Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-229
54 229. országos ülés 1907 november 28-án, csütörtökön.. el fog fogadtatni, akkor annak a II. czikkelynek értelmében a német birodalommal és a többi államokkal megkötött kereskedelmi szerződések ugyebár a megkötött szerződések kategóriája alá esnek ? Már most ezen javaslattal be vannak azok is czikkelyezve t. ház? Napirenden vannak ma a német birodalommal kötött stb. szerződések?* (Halljuk! Halljuk! balfelől.) »Mert, t.ház, az 1906:111. t.-czikk inperative mondja, hogy ezek a szerződések csak az országgyűlés további intézkedéséig maradnak érvényben. A levegőben maradnak tehát ezek a szerződések, vagy pedig — mély tisztelettel kérdem — napirenden vannak-e ma, igen vagy nem? Be lesznek-e ezek a II. czikk folytán czikkelyezve és el van-e intézve ezzeh az 1906. évi III. t.-czikk, igen vagy nem? Nem tudom magamat tájékozni. De ha az 1906. évi III. t.-czikk rendelkezése is ezzel konzumáltnak tekintetik, akkor napirenden van ma a német birodalommal, az Olaszországgal, Szerbiával stb. kötött szerződéseknek egész konplexusa...« stb. (Zaj. Halljuk! Halljuk! bal felöl.) A t. képviselő ur itt egy kaotikus állapotba került bele, a mely kaotikus állapotból azután beszéde egész folyamán nem tud kikerülni. Szó van ugyanis a beszédnek ezen részénél az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés II. czikkéről, a mely a már megkötött kereskedelmi szerződésekre vonatkozik és következőkép szól (olvassa): »Az idegen államokkal kötött oly szerződések, melyek a közgazdasági viszonyok szabályozását czélozzák, jelesül: kereskedelmi, vám, hajózási és konzuli szerződések a magyar szent korona országaira és a birodalmi tanácsban képviselt királyságokra és országokra nézve egyaránt kötelező erővel birnak.« Ebbe a paragrafusba akarja subsummálni Polónyi képviselő ur a most a törvényhozás előtt fekvő és beczikkelyezésre váró törvényjavaslatokat, illetőleg szerződéseket, és felveti a kérdést, hogy miképen alakul már most a helyzet, mert ő nem lát tisztán. Én végtelenül sajnálom ezt a tisztán nem látást, de oly tiszta ez a kérdés, hogy igazán csak ugy nem lehet benne tisztán látni, ha nem is akarunk. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződésnek II. czikke nem a német, nem a belga, nem az orosz vagy olasz szerződésre vonatkozik, hanem vonatkozik a kereskedelmi szerződéseknek arra a nagy komplexumára, a melyek az 1867 : XII. t.-cz. létrejötte előtt köttettek. Méltóztatnak bölcsen tudni, hogy e szerződéseknek egész sorozata — a kereskedelemügyi miniszter ur tegnapi nagy beszédében emiitett húsz határidőhöz nem kötött szerződés — áll fenn; ezeknek nagy része még 1867 előtti, sőt a legrégibb, az északamerikai, 1829-ből való; ezek a szerződések még nem is Ausztria-Magyarország és az illető államok között, hanem részben a régi osztrák császárság számára köttettek és ezeket az 1867 : XVI. t.-cz. II. czikke, a beczikkelyezett első kereskedelmi és vámszövetségnek II. czikke: törvényesnek és létezőnek ismert el. Az 1868. évi törvénynek e II. czikke sző szerint megegyezik az előbb idézett mostani II. czikkel, s azóta csak következetesen ismételtetik, a mely rendelkezés ismét räczáfol Polónyi Géza t. képviselő urnak ama téves tételére, mintha beczikkelyezés nélkül (Ugy van ! balfelöl.) a nemzetközi szerződések érvénytelenek volnának Magyarországon. Hiszen itt is egy szakaszban soroltattak fel és még csak meg sem voltak nevezve az összes addig megkötött szerződések, a melyeknek érvénye azóta, minthogy minden vámszövetségben — és az 1899 : XXX. t.-cz. alapján a viszonosság folytán — fel vannak sorolva: tényleg életben is vannak. Méltóztatik tehát látni t. ház, hogy a t. képviselő ur súlyos tévedésbe esik, a mikor e tételt felállítja, és ezt a kérdést veti fel, mintha nem volna tisztában vele, ugy hogy méltóztassék nekem elhinni, kétkedőleg azt kell magamtól kérdeznem, vájjon a t. képviselő ur tényleg oly tájékozatlan-e, a minőnek mutatkozott, (Zajos felkiáltások: Dehogy!) vagy pedig czélzattal állította fel e kérdéseket? Hódy Gyula: Hunczut propeller! Szterényi József államtitkár: De hogy a t. képviselő ur az idézéseiben is mily könnyen bánt el az ország közvéleményé el és a törvényhozással, (Halljuk! Halljuk.') arra nézve méltóztassék csak visszaemlékezni a t. képviselő ur tegnapi beszédére, amelyben azt mondja: »Hát én most szeretném megállapítani, hogy az a szerződéses tarifa, a melyet ez a javaslat tartalmaz, mert ez mellékelve van, megfelel-e, a szerződés rendelkezéseinek megfelelően, a már érvényes autonóm vámtarifának ? Akkor azt a feleletet fogom kapni, hogy ez az autonóm vámtarifa rendeleti utón életbe van léptetve.« Itt kimaradt az az állítás, a mely később végigvonul a beszédén, hogy ugyanis 1917-ig, a mit közbeszólásunkkal helyre is igazítottunk. És aztán azt mondja: »Xem folytatom ezt az érvelést, csak konstatálom, hogy előttünk feküdt és illetve fekszik ma is az autonóm tarifának beczikkelyezését tartalmazó javaslat. Ámde levették a napirendről, az tehát ma nem érvényes, az ma nincs megállapítva. Hogy fogom én most már, összehasonlítva azt a szerződéses tarifát ezzel, megállapítani, hogy megfelel-e az annak a tarifának, a mely nincs ?« (Mozgás.) És itt a t. kéj>viselő ur idézi az 1906. évi III. t.-cz. 1. §-át annak a tételnek igazolására, hogy autonóm vámtarifánk 1906., illetőleg 1907, deczember 31-éig van érvényben,