Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-266

256 266. országos ütés 1908 januái 30-án, csütörtökön. a legkisebb birtokosokkal szemben igen sok visszaélést követnek el. Hogy magát a munkálatot megkapják, lehetőleg olcsó és olyan ajánlatot tesznek, a mely sokszor nem is fedezi az ő saját költségeiket. Teszik ezt abban a hitben és reményben, hogy ha egyszer már megkapták a munkát, módjuk lesz visszaszerezni a réven azt, a mit elvesztettek a vámon. Az ilyen tagositó mérnökök a hozzájuk forduló feleknek felvilágosítást sem adnak, hacsak az illetők meg nem fizetik munkájukat. Minden egyes kérdezősködő féltől elveszik a maguk négy koronás szalláriumát. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Zakariás János: Nem is foglalkozom tovább ezzel a kérdéssel és általában mindazzal, a mit még elmondani akartam, mert a részletes tárgyalás során, ugy hiszem, lesz alkalmam megtenni észrevételeimet és akkor benyújtandó javaslataim kapcsán elmondhatom majd ezeket a megjegyzéseket. Most csupán az arányosítás kérdésére térek még ki. T. ház! Tény az, hogy az arányjogok vásárlása körül visszaélések vannak. Egyesek üzérkedve, rosszhiszeműen járnak el, mások jóhiszemüleg játszanak közre a visszaélés előidézésében. Különösen az ujabb időben, hogy ugy fellendült az arányosítás. Tény azonban az is, hogy közérdekből meg kell tenni mindazt, a mit a javaslat tenni szándékozik, mert csak közérdek lehet az, hogy a székely erdők megtartassanak, gondos kezelésben részesüljenek, hogy igy azoknak a jövő nemzedékek is hasznát láthassák. Kétségtelen dolog, hogy itt igen sok nehézséggel fog találkozni a keresztülvitel és nagy mértékben szükségesnek fog bizonyulni, hogy a földmivelésügyi minisztérium teljes jóakarattal avatkozzék be ezekbe a dolgokba, olykor még áldozatok hozásától sem riadva vissza, T. ház! A székely kisbirtokosok eladták erdőarány - jogaikat. Különböző formulákban. Van olyan formula, a mely minden hozzáadás nélkül arról szól, hogy az arányjog eladatott, és van olyan, a mely azt mondja, hogy eladom arányjogomat, azonban a vevő csak akkor fizet, a szerződés csak akkor lesz teljes joghatályu, ha az arányjog csoportosittatik és a 100 holdas igények kiszakittatnak. Az ujabb időben kötött szerződések legtöbbje ilyen. Ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, akkor az a helyzet áll elő, hogy igen sok kisbirtokos, a ki a maga arányjogát azzal a feltétellel adta el, hogy a szerződés csak akkor lesz érvényes, hogyha az a mennyiség külön kiszakíttatik, erre a szerződésre, habár az még nem teljes hatályú, igen nagyösszegü előlegeket is vett fel, sőt igen sok esetben az egész vételárat is elköltötte és igen sok ilyen kisbirtokos azon helyzetbe jutott, hogy a vásárlók részéről be fog per éltetni. Százakra fog menni az ilyen perek száma és nem lehetetlen, hogy egyes vidékek népe ez által igen nagy kárt fog szenvedni. Itt a t. földmivelésügyi miniszter úron áh a bajon segíteni, részben rendkívüli kihasználati jog engedélyezésével, részben, végső esetben, igen sok helyen magának az erdőnek a földmivelésügyi kincstár részére való megvásárlásával. Amúgy is benne van a földmivelésügyi kormány pTogrammjában az, hogy ilyen czélokra erdőbirtokokat fog vásárolni. A közérdek szempontjából igen sok esetben közbe kell lépni és áldozatoktól sem szabad visszariadni. Ugy a tagosításnál mint az arányosításnál gondoskodni kell továbbá arról, hogy ezek a törvényes rendelkezések és a kibocsátandó utasításban foglalt rendelkezések szigorúan végre is hajtassanak és hogy azok az arányositási és tagositási ügyekben figyelembe is vétessenek. Én tisztelem az eddigi gyakorlatot és nagy elismeréssel vagyok különösen a tagosításnál eljárt birák működése iránt, de tévedhet az első bíróság és tévedhet s befolyásolható esetleg az a vármegyei ügyész is, a kinek ez a javaslat fellebbezési jogot ad. Méltóztattak a sajtóban olvasni, de talán itt a házban is hallani azt, hogy milyen visszaéléseket követtek el különösen abban az iránydaan, hogy az első birói — az egyes feleknek kedvező — Ítélet jogerőre emelkedését mily mesterséges eszközökkel, pénzáldozatokkal is elősegítették. A felebbezni akaró félt sok esetben igen nagy áldozat árán vették arra rá, hogy felebbezését visszavonja. Itt a ház asztalán is feküdt egy kérvény, a melyben egy csikvármegyei nagy erdővásárló egész szemérmetlenül és nyíltan beszélte el, hogy 30—40 ezer koronát adott X. Y. urnak azért, hogy felebbezését visszavonja, ö ezzel a kereskedői szempontból quasi indokolt eljárásával nem mondom ugyan, hogy kérkedett, de szemmelláthatólag nem érezte annak bűnös voltát, nekünk azonban minden törvényes és intézményes garancziát fel kell állítanunk, hogy ilyen visszaélések a jövőben elő ne fordulhassanak. Én a vármegyei ügyésznek szóló kézbesítést, a vármegyei ügyész felebbezési jogát nem tartom e tekintetben elegendőnek, hanem szükségesnek tartanám, hogy az üyen érdemleges Ítéletek hivatalból terjesztessenek fel a kir. Ítélőtáblához és a mennyiben annak Ítélete megváltoztatná az elsőfokú biróság Ítéletét, az hivatalból terjesztessék fel a kir. Curiához. A legfelsőbb bíróságok ellenőrzése alá óhajtom tehát helyezni ezeket az Ítéleteket. Ezeknek elmondásával, azt hiszem, igyekeztem röviden és tárgyilagosan megalapozni azokat a módosításokat, melyeket a részletes tárgyalás során előterjeszteni kívánok. És lelkiismeretes kötelességemet teljesítve kijelentem, hogy a javaslatot elfogadom. Elnök: Következik? Hencz Károly jegyző: Mezőssy Béla! Mezőssy Béla: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a törvényjavaslattal szemben az általános vita során az egyes képviselő urak