek hozzájárulásával a tagosítás elrendeltetik, tulajdonkép csak fiktív, mert ha eszébe jut egy, akár a községen kivül lakó birtokosnak, hogy a tagosítást kérje, a legtöbb községben az a helyzet, hogy a tagosítás előfeltételei megvannak. A tárgyaláson meg nem jelenő birtokos birtoka hozzászámittatik a tagosítást kérőéhez. Ezenkívül hozzászámittatik az árvák, a gyámoltak és a jogi személyek birtoka is. Már pedig tudjuk, hogy a községi és egyházi birtokok milyen nagy kvantumot képviselnek, ugy hogy a legtöbb esetben kijön a negyedrész. A törvényjavaslat azonban még az eddigi törvényen is túltesz és a tagosítást kérőéhez rendeli számítani a rendezés befejeztével közösben maradt területeket, tehát könnyíti a tagosítás megengedhetőségét. Ezt semmi esetre el nem fogadhatom és azért a részleteknél ugy ennek a rendelkezésnek kihagyását, mint azt fogom indítványozni, hogy a tárgyaláson meg nem jelenők birtokmennyisége ne számíttassák hozzá a tagosítást kérőnek birtokmennyiségéhez, hogy a tagosítás megengedhetőségét legalább némileg nehezebbé tegyük. Ez bizonyos törvényes alappal is bir, mert más vidékeken, pl. jász és kun kerületekben az 1840: XXX. t.-cz. szerint a tagositott határ felemennyiségét bármely csekély mennyiséggel haladja is meg a tagosítást kérő birtoka, a tagosítás elrendelendő. Tehát a jász-kunoknál a fele mennyiség szükséges. 1832: XII. t.-cz a hajdúkerületekre nézve is ezen feltételeket állítja fel. Én tehát a magam részéről a mellett volnék, hogy bizonyos tekintetben a tagosítás megengedhetőségét megnehezítsük, és e tekintetben nem megyek messzire a javaslat szempontjából, mert bizonyos garancziákat a végrehajtási rendelettől is várok. Azt a két módosítást azonban, a melyet előterjeszteni bátor vagyok, a minimumnak tekintem, a melynek elfogadását kérem. Annál is inkább kérhetem ezt, t. ház, mert minden felszólaló ugy itt a házban, mint különösen az 1906. évben tartott értekezleten elismerte, hogy a tagosítás keresztülvitelénél igen sok visszaélés történt, és hogy az érdekeltek igen sok sérelmet szenvedtek. Azt kérdem tehát, hogy a törvényhozásnak, mint ilyennek, megvan-e az erkölcsi jogosultsága arra, hogy valamely intézkedés foganatosítását kényszereszközökkel hajtsa keresztül akkor, hogyha a törvényhozás egyúttal nem gondoskodik mindazokról a biztosítékokról, a inuár 30-án, csütörtökön. 295 melyek szükségesek ahhoz, hogy ezen kényszereszközökkel keresztülvitt tagosítás csakugyan a közérdek javára szolgáljon, és ha a törvényhozás ki nem zárt minden visszaélést magának a kényszerrel foganatosítandó tagosításnak a keresztülvitelénél. A míg nem gondoskodunk arról, hogy minden visszaélés a tagosításnál ki legyen zárva — a mennyire emberileg lehetséges gondoskodni — addig nincs meg az erkölcsi jogosultsága a törvényhozásnak arra, hogy kényszereszközökkel vigye keresztül ezt a tagosítást. A felhozott panaszok sorában igen nagy részt foglalnak el az osztályozás és becslés miatti panaszok. Méltóztassék figyelemmel lenni arra, hogy ezek a becslő és osztályozó urak a község határát rendesen 10—12 —13 — 14 becsosztályra osztják. Becshold alatt azt a területet értjük, a melyet egy holdnak megfelelő terület után kap a birtokos az illető becsosztályban. Ezeknek földje több osztályra van becsülve, és ha első osztályúnak van becsülve, akkor az annak megfelelő osztályba jut. Méltóztassék már most egy kis figyelemmel meghallgatni, hogy milyen óriási aránytalanságok vannak a becsosztályok között ? Előttem van egy községnek becsosztályzata és becslése. Itt van elsőosztályu birtok 1000 négyszögöl. Ez a rendes, ez az alap; másodosztályú már 1100, harmadosztályú 1200, negyedosztályú 1400, ötödosztályu 1600, ez a közép; hatodosztályu 2000, hetedosztályu 2500, nyolezadosztályu 3200, kilenczedik osztályú 4000, tizedik osztályú 5000, tizenegyedik osztályú 7000, tizenkettedik osztályú 10.000, tizenharmadik osztályú 15.000 és végül tizennegyedik osztályú 25.000. Mi az eredmény? Ha valakinek, mondjuk egy középbirtokosnak, van 10 hold földje és azt elsőosztályunak becsülték, a 10 hold föld, a mely képvisel 16.000 négyszögölet, első osztályra lévén becsülve, kitesz 16 becsholdat. Már most, ha ez a birtok elhelyezkedik, mondjuk olyan területen, a mely 12-ed osztályura van becsülve, akkor az illető 16 becsholdjáért 160 becsholdat kap, a mennyiben 10.000-nek felel meg. Tehát egy birtokos, a kinek 10 holdja van, kap 100 holdat és igy tovább. Nyilvánvaló, t. ház, hogy a helytelen becsléssel és szabályozással ki lehet forgatni a kisbirtokost egész vagyonából. Es ha teljesitik a kisbirtokosoknak azt az óhajtását, hogy birtokaikat lehetőleg a falu közelében kapják, akkor az a helyzet áll elő, hogy mivel a falu közelében lévő birtokok rendesen jobb becsosztályba tartoznak, a kisbirtokosok a falu közelében kapnak ugyan birtokot, de igen sokszor eddigi birtokuknak csak a felét. Itt tehát t. ház, minden eszközzel azon kell lenni, hogy a becslés tekintetében eddig fenforgó visszaélések kizárassanak. Foglalkoznom kell még a mérnökök visszaéléseivel is. Tény, hogy a mérnökök különösen
