Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-265
250 265. országos ülés Í9Ö8 a házszabályok 78. §-a értelmében a végleg igazolt képviselők jegyzékébe beiktatni. Elnök: A biráló-bizottság jelentése tudomásul szolgál és Désy Zoltán képviselő nr a végleg igazolt képviselők névsorába iktattatik. Minthogy pedig a most igazolt képviselő ur megválasztása után bejelentette, hogy összeférhetlenségi helyzetben van : az 1901 :XXXV. t.-cz. 21. §-a értelmében köteles a végleges igazolástól számított 30 nap alatt az összeférhetlenségi helyzetet megszüntetni és a ház elnökét erről értesíteni. (Helyeslés.) Napirend szerint következik a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség ujonczlétszámának az 1908. évre való megállapításáról (írom. 688, 709) szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Van észrevétel a most harmadszor felolvasott törvényjavaslat ellen ? (Felkiáltások : Nincs!) Ha nincs, akkor azt harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki és kimondom, hogy a törvényjavaslat tárgyalás és szíves hozzájárulás czéljából a méltóságos főrendekkel közöltetni fog. Következik napirend szerint az 1908. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem Vertán Endre jegyző urat, méltóztassék a törvényjavaslatot felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: van-e észrevétel a most felolvasott törvényjavaslat ellen ? (Felkiáltások: Nincs I) Ha nincs, akkor a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki, és kimondom, hogy a törvényjavaslat tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából a méltóságos főrendekkel közöltetni fog. Következik napirend szerint az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányosításról és tagosításáról szóló 187-1. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről az igazságügyminiszter törvényjavaslatának tárgyalása. Elsősorban az előadó urat illeti a szó. Ferenczy Géza előadó: T. képviselőház! A miniszteri javaslat részletes indokolásában és az igazságügyi bizottság tömör jelentésében kimerítően elő vannak adva mindazon okok, a melyek a jelen törvényjavaslat keletkezését, annak főbb irányelveit és részleteit indokolják s a melyek ennek minél előbb törvényerőre való emelését kívánatosnak teszik. Eelmentettnek érezhetném tehát magamat attól, hogy e tekintetben a netáni hiányokat szóbeli előterjesztésjanuár 25-én, szombaton. sel pótoljam. Ha mégis a t. ház figyelmét igénybe veszem, teszem ezt főleg azért, hogy a javaslat igazi indokait és némely sajátosságait megvilágosítsam. (Halljuk! Halljuk!) Vannak hangok, a melyek a javaslat keletkezését a székely népgyűlések kívánalmaiban keresik és czólját bizonyos faj vagy bizonyos üzleti tőke ellen irányítottnak vélik. Mind a kettő téves- De még ha ezek elseje állana is, akkor is, t. ház, ez csupán azt bizonyítaná, hogy a javaslatban lefektetett elvek és a nép kívánalma közt a legteljesebb összhang van; mivel pedig törvényeket és főleg közgazdasági törvényeket elsősorban a népért és a népnek hozunk, (Ugy van!) ezen javaslat a maga egészében a legszerencsésebbnek volna minősíthető. (Ugy van!) Hangsúlyoznom kell, t. ház, hogy a kiindulási pont a Tusnádi Székelykongresszusnak 1902. augusztus 27-től 30-ig tartott közgyűlési határozataiban lelhető fel. Nevezett helyen és időpontban ugyanis az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, tehát az egész nagy Magyarszág gazdasági érdekeinek a képviselete és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület — tehát Erdély gazdaközönsége képviselete — hathatós kezdeményezésével és támogatásával a székely vármegyék, testületek és egyesek összegyűltek s beható tanácskozás után a birtokrendszerre, vagyis a tagosításra és arányosításra vonatkozó kívánalmaikat a következőkben szövegezték: (Halljuk! Halljuk!) »1. Az 1880 : XLV. törvényczikk 2. §-a akképen módosíttassák, hogy a külön kihasitás csupán az arányosítás megkezdése idején és eredeti jogon bírt illetményekre engedélyezhető (Helyeslés.) és csak az érdemleges tárgyalás befejeztéig kérhető. 2. Az 1871: LV. törvényczikk 3. és 4. §-ai novelláris utón akként módosíttassanak, hogy azokat a birtokosokat, a kik a közösen és osztatlanul hasznait fekvőségek hasznaiból nem részesedtek, ezen arányosítandó területből rész ne illesse. (Htlyeslés.) 3. Az arányosítandó terület megosztásánál az aránykulcsot az egyesek által tulajdonul birt birtok képezi, azonban a birtok mennyiségébe az egyesek által birt erdőségek és legelők, valamint terméketlen helyek be ne számíttassanak. (Helyeslés.) 4. Az erdőjutalékok megvásárlása az ürü* nyositás folyamata alatt érvénytelen legyen és az így megvásárolt jutalék a vásárlónak ki nem adható, hanem az eredeti jogosultnak visszaadandó legyen. Az arányosítás folyama alatt vásárolt birf okok utáni erdőállomány csak az esetben essék a vásárlónak, ha a birtokkulcs megállapítása előtt már félévvel nevére telekkönyvileg be is volt kebelezve és tényleges birtokába is vétetett. Ha azonban az arányosítás befejezte után még öt év alatt kitűnik, hogy a
