Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-265

266 265. országos ülés 1908 tős érdeke van: az egyik a tagosítás, általános érdek, a másik, azu. n, arányosítás, székely érdek. Én a magam részéről nem szeretem, nem is keresem, és így nem is helyezkedem arra az álláspontra, a mire a t. képviselőtársam, hogy ebben az országban fajszerinti érdekeket különböztessünk meg és nem szeretem azt az álláspontot, hogy bizonyos, a közérdekkel, a nemzeti érdekkel teljesen összeforrott faji érdekekben külön törekvéseket, külön érdekeket lássunk. Vlád Aurél t. képviselő ur azt mondja, hogy a legtöbb esetben az arányosítások, a tagosítások azért nem vezettek eredményre, mert a bíróságok helytelenül tévesen jártak el. Hát éjjen a t. képviselő ur, a ki ugy látszik, tagositási és arányositási és általában birtokrendezési ügyekkel szeret foglalkozni, mert még olyan kérdést is említett, a mely tulajdonképen az arányosítás keretébe nem tartozik, tudhatná azt, ha a magyar igazságszolgáltatás menetét a legutóbbi években figyelemmel kisérte, hogy az igazságügyi kormányzatnak és a felügyeleti hatóságoknak minden törekvése épen az volt, hogy a tagositási és arányositási ügyeket a legavatottabb bírói kezekre, mindig a leggyakoroltabb, legtanultabb, az ilyen ügyekben legjártasabb bírákra bizza. Ilyen körülmények között azután a magyar birói karnak épen ezt az eminenter kiváló anyagát a képviselőházban egyszerűen egy általános és indokolatlan kritika alá vonni: azt hiszem, hogy a képviselői állásnak nemcsak jogaival, de köteleségeivel sem fér össze. (Helyeslés jobbfelöl,) Még kevésbbé tartom helyesnek, hogy a t, képviselő ur a tisztán és kizárólag tagosításokra és arányosításokra vonatkozó jelen javaslat tárgyalásánál egy hirtelen fordulattal a zsellérek ügyének kérdésére átment, talán csak azért, hogy ott rámutasson olyan állítólagos anomáliára, a mely állítólagos anomália csak akkor anomália, ha a zsellértelkek jogi természetével nem a maga törvényes, a maga helyes értelmében foglalkozik. A zsellértelkek kérdésénél is a 48 előtti és a 48 utáni állapotok különbőztetendőb meg. 48 előtti időben zselléreknél keletkezett állítólagos zsellértelkeket emiitett t. képviselőtársam fel, — remélem nem azért csupán, hogy az erdélyi részekben köztiszteletben álló családnak a nevét ugy tüntesse fel, mint a ki esetleg saját tekintélyének felhasználásával akart jogosulatlan haszonhoz jutni. — Felémiitett esetet, hogy a birtokos-öt évről öt évre a bérösszegeket emelte. Engedelmet kérek, t. képviselőtársam, de ha mérlegelte volna azon levelet, a melynek alapján ilyen esettel foglalkozott, vagy ha a levélből nem- nyerhetett alapos tájékozást, akkor utána járt volna, hogy az általa felhozott eseteknek lényegét megismerje: akkor reá jött volna, hogy ott olyan zsellérekről lehet szó, a melyek tulajdonképén 48 után, inint haszonbérletek keletkeztek. január 25-én, szombaton. Hiszen az 1848 előtt keletkezett zsellértelkeknek megváltására vonatkozólag törvény van, annak a törvénynek értelmében a megváltás keresztülvitelét ugy a földbirtokos, mint maga a zsellér jogosult követelni. Védi azon törvény a zsellér jogait teljes mértékben és egyúttal lehetővé teszi az állami megváltást. Összegezve a mondottakat, kijelentem, hogy a javaslatot elfogadom, elfogadom daczára annak, hogy mint jogász a törvényjavaslatban találok kifogásolni valót; elfogadom azért, mert a legfőbb érdek mindig a közérdek, a nemzeti érdek és itt nagy nemzeti érdekekről van szó. (Élénk helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra? Szent-Királyi Zoiián jegyző: Nagy György! Nagy György: T. tép viselőház! Lázas betegen is eljöttem, t. képviselőház, hogy a mikor a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot tárgyalja a képviselőház, azt a javaslatot, a mely az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közéj)-Szolnok, Zaránd megyék ós a volt Kővár vidék területén a birtokrendeíésről, arányosításról ós tagosításról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről intézkedik, ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásában részt vegyek. Részt vegyek székely véreim jogos érdekeinek kivívásáért. Megvallom, t. képviselőház, hogy ez a javaslat a hozzáfűzött nagy várakozásomat és nagy reményeimet nem valósította meg és nem elégítette ki. (Zaj. Elnök csenget.) Az gondoltam és azt képzeltem volt, t. képviselőház, hogy a törvényhozás egy nagy, hatalmas és mindent átfogó szerves törvényjavaslattal fog előállani, a mely alapját fogja képezhetni Erdély gazdasági jövőjének és gazdasági felvirágoztatásának. Ugy kéjizeltem, t. ház, hogy az a törvényjavaslat, a melyet a birtokrendezés kérdésében tárgyalni fog ez a parlament, hatalmas • híd lesz, a melyen Erdély egy szebb gazdasági jövőbe mehet át. E helyett pedig e törvényjavaslattal csak egy mődositvány, a szerves egészet fel nem ölelő, hanem tisztán apró részekre szaggatott kísérletezés terjesztetett elő, mely olyan, — hogy továbbfüzzem a hasonlatot — mint egy kétes értékű padló, a melynek épén annyi a veszedelme, mint a mennyi az áldása. Azért tartanám szükségesnek, t. ház, egy szerves, nagyszabású törvény meghozatalát, mert fülembe csendülnek még gróf Bethlen István t. képviselőtársam és t. barátom szavai, a Szamosújváron tartott Székely Társaság ülésén elmondott beszédének azon intő szavai, hogy vigyáznunk kell, mert mi vagyunk az utolsó generáczíó, a kik még megmenthetjük Erdélyt a magyarság számára, és ha mi tétlenül leszünk, és mi sem • teljesítjük kötelességünket, akkor Erdély örökre elveszett. (Helyeslések a szélsöbaloldalon.J.