Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-239

%39. országos ülés 1907 deczember 9-én, hétfőn. 295 äz előttünk fekvő törvényjavaslat is előírja, hogy Ausztriában megfelelő törvényes intézkedések tétessenek, ugy, a hogy mi jogositva vagyunk és kötelezve vagyunk rá, meg is tettük, hogy ünnepélyes óvást emeljünk az ellen, hogy nemzetközi szerződéseket a 14. §. alapján léptessenek életbe, (Mozgás.) épugy addig a mértékig, a meddig egyes szerződésre vonatkozó törvénynek keletkezési módjáról, érvényességi kellékeiről van szó, jogot kell biztosítani a másik szerződő félnek arra, hogy ellenőrizze, hogy ugy jött-e létre a törvény, hogy annak törvényre jutásához kétség nem fér. Én nem tudom, a miniszter urakat nem érdekli-e ez a tárgy; én ugy látom; pedig ugy tudom, t. elnök ur, hogy a vitatkozásoknál valamely miniszternek a szokáshoz képest a kormányt képviselnie kell. Én magam nem vagyok oly hiu, hogy ezt követeljem, csak konstatálom, hogy ezek a jjréczedensek naponként szaporodnak és a t. kormányférfiak még azt sem tartják kötelességüknek, hogy az ellenérveket meghallgassák. Mezőfi Vilmos: Be sem jönnek! Elnök: A szónok ur az elnököt aposztrofálta. Ki kell jelentenem, hogy az 1848-iki törvény értelmében a miniszterek résztvehetnek a tárgyalásban, de nem kötelesek résztvenni. Nekem továbbá, mint elnöknek erre nézve semmi hatásköröm nincs, e tekintetben én nem járhatok el és így a t. ké ja viselő urnak aposztróf álása személyemet illetőleg legalább is felesleges volt. Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, t. elnök ur, legtávolabbról sem akartam az elnök urat aposztrofálni, ez nem szokásom, jogom sincs hozzá, és bocsánatot kérnék, ha szavaim félremagyaráztattak volna. De kegyeskedjék megengedni t. elnök ur, hogy mentségemet a következőkben adjam elő, a mihez a házszabályok 255. §-a alapján jogom van. Tévedés azt hinni, hogy a minisztereknek csak joguk van itt lenni. A 48aki törvény kötelezőleg irja elő, hogy a minisztereknek felvilágosításokat kell adniok, és e czélból nekik itt kell ülniök, (Igaz! Úgy van! a középen.) ha én azt tőlük követelem. Méltóztassék emlékezni a mélyen t. elnök ur, mikor Plósz Sándor ki akart menni és nem akart a háznak felvilágosítást adni, milyen felháborodással követelte ez az országgyűlés, hogy a miniszternek kötelessége itt lenni. Én nem vindikálom ezt a jogot, nem is formálok további követelést e szempontból, csak konstatálom, hogy az alkotmány alapján állok, mikor e megjegyzést koczkáztattam és további kérelmet elő sem terjesztek, mert hiu nem vagyok arra, hogy meghallgassanak. Elnök: A képviselő - urnak nincs igaza. Abban igaza van ugyan, hogy a' miniszternek felvilágosítást kell adni a hozzá intézett kérdésekre. Ezek alatt äz interpellácziókat, a miniszterekhez intézett direkt kérdéseket kell érteni; de hogy egy beszéd folyamán, vagy a tárgyaláson kötelező legyen a miniszter ittléte, az a 48-as törvényekben nem foglaltatik. (Igaz! Ugy van! Zaj) Sándor Pál: A jövőre nézve jó jíreczedens lesz! Polónyi Géza: Én csak rá akarok mutatni arra, hogy a törvényalkotásnak az a neme, hogy be ne czikkelyezzünk javaslatokat, hogy azokat jóváhagyjuk és rendelettel publikáljuk, nemcsak közjogunkba ütközik, nemcsak ellenkezik a házszabályokkal, de, miként felolvastam, ellenkezik azzal az 1881 : LXVI. törvényczikkel is, a mely kifejezetten előírja, hogy nemzetközi szerződések szövegük szerint iktatandók törvénybe és ugy publikálandók. Csak annyit jegyzek meg. hogy ha azt az 1881 : LXYI. törvényczikket méltóztatnak megnézni, abból rájönnek, hogy nemcsak a törvény szövege publikálandó nemzetközi szerződéseknél, de még azon okiratok kelte is fontos, melyek kicseréltetnek. Én csak szives figyelmébe akarom ajánlani a t. kormánynak és a többségnek, hogy ennek a szerződésnek van egy kicserélt okirata, a melynek »Különleges határozmányok« a czime. A »Különleges határozmányokra« vonatkozó rendelkezések tartalmazzák azokat az utólag létrejött megállapodásokat, a melyek feltételei annak, hogy ez a törvény Ausztriában is elfogadtassák ós hogy az egyáltalán életbeléptethető legyen. Mit konstatálok itt, t. képviselőház ? Azt, hogy ez a különleges határozmányokat tartalmazó okirat a törvényjavaslatban, annak czimében és rendelkezéseiben még csak érintve sincs, ugy hogy ez a jóváhagyás, miután az arra nem is kéretik, a törvény szerint, ha megadatik, arra ki sem terjedhet. Ha szándékosan történt ez a dolog, gratulálok hozzá a t. kormánynak. Hogy Beck mit szól hozzá, az majd az ő dolga. De meg akartam azt állapítani már itt és most, hogy a különleges határozmányokra vonatkozó okmány ennél a szerződéses javaslatnál felemlítve sincs, arra tehát, hogy azt is véglegesen életbeléptethesse a kormány, ezen javaslattal meghatalmazást nemcsak nem kap, de nem is kajákat. Már most, hogy a rendeleti jogkörre vonatkozólag ne untassam soká a t. képviselőházat, csak röviden utalok magára a jelen, előttünk fekvő szerződésnek indokolására, a mely ezt a törvényjavaslatot mint alkotmánybiztositékot és mint nagy vívmányt a következő indokolással terjesztette a t. képviselőház elé (olvassa): »Nagy különbség van ugyanis abban, hogy bár megegyezésen alapuló, de mégis egyoldalú törvényben foglaltatik-e valami rendelkezés vagy pedig szerződésben, mely a nemzetközi jog védelme alatt áll. Ez abból a szempontból fontos, hogy ebből kifolyólag kizártnak tekintendő az, hogy