Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-266

266. országos ülés 1908 január 30-án, csütörtökön. 281 nek 26 községe 617 aláírással és Udvarhely vármegyének 29 községe 1648 aláírással, összesen tékát 115 székely község 12.776 aláírással kívánta az arányositási és tagositási eljárás lefolytatását, [Helyeslés.) sőt mi több : Csik vármegye törvényhatósága 1901. július 21-én tartott közgyűléséből a birtokrendezési ügyek gyorsabb lebonyolítása érdekében felirt a kéjnviselőházhoz és ezen kérvényen és a székely kérvényeken kívül az erdélyi részek számos községéből érkeztek hasonló kérvények. Nem jogosult tehát az a szemrehányás, hogy ezt a törvényt pártérdekek vagy népgyűlések idézték elő. (Ugy van ! haljelöl.) A régi liberális rendszer uralma alatt 40 esztendőn keresztül elhanyagolták az erdélyi részeket (Ugy van ! balfelől.) és különösen a Székelyföldet és a székely népet. (Ugy van! balfelől.) Nagy György:. Mostohán bántak velük! Sümegi Vilmos; Magyarország e részének elhanyagoltságát kiválóképen jellemzi a telekkönyvek állása. (Ugy van ! balfelől.) Sehol ebben az országban a telekkönyvek körül oly rendezetlenség nem található, mint az erdélyi részekben és ebből következik, hogy az erdélyi részekben a perek összességének 20%-át a birtokperek képezik. (Ugy van! balfelől.) A telekkönyvek rendezetlensége folytán származott legtöbb per pedig nagyon sok család pusztulását idézte elő. (Ugy van ! balfelől.) Nagy György: Osztrák telekkönyvi rendtartás ! Sümegi Vilmos : Közvetlenül szerzett tapasztalataim alapján nagyon sokat beszélhetnék ezen dolgokról. Hogy egy példát említsek fel, a kerületemben lévő Ditró községben végrehajtották a tagosítást és — hivatkozhatom a tagositó mérnök úrra, Kelemen Ádám marosvásárhelyi mérnökre — 5000 parczella közül 4500 nem volt az igazi tulajdonos nevén és a rajzok sem feleltek meg a tényleges állapotnak. Elképzelhető, hogy az ilyen rendezetlen állapot mennyi csapást mér azokra a szegény birtokosokra. De nemcsak a Székelyföldön és az én választókerületemben, hanem az összes erdélyi részekben hasonló állapot uralkodik. Véleményem szerint tehát sürgősen szükséges az, hogy a telekkönyveket általánosan rendezzük. (Helyeslés a baloldalon.) Remélem is, hogy a nemzeti kormány e kérdés elől kitérni nem fog és ezt legsürgősebben megoldandó feladatai közé fogja sorozni. (Helyeslés a baloldalon.) Kívánatos lett volna, hogy az ezen hiányokat pótló törvényt már 15 esztendővel ezelőtt adták volna a törvényhozás elé, mert hogyha már előbb törvénynyé vált volna, sok kis székely gazda exisztencziáját menthették meg volna az elpusztulástól. (Helyeslés balfelől.) De jobb most is, mintha sohse terjesztették volna elő. Jelen voltam 1906 április havában Kézdivásárhelyen, a mikor Polónyi Géza akkori igazságügyminiszter Ígéretet tett a sok derék székely polgárok ezrei előtt, hogy a székely érdekeket istápolni fogja és hogy az igazságügyminiszteriumban e czélból külön osztályt fog feíállitani és már akkor megKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XV. KÖTET. nevezte Sebess Dénes volt képviselőtársunkat, (Elénk éljenzés a baloldalon.) a ki ez osztály élére fog állani. Sebess Dénes nagy áldozatok árán fogadta el ezen megbízást, (Ugy van! balfelöl.) és mondhatom, hogy alig van férfiú ebben az országban, a ki nemcsak nagy tapasztalásai, de kiváló szakképzettsége folytán is oly kitűnő szolgálatokat tudna tenni a Székelyföldnek és az erdélyi részeknek mint Sebess Dénes. (Éljenzés balfelől.) Ö ismeri a Székelyföld specziális bajait és ha állását megtartja, bizonyos vagyok benne, hogy nagyon sok üdvös dolgot fog teremteni. (Helyeslés a baloldalon.) Az a szaktanácskozmány, a melyet e javaslat érdekében tartottunk, sokaknak alkalmat adott arra, hogy tudásukat és tapasztalataikat a köz javára értékesítsék. Magam is végtelenül sajnálom, hogy azon ankéten a kisgazdák képviselve nem voltak. Kívánatos lett volna, hogy ott, a hol az őket legközelebbről érdeklő ügyek tárgyaltainak, ők is megjelenhessenek és elmondhassák bajaikat. Bár elfogadom azt, hogy az üyen szaktanácskozás leginkább bizalmas jellegű, tehát nem kell, hogy a nagyközönség részére megnyittassék, de mindamellett ... Nagy György: A ki igazat mond, nem fél a nyüvánosságtól! Sümegi Vilmos : . . . különösen sajnálatosnak tartom a köz érdekében, hogy az ott elhangzott beszédeket közre nem adták. Különösen két beszéd fogta meg mindnyájunknak elméjét és szivét. Az egyik Avedik Simon kúriai biróé volt, a ki kiváló szaktudással, igaz magyaros érzéssel és a székelység iránti magyaros felfogással bonczolta a kérdést, a másik pedig gr. Betűien István képviselőtársunk beszéde volt. És mondhatom, egymagában az a körülmény, hogy ebben a kérdésben szaktanácskozmány volt, hogy a visszaéléseket pertraktálták, már ez maga egy ilyen czélzatu törvény előkészítésének híre igen jó és hasznos kihatású volt a Székelyföld gazdasági viszonyaira. Mondhatom, hogy azóta a nagy visszaélések, az arányvásárlási üzérkedések szinte megszűntek. A javaslatnak a tagosításra vonatkozó részei több helyes ujitást tartalmaznak ugyan, de minden részükben nem kielégítők. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) A költségeket illetőleg feltétlenül méltányos volna, hogy felét a kincstár viselné, a költségek másik felét pedig a birtokosok birtoknagyságuk arányában progTessziv módon fizetnék, a legkisebb exisztencziákat pedig feltétlenül mentesiteni kellene. Nagy György : Ugy van ! Tiz holdon alól. Sümegi Vilmos : Szívesen hozzájárulok, hogy tiz holdon alul; de a hogy a törvényjavaslat kontemplálja, hogy egy holdon alul, ez nagyon szegényes. Nagy György: Ez kell és nem a katonatiszti fizetések emelése. Sümegi Vilmos: Ismerem azon okokat, melyek e téren akadályul szolgálnak, hogy különbséget 36