Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-265
265. országos ülés 1908 január 25-én, szombaton. 251 szerződés színleges volt, ez esetben az ily utón külön kiszakított terület a birtokközösségben maradtak jutalékához csatoltassék.« Ha most, t. káz, a kongresszus által kifejezésre jutatott kívánalmakat a törvényjavaslatba lefektetett elvekkel és intézkedésekkel összehasonlítjuk, ezeknek majdnem, hajszálnyi azonosságát állapithatjuk meg. És itt fel kell említenem, a félreértések és netáni félremagyarázások elkerülése czéljából, hogy ezek a kívánalmak és sérelmek nem specziális székely kívánságok és sérelmek voltak. Az azonos éghajlati, az azonos természeti viszonyok és életmódok alapján közösek voltak ezek a törvény hatálya alá tartozó terület öszszes lakóival faji és nemzetiségi különbség nélkül, sőt közöseknek tekinthetők hazánk öszszes hegyvidékének lakóiéval is. Ezt igazolja az, hogy ugyanezen sérelmeket hangoztattuk valamennyien, ugyanezen orvoslásokat sürgettük és sürgették valamennyien, sőt ennek a törvényjavaslatnak első nyilvánosságra jutása alkalmával, az első ankéten faj- és nemzetiségi különbség nélkül egyforma örömmel üdvözöltük ennek intézkedéseit. Ha ilyen közszükségletet elégit ki a törvényjavaslat, akkor nem lehet annak czélját bizonyos üzleti tőkék ellen irányítottnak minősíteni és ennyire leszállítani. Ezeknek a miniszteri javaslatban kifejezett visszaélései lehetnek a szorgalmazásra indító okok, a javaslatban lefektetett elvek megvalósítása czéljából, de nem képezhetnek törvényalkotási czélzatot. Ép ugy nem lehet ezen törvényalkotás czélja a föltétlenül jóhiszemű és már végrehajtott tények hatálytalanítása sem. (Helyeslés a baloldalon.) A jogbiztonságba helyezett bizalom megingatása törvényalkotás czélját szintén nem képezheti. A törvény jelentősége kettős : nemzetgazdasági és nemzetpolitikai. E kettős jelentőségének megfelelően czélja a már életbeléptetett törvények elmagyarázott értelmének szabatositása, helyreállítása; az 1871 :LV., az 1880 : XLV. és az 1892 ; XXIV. t.-czikkek némely szakaszainak a tapasztalatok alapján való módosítása és igy a tagositási és aranyositásí törvények olyan módosítása, a melynek alapján a törvény hatálya alá tartozó lakók továbbra is képesekké tétessenek arra, hogy a történelmi multjoknak megfelelő nemzeti feladatokat továbbra is teljesíthessék. (Helyeslés balfelŐl) A tagosításra vonatkozólag a javaslat is alapelvül fogadja, hogy minden földterület lehető kihasználása nemzetgazdasági követelmény, (Helyeslés a baloldalon.) és mint e czólt előmozdító eszközt a tagosítás jelentőségét méltányolja is. (Helyeslés balfelöl) Ámde megállapítani kívánja azt is, hogy nem minden tagosítás, hanem, csupán csak az a tagosítás szükséges, a mely a birtoktulajdonosok feltótlen előnyét vonja maga után. (Élénk helyeslés a baloldalon.) E szerint tehát az eddig kizárólag jogi szempontból kezelt tagositási eljárás keretébe belevonja és érvényesülni engedi a közgazdasági szempontot is és magának a jogilag elbírálandó megengedhc tőség kérdésének előfeltételeként állítja fel annak szakértők általi megállapítását, hogy vájjon az adott esetben a földterület egészben vagy részben — tekintettel a mellékkörülményekre és az éghajlati viszonyokra is — közgazdaságilag előnyösen tagositható-e vagy sem. (Helyeslés a baloldalon.) És minthogy a közgazdasági érdekek legfőbb képviselője a földmivelésügyi miniszter, ennek érdekkörébe tartozik első sorban a közgazdasági jelentőség mérlegelése is. Miért is a közgazdasági jelentőség megállapítását, ellenőrzését és a végső döntést átengedi a földmivelésügyi miniszter részére. A földmivelésügyi miniszter döntése egy szakbizottság szakvéleményén alapul, a mely szakbizottság magán a helyszínén szerzett tapasztalatok alajjján gyűlésben dönt a czélszerüség kérdése felett és ugy ezen gyűlés, mint a szakbizottság teljes eljárása mindenesetre olyképen szerveződik, hogy maguknak az érdekelteknek önrendelkezési joga is a lehetőségig megóvást találjon. Mivel pedig a tagosítás nemcsak jogi, hanem gazdasági eredményeket is von maga után, az eljárásban mindkét szempont érvényesül is. és miután ezeknek nem szembeállítása, hanem a kettőnek egy magasabb harmóniába olvadása lehet csak üdvös következményű, ebből a szempontból is a jelen javaslatot, mint a kettőt a legteljesebb harmóniában összekapcsolót csakis szerencsésnek nevezhetjük. (Igaz! Ugy van!) Természetesen a javaslat a szakvéleményhez képest engedélyez általános és részleges tagosítást, és míg a már közgazdaságilag előnyösnek minősítettet előmozdítani törekszik a statuszkvó fen tartásával, addig a közgazdaságilag hátrányos jelentőségűt megnehezíti a birtokviszonyok különböző számítása utján. Igen fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy a tagositandó területből közlegelő kiszakitását kötelezőleg elrendeli. (Felkiáltások: Nagyon helyes!) A közlegelőnek a törvény hatálya alá tartozó területeken szükségességét az igazságügyi bizottság jelentése kidomborítja. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó területek természetbeli fekvése, éghajlati viszonyai és népének megélhetési körülményei, valamint történelmi múltja, s a ráváró feladatok ezt egyenesen követelik is. A soványföld, a mely általános típusa ezeknek, a meredek domboldal és a szélsőségekben mozgó éghajlati viszonyok a kultúrnövények csak bizonyos ellenálló nemeinek termelését engedik meg. A kétszeres, sőt háromszoros termelő munkaerő nem nyer ellenértéket a meglehetős gyenge terméssel. Ezen vidékeknek az értékesithetési központoktól való távolsága, valamint a szálli32*
