Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-229

229. országos ülés 1907 november 28-án, csütörtökön. 53 déses természetükből folyólag részleteikben nem is változtathatók meg, de a végrehajtásuk és alkalmazásuk tekintetében felvilágosító és a különböző kivánalmakat kifejezésre juttató megvitatás alá vonathassanak, a beterjesztett javaslatok tárgyalása tovább folytattatnék és a javaslatok ezen után a tárgyalások után annak rendje szerint forma szerint is beczikkelyeztetnek«. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tehát látni, hogy teljesen légbőlkapott az az áliitáe, hogy a kormány el kívánna térni ama régi gyakorlattól, hogy nemzetközi szerződéseket forma szerint is beczikkelyezzen. Már most egy olyan sajnálatos tévedésre kell felhívnom a t. ház figyelmét, a mely, őszintén fájlalom, hogy itt elhangzott és pedig épen olyan kiváló jogász részéről, mint Polónyi Géza. Azt mondja a t. képviselő ur — t. i. utalással egy közbeszólásra — (olvassa) : »mert a t. képviselő ur az első sommás birósági Ítéletnél meg fog győződni, hogy ha hivatkozik a bírónál ki nem hirdetett törvényre, akkor a biró ki fogja oktatni a t. képviselő urat arról, hogy »e törvényről nekem tudomásom nincs, sőt mint esküt tett birónak nem is szabad arról tudomásomnak lennie«. Ez azt jelentené t. ház, hogy mert azok a törvényjavaslatok, mellékletek, illetve kiegészitő részt képező szerződések és egyezmények mint olyanok a Törvénytárban kihirdetve nem lesznek, a biró nem tartozik azokat respektálni. ptjJítT. ház! Egy elemi jogi tétel az, hogy a biró a törvényt, a törvényerejű rendeletet, sőt a törvény alapján alkotott szabályrendeleteket is tartozik egyaránt respektálni. (Ugy van!) Kmety Károly: Igaz! Ugy van! Szterényi József államtitkár: A biró csak azt kutathatja és köteles kutatni, vájjon törvényesen jött-e létre, vájjon a törvény követelményeinek megfelelő-e az a törvény vagy rendelet, de egyébre annak a magyar birónak nem terjedhet ki állásfoglalása, hanem köteles alkalmazni azt a törvényt, rendeletet vagy szabályrendeletet. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés.) Ha ez az egyszakaszos törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ha az a magyar törvénytárban szabályszerűen ki fog hirdettetni, akkor az ezen törvényben nyert felhatalmazással a magyar kormány azokat a szerződéseket, egyezményeket a Eendeletek Tárában természetszerűleg ki fogja hirdetni, mert hiszen a végrehajtás rendjén ki kell, hogy hirdesse — másképen azokat életbe nem léptetheti — és ennélfogva a törvény minden betűje és értelme szerint a magyar biróra egyaránt kötelező az, akár beczikkelyezés utján, akár pedig ilyen utón fog az életbe lépni. (Élénk helyeslés.) De, t. ház, hogy ismét egy idézetre térjek vissza, Polónyi Géza képviselő ur minisztersége korszakából utalok az 1906. évi III. törvényezikkre, még pedig utalok erre az érvényesség szempontjából. Ebben a törvényben még csak törvénynyel jóvá sem hagyatott az a több szerződés, a melyeket a kormány benyújtott. Ezeknél csakis felhatalmazást nyert a kormány az életbeléptetésre,- ki is hirdette azokat, mint életbelépetteket és ezek ma is érvényben vannak, sőt, ha a törvényhozás 1917 deczember 31-ig másképen nem intézkedik, érvényben lesznek egészen odáig, mert ezek a szerződések nem időre léptettettek életbe, hanem a törvényhozás további intézkedéséig. (Igaz! Ugy van !) Azt hiszem, t. ház, hogy a volt igazságügyminiszter úrral szemben is meg kell védenem a jogi álláspontot abban a tekintetben, hogy nem követelünk a magyar birótól olyan intézkedést, a mely akár a törvény szellemébe, akár annak betűjébe ütköznék. (Élénk helyeslés.) Már most azt mondja a t. képviselő ur, hogy ez a törvény — mindig a szerződéseket érti — ha be nem czikkelyeztetik és ki nem hirdettetik, Ausztriával szemben sem bir kötelező erővel. Bocsásson meg a t. ház, de hazafias érzésem egész erejével tiltakozom ezen állitás és az abban rejlő felfogás ellen, mert ez azt jelentené, hogy Ausztriának van valami beleszólása abba, hogy a magyar törvényhozás egy vele megkötött szerződésbe, a melyben az életbeléptetés formája és módja kikötve nincsen, beleszólhasson. (Igaz! Ugy van !) A magyar törvényhozás szuverenitásával ellenkezik az a felfogás (Igaz ! Ugy van !), hogy az egyik szerződő félnek, ha az általa és vele kötött szerződésben az életbeléptetés formája kikötve nincsen, beleszólása lehessen abba, hogy a magj^ar törvényhozás beczikkelyezi-e, Yagy pedig más formában lépteti-e életbe azt a szerződést. Kmety Károly: Máskor Polónyi is ezt az elvet hirdette. Olay Lajos: Kár vele annyit foglalkozni. Ki hisz neki 1 Szterényi József államtitkár: Bocsánatot kérek Olay t. képviselőtársamtól, az országnak tartoztunk azzal, hogy, ha itt az országházban téves tanok hirdettetnek és még hozzá olyan előkelő jogásztól, mint Polónyi Géza, azokra reflektáljunk és az országot felvilágosítsuk azok téves voltáról. Olay Lajos: Én meg sem hallgattam. Itt hagytam és kimentem. Szterényi József államtitkár: T. ház! Idéznem kell most Polónyi t. képviselő ur szavait, bár kissé hosszadalmasabban is, mert igen fontos kérdést vetett fel a külföldi szerződésekkel kapcsolatosan. Azt mondja a t. képviselő ur (olvassa) •' »mi fog történni ezzel a javaslattal, ha épen az 1906 : III. t.-czikket fogjuk applikálni. Ez a javaslat egy pozitív intézkedést, czélzást sem tartalmaz a német birodalommal, az Olaszországgal stb. megkötött szerződések tárgyában. Az 1906: III. t.-czikk fentartotta a későbbi beczikkelyezést. Kérdem, mi lesz azzal, ha ezt a javaslatot méltóztatnak most elfogadni? A javaslat ugyanis a német birodalommal kötött stb. szerződések tekintetében semmit sem tartalmaz, csak azt mondja, hogy a beterjesztett szerződések jóváhagyassanak és a kormány felhatalmaztassék, hogy azokat 1917-ig terjedő érvénynyel véglegesen életbeléptesse«. Majd igy folytatja (olvassa): »Ha ez a törvényjavaslat