Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-230
90 230. országos ülés 1907 november 29-én, pénteken. ilyen formában törvényjavaslatok terjesztessenek elő. Ez az egyszakaszos törvényjavaslat annyira gyenge és annyira ellenkezik a parlamentarizmus egész alapelvével, hogy mentségéül a múltból preczedenseket igyekeznek előhozni ós különösen hivatkoznak arra, hogy az 1906. évi III. t.-czikk feltűnően hasonlít ehhez, hogy abban is nemzetközi szerződéseket léptettek életbe egyszakaszos felhatalmazással. Bocsánatot kérek, az 1906: III- t.-czikk és a jelen törvényjavaslat között három jelentékeny különbség van. (Halljuk!) Az első különbség az, hogy az egy törvénytelen, általunk elátkozott állapotnak a gyors és sürgős reparálására vonatkozott. Ilyen törvénytelen állapot ma azon tárgyakra vonatkozólag, a melyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak, nincsen. A második különbség, hogy az 1906. évi III. t.-czikket ideiglenes jellegűnek és természetűnek tüntették fel, addig lévén az érvényben, a mig a törvényhozásnak alkalma lesz azon törvénynek tartalmát tárgyalni és jogérvónyesen a maga megfelelő formájában érvényre emelni. Ez a törvényjavaslat ellenben tiz esztendőre ad felhatalmazást oly rendelkezések életbeléptetésére, a melyek, mint a hogy lesz szerencsém kimutatni felszólalásom során, végzetesek lesznek Magyarországnak ugy mostani gazdasági állapotára, mint jövő gazdasági fejlődésére. Az 1906 : III. t.-czikket a kormány olyan szándékkal hozta, hogy régi bűnöket reparáljon, ezt a törvényjavaslatot pedig azért hozzák ide, hogy preczedenseket teremtsen a jövőre nézve olyan intézkedések számára, a melyeket az a többség, a mely azt támogatja, még valaha szívesen meg nem történtté tenne. Nekem, t. ház, ezen egyszakaszos forma iránt legalább is olyan őszinte aggodalmam van, mint a milyen a néppártban megnyilatkozott. (Zaj.) Legalább is olyan őszinte aggodalmam van, mint a függetlenségi párt azon jelentékeny és befolyásos tagjainak, a kik valóságos elkeseredéssel és elkedvetlenedéssel távol tartják magukat a parlamenti élettől azóta, a mióta a kormány jónak látta ilyen javaslattal idejönni és ezeknek elfogadását itt kierőszakolni, keresztülhajszolni. Az egyszakaszos törvényjavaslatban oly komplexuma foglaltatik a törvényeknek és törvényes rendelkezéseknek, hogy kétségtelen dolog, mikép ezeket egyszerre, egy beszédben, egy felszólalásban alaposan megbírálni, minden részletében megvilágítani, az azokra vonatkozó nézeteket kifejteni még az olyan, a szokással ellenkező intézkedések fenn nem forgása esetén is, mint a milyen ma történt itt ebben a házban velem szemben : teljes lehetetlenség. (Igaz! Vay van! Mozgás és zaj balfelöl.) Molnár Jenő : Azt mondják, hogy ne obstruáljnnk és belekényszerítenek bennünket! (Zaj.) Endrey Gyula : Könnyű Katót tánczba vinni! Nagy György: Soha még magyar képviselőnek azt a kérését a ház meg nem tagadta, (Zaj.) hogy másnap beszélhessen, mikor . . . Elnök: Kérem Farkastázy képviselő urat, tessék folytatni a beszédét, mert különben elvonom a szót! Nagy György: Csak folytatása lesz az előbbinek ! Tessék elvonni! (Zaj.) Elnök (csenget) : Nagy György képviselő urat rendreutasítom, és indítványozni fogom, hogy a mentelmi bizottsághoz utasittassék ! Molnár Jenő: Ha ugyan lesz, a ki megszavazza ! Ha határozatképes lesz a ház. (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Farkasházy Zsigmond: T. ház! Egészen kétségtelen dolog, hogy a kormány ezt az egyszakaszos javaslatot azért hozta ide, hogy azzal korlátozza a hozzászólás módját. Egy hang (a baloldalon): Ez bizonyos ! Farkasházy Zsigmond: Más czélja ezzel a javaslattal nem lehetett, mert ha ez a czélja nem volna, akkor érthetetlen: miért nem hagyta, hogy a többi javaslatok rendesen letárgyaltassanak? Szentiványi Árpád : Azért beszél, hogy a horvát obstrukcziót támogassa! (Zaj baljelöl.) -"<j Farkasházy Zsigmond: Ez valótlan! Szentiványi Árpád : Az is az, a mit mond ! Mezőfi Vilmos: Mindenki meggyőződésből beszél! Farkasházy Zsigmond: T. ház! Ha pedig ezzel a czéllal hozta ide ezt a javaslatot a kormány, akkor kétségtelen dolog, hogy a parlamentarizmus elveibe ütköző cselekedetet vitt véghez. (Mozgás.) Azt mondják, uraim, hogy hiszen ez a javaslat minden formának megfelel és hogy a forma tekintetében abszolúte semmi aggodalom a javaslat iránt nem lehet. De uraim, önök elfelejtik azt, hogy még igen röviddel ezelőtt láttunk egy formát, a mely kifogástalan volt és azért mégis az egész ország és a mai egész többség és a t. kormánynak majdnem minden tagja felzúdult ellene, hogy egy ilyen, forma tekintetében kifogástalan cselekménynyel a parlamentarizmust veszélyeztetik, sőt megsemmisítik. S ez a Fejérváry-kormány kinevezése volt. A Fejérváry kormány kinevezésével szemben semmiféle formai kifogást emelni nem lehetett, csak a parlamentarizmus lényegébe ütközött az, mert a parlamentarizmus alapelve az, hogy egy többség és annak ellenfele a kisebbség véleményét, szabadon nyilváníthassa egy kormányról és annak működéséről. Természetes dolog, t. ház, hogy egy ilyen formában idejövő javaslat még ha tartalmára nézve abszolúte semmiféle kifogás alá sem esnék, akkor is azon alapelvnél fogva, hogy Magyarországnak nincs drágább kincse, mint az ő parlamentarizmusa : elutasítandó volna. .De, t. ház, nézzük ennek a törvényjavaslatnak tartalmát. (Halljuk!) Benne foglaltatik egy csomó javaslat, a melyeket együttvéve kiegyezésnek neveznek és a melyeket ma Magyarországon
