Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-265

265. országos ülés 1908 január 25-én, szombaton. 265 bíróságot is a vita keretébe bevonni helyesnek tartotta, kényszerit arra, hogy felszólaljak. Ha már felszólaltam, kötelességem rámutatni, hogy igazuk -van azoknak, a kik a javaslatot jogászi szempontból támadják; sok oly intézkedés foglaltatik ebben a törvényjavaslatban, sok oly intézkedése van ennek a törvényjavaslatnak, melynek egy tisztán jogi törvény alkotásánál helye nem volna. De a kik jogi törvényt vélnek birálni, megfeledkeznek arról, hogy a birtokrendezési ügyeknek a helyes utón való elintézése nem annyira jogi, mint nagy közgazdasági érdekeket szolgál. Igaz, ha a jogi törvényből, sőt magának a birói szervezetnek a lényegéből, a birói hatáskör alá tartozó ügyek elintézésének módjából vonunk le konzekvencziát, el kell ismernünk, hogy egy oly intézkedés, a mely szerint egy bíróság Ítélkezésének feltétele más, ha a politikai hatalmat kezelő miniszter véleménye egy vagy más irányban nyilatkozik meg, — mint pl. a 6. czikkben egy negyedrész szavazat elegendő a tagosítás megengedéséhez, ha a földmivelésügyi miniszter helyesnek tartja a tagosítás keresztülvitelét, ellenben felerésze a szavazatoknak kell akkor, ha ellenzi a tagosítást — látszólag nagy antitezist is tartalmaz, és a dolog objektív megítélése feltételének szempontjából helytelen állás- és kiindulási pont is ezen intézkedés. Mert ha a tagositás megengedésének a feltétele az, hogy megelőzőleg közigazgatási utón állapittassék meg, vájjon a tagositás üdvös-e valamely községre vagy nem, akkor ebből helyes konzekvencziát csak ugy lehet levonnunk, hogy a mennyiben a földmivelésügyi kormány vagy azon hatóság véleménye szerint, melynek szakvéleményét a birói ítéletnél mértékadónak kívánja tekinteni a törvényjavaslat, valamely községben az általános vagy részletes tagositás káros, akkor ott egyáltalán ne engedtessék meg a tagositás keresztülvitele. És mégis, ha ezen elv lenne keresztülvive szigorúan a jelen javaslatban, akkor viszont az egyes községben levő birtokosság tiszta és kizárólag a földmivelésügyi kormány gyámkodása alá lenne helyezve. Megczáfolhatatlanul áll, hogy birói ítélkezések alá tartozó ügyek elintézésénél a szépséghibánál is több, hogy a tagositási és részben az arányositási ügyek elintézésénél a politikai hatóságnak — a belügyi kormánytól kezdve a földmivelésügyi és pénzügyminisztereknek is — lépten-nyomon befolyás engedtetik. Egy jogi törvényben sérelmesnek feltűnő ezen intézkedéseket azonban teljesen meg lehet indokolni, ha ezen törvényjavaslat közgazdasági természetét vesszük figyelembe. A jelen törvényjavaslatnak az általános birtokrendezési törvény módosítására vonatkozó intézkedéseit is nagyrészben hiányosaknak találom. Ha mégis elfogadom ezt a törvényjavaslatot, teszem ezt azért, mert a XVII. czikkben KÉPVH, NAPLÓ 1906 1911. XV. KÖTET. találok garancziát. Ezen czikk az igazságügyminiszternek a belügyi, pénzügyi és földmivelésügyi miniszterekkel együttesen megadja a jogot, hogy az életbeléptetést rendeleti utón eszközölje, és hogy a fennálló rendeletek hatályon kívül helyezésével az egész birtokrendezési eljárásra vonatkozó uj rendeleteket bocsáthasson ki. Az uj rendeletek kibocsátásával azok a hiányok, melyek ezen törvényjavaslatban fenforognak, azt hiszem szanálva lesznek. A részletekre kitérni nem kívánok és csupán egy kérdést vagyok bátor a t- igazságügyminiszter úrhoz intézni. (Halljuk.) Magánjogi érdekek megvédése végett, mert hiszen itt magánjogi érdekek forognak fenn. A törvény X. czikke olykép intézkedik, hogy »az 1880. évi szeptember 10-ik napja után élők közötti jogügylettel szerzett ingatlanok vagy az ingatlanok nélkül szerzett arányrészek után egyéni illetményeknek természetben való elkülönítése csak abban az esetben rendelhető el, ha azok után, illetményeik elkülönítését a volt tulajdonosok egyénenként is igényelhették volna«. A XI. czikk így intézkedik: »az I. és X. czikkelyek szabályait kell alkalmazni az ennek a törvénynek hatályba léptekor folyamatban levő arányositási és arányosítással kapcsolatos tagositási ügyekben is«. Ezen rendelkezések szerint megtörténik az, hogy egészen a Guriáig felment ügyben, hol még a Guria ítéletet nem hozott, tehát jogerős ítélet nincs, a költségeknek egy egész komplexuma merült már fel, akár az aránvositásnál, akár a tagosításnál. Különösen az arányositási perekben nagyon döntő szerepet játszanak ezek a költségek. Kérdem azt, hogy kik fogják viselni azokat a költségeket, ha a jelen törvény életbelépte előtt még jogerőre nem emelkedett ítélettel, tehát a törvény szerint be nem fejezett, de azért már minden költséggel összekötött pereket kell, hogy megszüntessenek. Azok-e, a kik kérték az arányosítást, azok-e, a kiknek érdekében megszüntetik az arányosítást, vagy pedig, a mint én ezt a leghelyesebbnek tartanám, hogy, miután ez a törvényjavaslat közérdeket képvisel, ezen törvényjavaslat közérdekből lett benyújtva és a pereket közérdekből rendeli megszüntetni, ennélfogva közérdekből az állampénztárból fedeztessenek ezek a költségek. A X. czikknek az úgynevezett illetmények kiszámítására vonatkozó intézkedései meg lettek támadva egyes szónokok által. Előttem mint jogász előtt a kérdés tisztán áll. Ezen törvényjavaslatnak ez az intézkedése helyes. Ez az intézkedés felel meg az 1848 előtti törvényes felfogásnak, az 1848 előtti jogállapotnak. Helyes, mert a birtok jogi természetének megállapítását a jogi állapothoz, nem pedig egy törvény ellenére kifejlődött gyakorlathoz fűzi. Vlád Aurél képviselőtársam azon osztályozást teszi, hogy ennek a törvényjavaslatnak ket34