Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-246

546'. országos ülés 1907 Már most az egész megegyezésen alapuló kvótamegállapitás fundamentuma a kiküldött regnikoláris bizottságnak megegyezése, mert ellen­esetben — és ezt nagyon hangsúlyozom — ebből más, további konklúziókat akarok levonni, ha a két bizottság között megegyezés nem jön létre, akkor a 21. §. értelmében a két parlamenthez tartozik a dolog és csak az esetben, ha és a mennyi­ben a két parlament sem tudna egymással meg­egyezni, van ö felségének döntési joga. Ez a sza­kasz — a mire később rá akarok utalni — kizárja azt a lehetőséget is, a mit mint nóvumot már most konstatálnom kell, hogy ennek a kvótának most való megállapításánál találkoznunk kell egyrészt a miniszterelnök urnak a házban tett nyilatkozatában, másrészt az osztrák deputáczió . .. Farkasházy Zsigmond: Erre még nem volt példa. Polónyi Géza : . . . mmcziumában, egy furcsa nóvummal, t. i. azzal a nóvummal, hogy a mélyen t. miniszterelnök ur, mikor bejelentette a kvótára vonatkozó megállapodást, a mint ezzel teljes kongruencziában az osztrák deputáczió jelentése mondja, azt az ígéretet tette, hogy, ha pedig a két bizottság egymással a kvóta tekintetében meg­egyezésre nem jutna, ugy ő kötelezettséget vállal arra, hogy külön törvényjavaslatnak a ház elé való terjesztése utján ennek a kvótának 2%-kal való felemelését minden befolyásával biztositsa. Farkasházy Zsigmond : Teljesen törvényelle­nes ! Ezzel a 2]. §-szal ez az obligó homlokegyenest ellenkezik. Wekerie Sándor miniszterelnök: Melyik tör­vénynyel ? Kossuth Ferencz : Hol az a törvény ? Farkasházy Zsigmond : Az 1867 : XII. tör­vényczikkel ez ellenkezik ! Buzáth Ferencz: Ott vannak az előterjesz­tések ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Polónyi Géza : A kvótának megállapítására vonatkozólag a törvény világosan intézkedik. A következő stácziókat állapitja meg. Kikülde­tik egy kvótabizottság : itt két eshetőség van : vagy megegyezik ez a két bizottság, vagy meg nem egyezik. Ha megegyezik, akkor következik az a folyamat, a mely előttünk áll, hogy a kor­mány előterjeszti a bizottságnak jelentését a meg­felelő törvényjavaslat kapcsán. Ha meg nem egyezik a két bizottság, arra nézve a törvény im­perative rendeli, hogy az egymás közti tárgyalás­nak kell következnie. Farkasházy Zsigmond : Ugy van ! Ugy van ! Polónyi Géza : Es ha a két parlament az eléje terjesztett adatok alapján sem tudna megegyezni, Ö felsége a király dönt. Farkasházy Zsigmond: Ugy van ! Ugy van! Polónyi Géza: Azt a közbeeső stácziót, azt a nóvumot, hogy akkor, ha a két bizottság meg nem egyezik . . . Halász Lajos: De megegyezett, nem vagyunk ezen a stáczión, a bizottságok megegyeztek! deczember 17-én, kedden. 397 Farkasházy Zsigmond: Egy előzetes bejelen­tésről van szó, a mely törvényellenes volt! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Polónyi Géza: Arról van szó, hogy a mi­niszterelnök ur az esetre vállalt kötelezettséget, hogy a két bizottság meg nem egyezik; én ezt kifogásolom, mert az ellenkezik az általam idé­zett 21. §-szal és mint olyant csak históriai anyagként állapítom meg, mert gyakorlati jelen­tősége e pillanatban ennek a kérdésnek abszo­lúte nincsen, mivel előttünk egy javaslat fekszik, a mely megegyezésen alapszik. Csak annyit akar­tam megemlíteni, hogy ez nóvum a kvótatár­gyalásnál, mert eddig ezzel sohasem találkoz­tunk, hogy a kormány az esetre, ha a megegyezés létre nem jönne a bizottságok közt, azt az igé­retét köti le az ellenféllel szemben, hogy az esetben ő nem fog már a parlamentek elé menni és nem fogja a parlamentek egymás közt való egyezkedését megkísérlem, hanem saját felelős­ségére önálló törvényjavaslatot fog behozni és az egész megegyezést saját politikai bizalmának hatálya alá helyezi. Ezt akartam megállapitani, semmi mást. Ismételten mondom, gyakorlati jelentősége e dolognak e ji>erczben nincsen, csak akkor lett volna, ha ezen konkrét javaslattal nem találkozunk] vala. Már most a dolog lényegére tartozik annak megállapítása, hogy ennek a kiküldött kvóta­bizottságnak eljárása részben politikai szem­pontból milyen volt, másodszor, hogy házsza­bályszerűleg keletkezett-e, megfelel-e a törvé­nyeknek, igen, vagy nem ? Es én egyrészt aggodalmaimnak akarok kifejezést adni és bizo­nyos felvilágosításokat akarok kérni, másrészt tényként bátor vagyok egyetmást megállapitani. A kérdéses megegyezésre vonatkozó határozat a kvóta-bizottság jelentése szerint az 1907. november 22-én tartott ülésben keletkezett. Én azt hiszem, hogy ez a határozat, a mely az osztrák nuncziumban foglalt javaslathoz hozzá­járul, illetőleg az elnök által tett propozicziót elfogadja... Farkasházy Zsigmond: Az előadóéval szem­ben! Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, az előadó­nak nem volt propozicziója. A jelentés szerint ezen a bizottsági ülésen Széll- Kálmán ur, a bizottság elnöke tett egy javaslatot, és én nem találom az előadó ur javaslatát ebben a jelen­tésben sehol, és méltóztassék engem arról fel­világosítani, lehet, hogy én rosszul olvastam a nyomtatványokat, de én az előadónak a javas­latát ... Farkasházy Zsigmond: Én hallottam ! Polónyi Géza: . . . ebben a jegyzőkönyben nem találom sehol. Találkozunk tehát először azzal a formális helytelenséggel és imparlamen­táris dologgal, hogy nem az előadó javaslatát tárgyalja a bizottság, hanem tárgyalja az elnök javaslatát. Már most a parlamentáris fogalmak

Next

/
Oldalképek
Tartalom