Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-230

90 230. országos ülés 1907 november 29-én, pénteken. ilyen formában törvényjavaslatok terjesztessenek elő. Ez az egyszakaszos törvényjavaslat annyira gyenge és annyira ellenkezik a parlamentariz­mus egész alapelvével, hogy mentségéül a múlt­ból preczedenseket igyekeznek előhozni ós külö­nösen hivatkoznak arra, hogy az 1906. évi III. t.-czikk feltűnően hasonlít ehhez, hogy abban is nemzetközi szerződéseket léptettek életbe egy­szakaszos felhatalmazással. Bocsánatot kérek, az 1906: III- t.-czikk és a jelen törvényjavas­lat között három jelentékeny különbség van. (Halljuk!) Az első különbség az, hogy az egy törvénytelen, általunk elátkozott állapotnak a gyors és sürgős reparálására vonatkozott. Ilyen törvénytelen állapot ma azon tárgyakra vonat­kozólag, a melyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak, nincsen. A második különbség, hogy az 1906. évi III. t.-czikket ideiglenes jel­legűnek és természetűnek tüntették fel, addig lévén az érvényben, a mig a törvényhozásnak alkalma lesz azon törvénynek tartalmát tár­gyalni és jogérvónyesen a maga megfelelő for­májában érvényre emelni. Ez a törvényjavaslat ellenben tiz esztendőre ad felhatalmazást oly rendelkezések életbelépte­tésére, a melyek, mint a hogy lesz szerencsém kimutatni felszólalásom során, végzetesek lesznek Magyarországnak ugy mostani gazdasági ál­lapotára, mint jövő gazdasági fejlődésére. Az 1906 : III. t.-czikket a kormány olyan szán­dékkal hozta, hogy régi bűnöket reparál­jon, ezt a törvényjavaslatot pedig azért hoz­zák ide, hogy preczedenseket teremtsen a jövőre nézve olyan intézkedések számára, a melyeket az a többség, a mely azt támogatja, még valaha szívesen meg nem történtté tenne. Nekem, t. ház, ezen egyszakaszos forma iránt legalább is olyan őszinte aggodalmam van, mint a milyen a néppártban megnyilatkozott. (Zaj.) Legalább is olyan őszinte aggodalmam van, mint a függetlenségi párt azon jelentékeny és befolyásos tagjainak, a kik valóságos elkese­redéssel és elkedvetlenedéssel távol tartják magukat a parlamenti élettől azóta, a mióta a kormány jónak látta ilyen javaslattal ide­jönni és ezeknek elfogadását itt kierőszakolni, keresztülhajszolni. Az egyszakaszos törvényjavaslatban oly kom­plexuma foglaltatik a törvényeknek és törvényes rendelkezéseknek, hogy kétségtelen dolog, mikép ezeket egyszerre, egy beszédben, egy felszólalás­ban alaposan megbírálni, minden részletében meg­világítani, az azokra vonatkozó nézeteket kifej­teni még az olyan, a szokással ellenkező intézke­dések fenn nem forgása esetén is, mint a milyen ma történt itt ebben a házban velem szemben : teljes lehetetlenség. (Igaz! Vay van! Mozgás és zaj balfelöl.) Molnár Jenő : Azt mondják, hogy ne obstruál­jnnk és belekényszerítenek bennünket! (Zaj.) Endrey Gyula : Könnyű Katót tánczba vinni! Nagy György: Soha még magyar képviselő­nek azt a kérését a ház meg nem tagadta, (Zaj.) hogy másnap beszélhessen, mikor . . . Elnök: Kérem Farkastázy képviselő urat, tessék folytatni a beszédét, mert különben el­vonom a szót! Nagy György: Csak folytatása lesz az előbbi­nek ! Tessék elvonni! (Zaj.) Elnök (csenget) : Nagy György képviselő urat rendreutasítom, és indítványozni fogom, hogy a mentelmi bizottsághoz utasittassék ! Molnár Jenő: Ha ugyan lesz, a ki megsza­vazza ! Ha határozatképes lesz a ház. (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Farkasházy Zsigmond: T. ház! Egészen két­ségtelen dolog, hogy a kormány ezt az egyszaka­szos javaslatot azért hozta ide, hogy azzal korlá­tozza a hozzászólás módját. Egy hang (a baloldalon): Ez bizonyos ! Farkasházy Zsigmond: Más czélja ezzel a javaslattal nem lehetett, mert ha ez a czélja nem volna, akkor érthetetlen: miért nem hagyta, hogy a többi javaslatok rendesen letárgyaltassanak? Szentiványi Árpád : Azért beszél, hogy a hor­vát obstrukcziót támogassa! (Zaj baljelöl.) -"<j Farkasházy Zsigmond: Ez valótlan! Szentiványi Árpád : Az is az, a mit mond ! Mezőfi Vilmos: Mindenki meggyőződésből beszél! Farkasházy Zsigmond: T. ház! Ha pedig ezzel a czéllal hozta ide ezt a javaslatot a kormány, akkor kétségtelen dolog, hogy a parlamentariz­mus elveibe ütköző cselekedetet vitt véghez. (Mozgás.) Azt mondják, uraim, hogy hiszen ez a javas­lat minden formának megfelel és hogy a forma tekintetében abszolúte semmi aggodalom a javas­lat iránt nem lehet. De uraim, önök elfelejtik azt, hogy még igen röviddel ezelőtt láttunk egy for­mát, a mely kifogástalan volt és azért mégis az egész ország és a mai egész többség és a t. kor­mánynak majdnem minden tagja felzúdult ellene, hogy egy ilyen, forma tekintetében kifogástalan cselekménynyel a parlamentarizmust veszélyez­tetik, sőt megsemmisítik. S ez a Fejérváry-kor­mány kinevezése volt. A Fejérváry kormány kinevezésével szem­ben semmiféle formai kifogást emelni nem lehetett, csak a parlamentarizmus lényegébe ütközött az, mert a parlamentarizmus alapelve az, hogy egy többség és annak ellenfele a kisebbség véleményét, szabadon nyilváníthassa egy kormányról és annak működéséről. Természetes dolog, t. ház, hogy egy ilyen formában idejövő javaslat még ha tartal­mára nézve abszolúte semmiféle kifogás alá sem esnék, akkor is azon alapelvnél fogva, hogy Ma­gyarországnak nincs drágább kincse, mint az ő parlamentarizmusa : elutasítandó volna. .De, t. ház, nézzük ennek a törvényjavaslat­nak tartalmát. (Halljuk!) Benne foglaltatik egy csomó javaslat, a melyeket együttvéve kiegyezés­nek neveznek és a melyeket ma Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom